Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-05 / 18. szám
kezlet lefolyásáról jegyzőkönyv vétetik föl. Másfelől meggyőződött mind a két bizottság arról is, hogy magát a látogatást szabályozó 1884. évi miniszteri utasítás oly intézkedéseket is foglal magában, melyek iskolai autonomiánk sérelmével az államhatalom túlkapásaira is adhatnak alkalmat, ennélfogva szükségesnek látja, mind a két bizottság, hogy nemcsak a miniszteri pótutasítás, hanem a kormány megbizottjai számára kiadott eredeti utasítás irányában is ref. középiskoláink elöljáróságai, igazgatói és tanár-testületei autonómiánknak megfelelő maguktartása iránt a főtiszt, és méltóságos egyetemes konventtől részletes utasítást nyerjenek. S minthog}'' végül gymnasiumi igazgatóink kollegiális rendszerünknél fogva csak a tanügy és fegyelem belkörű hatósági képviselői, az egész intézetet, mint az autonom individuumot pedig csak a fentartó testület elnöksége, illetve megbízottja képviselheti, múlhatatlanul szükséges s követelendő, hogy a jelzett értekezleteken a fentartó testület (helyi igazgató-tanács) elnöke, akadályoztatása esetén a helyettese, elnököljön s hogy az elnök, a miniszteri látogató és a jegyző által aláirt jegyzőkönyv az illető egyházi felsőbb hatóságnak bemutattassék, netaláni jogsérelem esetén orvoslásról leendő gondoskodhatás végett. Ezen elvi megállapodáshoz képest, a kettős bizottság a m. kir. közoktatásügyi miniszter úrtól 1884. évi 36,729 sz. a. kiadott és a magyar ref. egyház egyetemes konventje által 1885. évi 59. jegyzőkönyvi szám alatt tudomásul vett «Utasítás a felekezeti középiskolák meglátogatása és azokban a főfelügyeleti jog gyakorlása irántw az összes ref. felekezeti középiskolákra nézve a kevetkező részletezéssel és rendelkezéssel kiegészítendőnek véli: Az Utasítás 1—j. §-ához. Akár egyes esetre, akár egész tanévre szól a miniszteri megbízottnak kiküldetése, az erről szóló hivatalos értesítést az intézeti elöljáróságok az egyházi főhatóságtól nyerik és várják be. Az értesítés minden egyes tanévre külön várandó be. Az Utasítás 4.—6. §-ához. Az igazgató az országos középiskolai törvény 31. §-ában körülirt és ref. középiskolai rendszabályainkban részletezett felelősségi köre szerint köteles, egyfelől segítségére lenni a miniszteri megbízottnak látogatása teljesítésében, számára az intézet bárminő helyiségeit hozzáférhetőkké, a fölszereléseket, gyűjteményeket részletesen megtekinthetőkké, tanulmányozhatókká tenni; a rendbentartás elvei, a használat szokásos és szabályozott módja felől hű és tárgyilagos fölvilágosításokat adni; köteles másfelől az intézeti elöljáróság által, esetleg, külön is bevárandó jelentés számára magának pontosan megjegyezni, hogy a miniszteri megbizott az intézet minő ügyei iránt, minő irányban és célzattal tanúsított kiválóbb érdeklődést. Az Utasítás 7—8. §-ához. Az intézet tanulmányi és fegyelmi ügyeit illető érdeklődése a miniszteri megbízottnak a következők szem előtt tartásával elégítendő ki: a) A miniszteri megbízottat azon leckeórákra, melyeket — minden esetre a lecketerv keretében — meg akar látogatni, az igazgató tartozik bevezetni s azon leckeórákon maga is jelen lenni tartozik. A rendes lecketervnek kizárólag a megbizott látogatása érdekében való alkalmi megváltoztatása föltétlenül mellőzendő. b) Az igazgató gondoskodik, hogy a meglátogatandó lecke-órák rendes programmját és menetét a tanításra és kérdezésre máskülönben szánt idő rendes arányait, a tanár szokott eljárása módját, a látogatás ténye egyáltalában ne alterálja; közbeszólásoktól, reflexióktól magukon a lecke-órákon az igazgatót is óvni fogja a köteles prudencia. c) A tanulók írásbeli dolgozatait a miniszteri megbizott kívánatára rendelkezése alá bocsátani az igazgató kötelessége. E részben az irányadó szabály, hogy csak azon dolgozatok adandók át, melyek a megállapított munkaterv szerint épen a tanárok kezénél benn vannak. Azonban, behatóbb tájékozásul a megelőző év összes írásbeli dolgozatai is rendelkezésre bocsátandók; e végre a tanulók írásdolgozatai minden tanév végén beszedendők s egy évig megőrzendők. Az írásbelieknek a tanulóktól rendkívüli időben s esetleg nekik is feltűnő módon hevenyén való begyűjtése az iskolai rend tekintélye érdekében elkerülendő. d) Az ifjúsági olvasó könyvtár s ennek, s esetleg az önképző-körnek irományai, jegyzőkönyvei, nem különben a tárgynaplók, óramulasztási naplók, büntetési-jegyzőkönyvek, a megbizott kívánatára részletesen megmutatandók. Az Utasítás p. §-ában foglalt kérdések azon igazgatói kötelességekre vonatkoznak, melyeknek teljesítéseért az igazgatók elöljáróságuk közvetítésével az egyházi főhatóság irányában felelősök, az államkormány irányában pedig maga az egyházi főhatóság felelős. Azért ezen kérdésekre nézve az igazgatók csak is a miniszteri megbizott által egyenesen kifejezett kétely eseteiben — ily esetben azonban föltétlenül — tartoznak a bizonyítékul, esetleg a kétely igazolásául szolgáló irattári anyagot, mindenesetre azonban az intézet gondnokai egyikének jelenlétében, előmutatni. Az Utasítás 10. §-ában foglalt kérdésekre akár az igazgató, akár az egyes tanárok, a miniszteri megbízottnak csupán mint magán személyek adhatnak felvilágosításokot s az illetőknek ez irányban egy, vagy más esetben tanúsított személyes maguktartása a miniszteri megbizott jogkörére nézve praecedensül nem szolgálhat. Ama viszonyokra nézve a hiteles adatok kormány elébe terjesztését s az országos törvény ez irányban való teljesítéséért a felelősséget mint eddig, ugy ezutánra ís az egyházi főhatóság magának tartja fenn. Az Utasítás 11. §-a tárgyában, hogy t. i. vájjon a tankönyvek és tanítás szelleme nem magyar állam-, alkotmány-, vagy törvényellenes-e : a tanári testület és igazgató mindenekben a legnyíltabb és legkészségesebb magatartásra utasíttatik. Az Utasítás 12-ik §-ára való tekintettel, az igazgató, ha a miniszteri megbizott kifejezetten kívánja, a tanártestület köteles bizalmas értekezletre egybehívni. Ezen értekezleten az intézet helyi igazgató-tanácsának (elöljáróság, gondnokság) elnöke, akadályoztatása esetében, a helyettese elnököl. Az értekezlet lefolyásáról,