Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-26 / 21. szám

(378.) «Ajándékozz meg, nagy Isten, Szent-lelkednek erejével, hogy az ajkamon kiröppenő utolsó szó Jézus neve legyen» stb. (527. 1.) És még több helyütt! Az élet minden körülményei számára irt alkalmi imákat; de arra nem gondolt, hogy pl. a szülés ideje alatt nincs oly lény, a ki elővegyen egy imádságos könyvet s annak bármily áhítatos fohászait olvasgassa. Ily imák irása merőben felesleges volt (426—429. 1.). A betegeknek szánt imák szerintem nagyon hosszúak s ezek között is leghosszabbak az 521. és 598. lapokon levők. A beteg ember kétségtelenül szeret imádkozni; de tekintettel kell lenni gyengeségére is s nem ily hosszú imádságokkal fárasztani. A tudós ember imája erőltetett és sok keresettség van benne. Egy kicsit furcsán hangzik : «áldott legyen szent neved, hogy a halálban határt vetettél földi életemnek, melyet így soha nem unhatok meg egészen» (268. 1.) ; vagy «hadd legyek én az emberek előtt hegyre építtetett város, honnan erő sugározik alá s hadd legyek én kegyelmedből világító torony, melynek fénye megmenti az élet hullámzó tengerén járóknak életétw (270. 1.). Jó és szép alkalmi gondolatok vannak a földmíves, a kereskedő, a katona, a napszámos és cseléd ember imájában ; de sokkal magasabban jár az irály és gondolatmenet, mint sem azt azok az egyszerű emberek, a kiknek szánva van megérthetnék. Mi gyönyörködtünk bennök ; de vájjon ők?! Az egész kötetnek azonban határozottan a legjobb s igazán classikus szépségű, mintaszerű imái : a szülőké gyermekeikért (307. 1.), az özvegynőé (315.) és a gyermekekkel meg nem áldott asszonyé (471. 1.) Formailag az ima hangot szerző majdnem mindenütt szerencsésen eltalálta s csak itt-ott maradt meg egy-egy nem egészen imaszerű részlet; pl. a 110. lapon «Ha Isten a maga szent Fiábanw stb.; vagy a nagypénteki első imádságnak első fele épen úgy nem imádság, mint a hogyan nem hymnus a mi dicséreteink között a 8-ik. Második személyben csak a forma beszél, de különben az egész rész csak prózai előadása a Krisztus szenvedésének. Az ima 2-ik fele azonban nagyon szép, kivált a 198. 1. A három pünkösd dicséretnek igen jól sikerült parafrázisa a három pünkösti ima. Az imákat igen értékesekké teszik a jól megválasztott bibliai locusok ; de alkalmaz szerző olyanokat is ezek között, melyeknek ma már s a mi viszonyaink között nincs semmi jelentésük és nem kötünk hozzájuk még csak jelvi értelmet sem; illetve ha erőszakoltan bele magyarázunk valamit, akkor meg a közönség csakugyan és joggal azt mondhatja, hogy a bibliába mindent bele lehet magyarázni. így csak frázis mi ránk nézve: ((átléphetem Jeruzsálem kapuinak küszöbét)) (75. 1.) vagy ((fölemelem az én szemeimet a hegyekre, honnét jönne nekem segítségem)) semmi, de semmi képzetet nem kötünk már ehez, mint kötött volt a zsidó. Inkább csak tollhibaból eredettnek tarthatom a 353. lapon levő következő mondatot : «hogy valamint Egyptomban a hét szűk esztendő hét bő esztendő követés stb. Dogmatikai szempontból erősen jellegzett protestáns imák ezek, a protestáns orthodoxiának azon pontjáig, a hol már csak egy hajszál választja el az iró álláspontját, nézeteit az üdvtényeknek ex opere operato működő róm. kath. felfogásától. A mű külső kiállítása igen diszes, bár a napi használatra a nagy octáv forma kissé nehézzé, alkalmatlanná teszi. Ez alak csak a templomi agendalis imakönyvekhez jó. A nagy, jól olvasható gömbölyű betűs nyomtatással is, a könyv elején alkalmazott családi lapokkal is, melyekre beírhatja a magyar ember a maga «Gyenealogyiáját», első sorban úgy látszik a népre számított az iró is, a kiadó is. A művet készséggel ajánljuk a lelkész és tanitó urak b. figyelmébe, hogy azt minél szélesebb körben terjeszszék híveik között, hadd hasson arra, a mire nagyon alkalmatos is: a vallásosság mélyítésére és építésére. Az Űr áldása legyen rajta! Keneseey Béla. BELFÖLD. Püspöki látogatás a tolnai egyházmegyében. Az ige testté lett! Több mint egy évi várakozás után csakugyan részesült egyházmegyénk abban a szerencsében, hogy annyi szeretettel, oly örömteljes bizalommal várt főpásztorát végre saját területén láthatja és üdvözölheti! A szeretve tisztelt főpásztor áldásos működéséről, s viszont a gyülekezetek, hatóságok, egyesek részéről eddig történt szívélyes fogadtatásáról kívánom értesítni e becses lapok olvasóit, s általában a hazai ev. reform, egyház életében feltűnő, érdekesebb mozzanatok iránt érdeklődő közönséget. E lapok f. évi 19-dik számában röviden érintve volt, hogy a székhelyéről kiinduló főpásztort már útjában mily lelkesen üdvözölte a szomszéd vértesaljai egyházmegyéhez tartozó Sárbogárd közönsége. Az egyházmegye területére érve ő mlga f. hó 6-án Czcczén, a rétszilas-szegszárdi vaspálya állomáson, az egyházmegye küldöttség élén nt. CsekeiIstván esperes úr, a helybeli és környékből összesereglett intelligentia köztük 12 lelkész és nagyszámú közönség jelenlétében üdvözölte ő mlgát. Lelkes szavaiban jelezvén, hogy ő, mint egy- } kor Keresztelő János a Mesterét — ezelőtt pár héttel } az egyházmegye területét végig járva — egyengeté a főpásztor ösvényét, elkészíté az ő utát, mely alapon reményű, hogy mindenek ékesen és jó rendben levőknek találtatnak majd általa egyházmegyénkben, s kijelenté egyúttal, hogy a szíveinkbe vezető út is nyitva áll előtte a szeretet, tisztelet és vonzalom szent érzetei által, melyektől áthatva így szólunk mindnyájan : «Áldott, a ki jött az Úrnak nevében !» A szívből származott üdvözlésre püspök úr hasonló melegséggel válaszolt, örömének adva kifejezést a fölött, hogy főpásztori egyházlátogatását a tolnai egyházmegye területén is megkezdheti, s ezzel futását a cél felé, melyet püspöki hivatala elfoglalásakor maga elé tűzött: folytathatja, remélvén, hogy azt Isten segedelmével be is végezheti. Beszéde után ő mlga kíséretével a reá várakozó fényes úri fogatokon helyet foglalva, több úri fogatok hosszú sorától követve megindult a község felé. A község bejáratánál azonban egy Ízléses, csínnal készült díszkapu, s az e körül összesereglett községi lakosság állta útját ő mlgának, a hol is a teljes számban megjelent, községi képviselő testület és elöljáróság élén Dunay József községi jegyző üdvözlé őt egy nagyobb szabású beszéddel, melyre püspök úr a nem várt fényes fogadtatásért köszönetét fejezvén ki, örömét nyilvánította afölött, hogy a község kebelében a különböző hitfelekezetű lakosság között jó egyetértés, testvéries érzület uralkodik, mert ezek következményei'il kívánja tekinteni, úgymond, a község részéről tapasztalt fényes fogadtatást. Erre viharos éljen kiáltások és harangzúgás között tovább haladt a menet a lelkészlakhoz, melynek kapujában, körülvéve a tanítóikar és az egyháztanács tagjai által, Mészáros János lelkész fogadta püspök urat. Szívélyes Isten-