Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

lemű, szép formájú emlékbeszéde, melyben I. Pét. II. 5 — 9. alapján a világi felügyelőnek papi hivatásáról beszél s kimutatja, hogy e papi hivatásról bizonyságot tesz a i-ször a papi méltóság, mely díszíti; 2-szor a papi szolgá­lat, melyet telj esit es 3-szor a papi tisztelet, mely osztály­részéül jut. ** Űrök életnek beszéde. Egyházi beszédek. Irta Kecskeméti Ferenc a békési ev. ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. Szerző tulajdona. Ára 1 frt 50 kr. A kötet 230 lapon 24 egyházi beszédet tartalmaz, melyek részint eredetiek, részint pedig angolból és németből nem any­nyira fordítvák, mint inkább átdolgozvák. Szerzőnek határozott positív keresztyéni irányzata élénk kifejezést nyer e beszédekben, melyeket a mélyen vallásos érzések, a keresztyéni emelkedett gondolatok, az erős biblicus színezet jóval magasabbra helyeznek a kétes értékű, ((legjobb vásári munkák» fölé Addig is, míg részletesen ismertetnénk, melegen ajánljuk e kötetet olvasóink becses figyelmébe. ** Az unitárius vallás főelvei. Egy egyházi beszédben. Irta Boros György theol. tanár. A beszé­det a sepsi-szentgyörgyi unitárius leányegyház újra alakul ása alkalmával tartott első istentiszteleten mon­dotta el a szerző még a mult év augusztus 5-én. A Mát.: 9: 36—38 és 10: 7. versalapján fejtegeti, hogy az unitárius vallás első főelve az, hogy az Isten egy Isten; a második, hogy Jézus Krisztus Isten fia, nekünk testvérünk, oly tökéletes ember, a ki az emberiségnek mindég példányképe lehet, és a harmadik, hogy az em­ber Isten legremekebb teremtménye, ki Istentől nyert tehetségeinél fogva követője lehet Jézusnak. A beszédre, miután annak dogmatikai tartalmát boncolgatni nem akarjuk, csak annyi a megjegyzésünk, hogy- philosophiá­val sem vallásos életet, sem vallásos közösséget terem­teni nem lehet s a tiszta rationalismus mellett könnyen megfagy az ember. S°ok történeti és lélektani igazságot fejez ki az iró, de teszi ezt azzal a bizonyos kategori­kus ridegséggel, mely bántólag hat. Sokszor tudjuk jól magunk is, hogy pl. atyánknak vagy anyánknak ez vagy ama hagyatékban ránk szállott tárgya kicsiny értékű és mégis ha a leltározó közjegyző segéd mint hitvány dol­got veti félre, fáj ez eljárása, bánt, mert kegyeletünknek az becses. Hogy az ember a modern világtudatnak meg­felelő vallás-erkölcsi életet hirdessen, ehhez egyáltalá­ban nem szükséges, hogy minden régi alapot meg leromboljon, minden kegyeletes dolgot elavultnak, érték­telennek mutasson fel és mindent az ész boncasztalára fektetve a bőrt, a húst lefejteni törekedjék s mutogassa a csontvázat, a megtisztított tetemek fehérségét. Bármily fehérek és tiszták is, csak csontok azok ! Életet csak az Istennek láthatatlanul és megfoghatatlanul működő lelke képes beléjök adni. A modern világtudatnak is, a jövő vallásának is csak egy alapja lehet, az a régi alap : a Jézus Krisztus s mindaz, mit csak e magasztos név, ez alak, ez eszme és e valóság magába foglal. — A füzet ára 30 kr. Kapható szerzőnél és a kolozsvári könyv­kereskedőknél. ** Deutsches Lesebuch für Volksschulen von Johann Pobster, Kari Fiühzvirth, Ludwig Posch. I. Theil. Zweites Schuljahr. Preis gebunden 35 kr. Budapest, 1889. A Franklin-társulat kiadványa. Jóravaló könyv, változa­tos tartalommal. A beosztás kissé sajátságos, a mennyi­ben az előkészítő gyakorlatokon s a függeléken kívül négy részre oszlik, a melyeknek címei : az ősz, a tél, a tavasz, a nyár. Az ősz azért áll elől, mert a soproni ev. iskolákban, melyeknek hatósága a nevezett művet tankönyvül fogadta el, a tanév szeptemberben kezdődik. Nagyon természetesen, némely olvasmány más rész alá is beillenék. Az olvasmányok — elbeszélések, leírások, költemények, végül a tíz parancsolat, miatyánk és imák, valamint nyelvtani feladatok — tekintettel vannak a gyer­mekek fejlettségi fokára, valamint az ev. iskolák jogos követelményeire is. A magyar nemzeti érdekeket is kép­viseli néhány olvasmány (pl. 78. 