Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-19 / 20. szám
lemű, szép formájú emlékbeszéde, melyben I. Pét. II. 5 — 9. alapján a világi felügyelőnek papi hivatásáról beszél s kimutatja, hogy e papi hivatásról bizonyságot tesz a i-ször a papi méltóság, mely díszíti; 2-szor a papi szolgálat, melyet telj esit es 3-szor a papi tisztelet, mely osztályrészéül jut. ** Űrök életnek beszéde. Egyházi beszédek. Irta Kecskeméti Ferenc a békési ev. ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. Szerző tulajdona. Ára 1 frt 50 kr. A kötet 230 lapon 24 egyházi beszédet tartalmaz, melyek részint eredetiek, részint pedig angolból és németből nem anynyira fordítvák, mint inkább átdolgozvák. Szerzőnek határozott positív keresztyéni irányzata élénk kifejezést nyer e beszédekben, melyeket a mélyen vallásos érzések, a keresztyéni emelkedett gondolatok, az erős biblicus színezet jóval magasabbra helyeznek a kétes értékű, ((legjobb vásári munkák» fölé Addig is, míg részletesen ismertetnénk, melegen ajánljuk e kötetet olvasóink becses figyelmébe. ** Az unitárius vallás főelvei. Egy egyházi beszédben. Irta Boros György theol. tanár. A beszédet a sepsi-szentgyörgyi unitárius leányegyház újra alakul ása alkalmával tartott első istentiszteleten mondotta el a szerző még a mult év augusztus 5-én. A Mát.: 9: 36—38 és 10: 7. versalapján fejtegeti, hogy az unitárius vallás első főelve az, hogy az Isten egy Isten; a második, hogy Jézus Krisztus Isten fia, nekünk testvérünk, oly tökéletes ember, a ki az emberiségnek mindég példányképe lehet, és a harmadik, hogy az ember Isten legremekebb teremtménye, ki Istentől nyert tehetségeinél fogva követője lehet Jézusnak. A beszédre, miután annak dogmatikai tartalmát boncolgatni nem akarjuk, csak annyi a megjegyzésünk, hogy- philosophiával sem vallásos életet, sem vallásos közösséget teremteni nem lehet s a tiszta rationalismus mellett könnyen megfagy az ember. S°ok történeti és lélektani igazságot fejez ki az iró, de teszi ezt azzal a bizonyos kategorikus ridegséggel, mely bántólag hat. Sokszor tudjuk jól magunk is, hogy pl. atyánknak vagy anyánknak ez vagy ama hagyatékban ránk szállott tárgya kicsiny értékű és mégis ha a leltározó közjegyző segéd mint hitvány dolgot veti félre, fáj ez eljárása, bánt, mert kegyeletünknek az becses. Hogy az ember a modern világtudatnak megfelelő vallás-erkölcsi életet hirdessen, ehhez egyáltalában nem szükséges, hogy minden régi alapot meg leromboljon, minden kegyeletes dolgot elavultnak, értéktelennek mutasson fel és mindent az ész boncasztalára fektetve a bőrt, a húst lefejteni törekedjék s mutogassa a csontvázat, a megtisztított tetemek fehérségét. Bármily fehérek és tiszták is, csak csontok azok ! Életet csak az Istennek láthatatlanul és megfoghatatlanul működő lelke képes beléjök adni. A modern világtudatnak is, a jövő vallásának is csak egy alapja lehet, az a régi alap : a Jézus Krisztus s mindaz, mit csak e magasztos név, ez alak, ez eszme és e valóság magába foglal. — A füzet ára 30 kr. Kapható szerzőnél és a kolozsvári könyvkereskedőknél. ** Deutsches Lesebuch für Volksschulen von Johann Pobster, Kari Fiühzvirth, Ludwig Posch. I. Theil. Zweites Schuljahr. Preis gebunden 35 kr. Budapest, 1889. A Franklin-társulat kiadványa. Jóravaló könyv, változatos tartalommal. A beosztás kissé sajátságos, a mennyiben az előkészítő gyakorlatokon s a függeléken kívül négy részre oszlik, a melyeknek címei : az ősz, a tél, a tavasz, a nyár. Az ősz azért áll elől, mert a soproni ev. iskolákban, melyeknek hatósága a nevezett művet tankönyvül fogadta el, a tanév szeptemberben kezdődik. Nagyon természetesen, némely olvasmány más rész alá is beillenék. Az olvasmányok — elbeszélések, leírások, költemények, végül a tíz parancsolat, miatyánk és imák, valamint nyelvtani feladatok — tekintettel vannak a gyermekek fejlettségi fokára, valamint az ev. iskolák jogos követelményeire is. A magyar nemzeti érdekeket is képviseli néhány olvasmány (pl. 78. 79.). Néhány gyönyörű ének (pl. Abendlied, die Osterzeit) is emeli a nevezett mű értékét, melyet készséggel ajánlunk azzal a megjegyzéssel a tanügy barátainak figyelmébe, hogy a mű külső kiállítása a Franklin-társulatnak becsületére válik. X. ** Erkölcstani beszéd- és értelemgyakorlatok, az I. és II. elemi osztály számára. Irta Holles Danó. Losonc, 1889. Kiadja a Kármán irod. és sajtó-részvénytársaság. Ára : fűzve 22 kr, kötve 30 kr. E mű több okból mondható céltévesztettnek. Először is «elemi iskolai kézikönyvül)) van szánva az I. és II. osztályú gyermekek számára, pedig az első osztálybelieknek erkölcstani kézikönyvet adni kezökbe, az paedagogiai képtelenség. Másodszor azért, mert fejtegetéseiben következetlen. Előszavában azt mondja, hogy mikor a gyermek az első betűt megismeri, meg kell ismernie az erkölcsi élet alfáját is. Hátrább pedig azt mondja, hogy a gyermeknél alig bontakozik az ki a pólyából, már mutatkozik erkölcsi élet. így hát előbb meg kell ismernie az erkölcsi élet alfaját, mint a betűket. Legnagyobb következetlenség azonban az, hogy szerző szerint, s szerintem is minden tiszta erkölcs a keresztyénségben gyökredzik, még is vallásos alap, erő s háttér nélkül akar erkölcsös oktatást. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy mivel a beszéd-és értelemgyakorlatok az I. és II. osztályban rendes tárgy, ezeknek pedig a gyermek vallás-erkölcsi fejlesztésére is ki kell terjeszkedniük, külön erkölcstani, épen a vallásos alappal nem igen törödő kézikönyvre az I. és II. osztálvbeli gyermekeknek szüksége nincs. A szerző erkölcstani kézikönyvében foglalt dolgok egy részét tárgyalnia kell a beszéd- és értelem gyakorlatok vezetőjének, más részét pedig el kellene vetnie minden tanítónak, mert nagyon speciális. Van egy rész, a mit fel lehet használni pl. a 34. 37. lapon tárgyaltak, csak az is, mint általában szerző felfogása, oly nagyon utilitáriánus ne volna. Több tekintetet arra a keresztyénségre, mely szerző szerint is az egyént üdvözíti, az emberiséget nemesíti s azután írjon keresztyén erőről duzzadó népies elbeszéléseket — mert ezek Írására tehetsége van — gyermekek és felnőttek számára. Bizonyára ennek több haszna lenne, mintha erkölcstani kézikönyveit folytatja. X. KÜLÖNFÉLÉK. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye az egyházi nyugdíjalapok tökekamatadó mentessége tárgyában. 48. szám. Lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolítására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alatt levő nyugdíjalapok, tekinthetők-e oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tőkéinek kamatjövedelmei az 1875. évi XXII. t.-cikk 2. §-ának 7. pontjában foglalt rendelkezések szerint tőkekamatadó alá nem tartoznak? (Az 1889. évi 402. számhoz.) Határozat. A lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolítására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alait levő nyugdíjalapok, oly jótékonysági intézeteknek