79.). Néhány gyönyörű ének (pl. Abendlied, die Osterzeit) is emeli a nevezett mű értékét, melyet készséggel ajánlunk azzal a megjegy­zéssel a tanügy barátainak figyelmébe, hogy a mű külső kiállítása a Franklin-társulatnak becsületére válik. X. ** Erkölcstani beszéd- és értelemgyakorlatok, az I. és II. elemi osztály számára. Irta Holles Danó. Losonc, 1889. Kiadja a Kármán irod. és sajtó-részvény­társaság. Ára : fűzve 22 kr, kötve 30 kr. E mű több okból mondható céltévesztettnek. Először is «elemi iskolai kézikönyvül)) van szánva az I. és II. osztályú gyermekek számára, pedig az első osztálybelieknek erkölcstani kézikönyvet adni kezökbe, az paedagogiai képtelenség. Másodszor azért, mert fejtegetéseiben követ­kezetlen. Előszavában azt mondja, hogy mikor a gyer­mek az első betűt megismeri, meg kell ismernie az erkölcsi élet alfáját is. Hátrább pedig azt mondja, hogy a gyermek­nél alig bontakozik az ki a pólyából, már mutatkozik er­kölcsi élet. így hát előbb meg kell ismernie az erkölcsi élet alfaját, mint a betűket. Legnagyobb következetlenség azonban az, hogy szerző szerint, s szerintem is minden tiszta erkölcs a keresztyénségben gyökredzik, még is vallásos alap, erő s háttér nélkül akar erkölcsös oktatást. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy mivel a beszéd-és értelemgyakorlatok az I. és II. osztályban rendes tárgy, ezeknek pedig a gyermek vallás-erkölcsi fejlesz­tésére is ki kell terjeszkedniük, külön erkölcstani, épen a vallásos alappal nem igen törödő kézikönyvre az I. és II. osztálvbeli gyermekeknek szüksége nincs. A szerző erkölcstani kézikönyvében foglalt dolgok egy részét tár­gyalnia kell a beszéd- és értelem gyakorlatok vezetőjé­nek, más részét pedig el kellene vetnie minden tanító­nak, mert nagyon speciális. Van egy rész, a mit fel lehet használni pl. a 34. 37. lapon tárgyaltak, csak az is, mint általában szerző felfogása, oly nagyon utilitá­riánus ne volna. Több tekintetet arra a keresztyénségre, mely szerző szerint is az egyént üdvözíti, az emberisé­get nemesíti s azután írjon keresztyén erőről duzzadó népies elbeszéléseket — mert ezek Írására tehetsége van — gyermekek és felnőttek számára. Bizonyára ennek több haszna lenne, mintha erkölcstani kézikönyveit folytatja. X. KÜLÖNFÉLÉK. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye az egyházi nyugdíjalapok töke­kamatadó mentessége tárgyában. 48. szám. Lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolítására rendelt, egyházi hatóságok felügye­lete alatt levő nyugdíjalapok, tekinthetők-e oly jóté­konysági intézeteknek, a melyek tőkéinek kamatjöve­delmei az 1875. évi XXII. t.-cikk 2. §-ának 7. pontjá­ban foglalt rendelkezések szerint tőkekamatadó alá nem tartoznak? (Az 1889. évi 402. számhoz.) Határozat. A lelkészek, tanítók, azok özvegyei és árvái gyámolítására rendelt, egyházi hatóságok felügyelete alait levő nyugdíjalapok, oly jótékonysági intézeteknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom