Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

tátott meg. A rendkívül szépen és túlnyomókig nők által látogatott gyűlésen nagyon örvendetes jelentéseket terjesztettek elő, Bartoniek Géza titkár Zirzen Janka pénztárnok, Bischitz Dávidné alelnök s Falk Zsigmond, a számvizsgáló bizottság elnöke. Az egyesület két évvel ezelőtt, midőn csak 13,000 forint tőkéje volt, elhatározta a tanítónők otthonának felálítását. E célra két év alatt kiadott mintegy 25,000 forintot s jelenleg még 13,000 frt van a pénztárban. Ujabban Czemétén egy tanítónők számára építendő fürdőház tervét igyekszenek megvalósítani. A tanítónői szakosztály a serdülő leányok olvasmányáról igen fontos kritikai jegyzéket s utasítást készít s e mellett külön könyvkiadó vállalatot indít meg. Az egyesület által tervezett országos kisdednevelési kiállítás sikere már is biztosítottnak látszik. Az egyesület e mellett külön női szakkönyvtár alapítását kezdte meg. Az otthon felszerelésére számos ajándék érkezik. A közgyűlés nagy örömmel vette az érdekes híreket s tudósításokat s köszönetet mondott a tisztikarnak s különösen Zirzen Janka pénztárnoknak s segédjének Radnay Bella képezdei tanítónőnek, kik a több, mint 30,000 adakozótól begyült krajcárokat bámulatos szorgalommal s pontossággal könyvelték el. Magán a közgyűlésen is jelentettek be egy nagyobb alapítványt. Berecz Antal az állami felsőbb leányiskola igazgatója s az ottani tanítónők, különösen Odor Emília, mindketten az egyesület választmányi tagjai, egy ezer frtra menő alapítványt adtak be a tanítónők otthona javára az intézet növendékeinek gyűjtéseiből és remény lik, hogv idővel még 4000 frtos alapítványnyá egészíthetik ezt ki. A jelen évi költségvetés 19,000 frt bevétellel s 17,500 kiadással irányoztatott elő. Az «Otthon» már csaknem kész épületének ünnepélyes megnyitása, melyen Mária-Dorottya főhercegnő is jelen lesz, az országos kisdednevelési kiállítás bezárásával egyidejűleg október havában lesz. A közgyűlés a tisztikart és a választmányt egyhangúlag, szavazás nélkül, újból megválasztotta. Indítványt csak egy tag, dr. Kerékgyártó Elek tett a leányok testi nevelése tárgyában s ez a tanítónőt* szakosztály elé utasíttatott. * Az állami tanítóképző-intézeti tanárok f. hó 14. 15. és 16-ik napjain érdekes gyűlést tartottak Budapesten, A 23 állami praeparandia közül 19 képviseltette magát 26 taggal. A gyűléstartás és egyesületté tömörülés eszméje Hetyey Gábor dévai igazg. tanártól származik, kinek buzgó fáradozásaiért, hogy az eszmét megvalósulásra segítette, meleg köszönetet és elismerést szavaztak. Az első napi értekezleten ideigl. elnökké Péterffy Sándort, jegyzőkké Nagy Lászlót és Ft Iméry Albertet megválasztva, megállapították a más két napi gyűlés napirendjét, melyek között a praeparandiak tanterve, a praeparandiai tankönyvek, a képesítő vizsgálatok, a szolgálati pragmatika s végre az egyesületté szervezkedés kérdései voltak a legfontosabbak. A gvülés, melyen előre felkért előadók behatólag referáltak a kiosztott kérdésekről, tanulságos eszmecseréket támasztott, melyeket később részletesebben megismertetünk. Itt csak annyit említünk fel, hogy az egyesületté alakúlás, noha erős ellenzés mellett, melyet különösen a budai paedagogium fejtett ki, végre is kimondatott és az új egyesület tényleg szervezkedett. Elnöknek megválasztották Péterffy Sándort, alelnöknek Hetyey Gábort, titkárnak Nagy Lászlót, jegyzőnek Felméry Albertet, pénztárnoknak Zajzon Dénest; ezenkívül alakítottak egy 23 tagu választmányt. A közgyűlés befejezése után a tagok tisztelegtek gróf Csáky Albin miniszternél, ki előtt Péterffy tolmácsolta az új egyesület köszönetét a praepar. tanárok iránt tanúsított jóindulatáért továbbra is kérve a miniszter pártfogását. Csáky miniszter nagyon szívesen fogadta a küldöttséget, örömének adott kifejezést a fölött, hogy a praeparandiai tanárok egyesületté alakultak. Esetleges propoziciójukat — mondá többek között •— mindig behatóan meg fogom fontolni és remélem, hogy találni fogok közöttük olyanokat, melyeket a tanítóképzés és népnevelés terén értékesíthetek. Tisztelegtek még Berzeviczy és Gönczy államtitkároknál is, kik mindketten megígérték, hogy támogatni fogják az egyesületet. * Erkölcsnemesítő egyesület azok számára, a kik ez év folyamán Magyarországon legtöbb községben s legtöbb taggal bíró mértékletességi egyesületet alakítanak, száz frtnyi jutalmat tűz ki, azzal a megjegyzéssel, hogy az egyesülésnek az erkölcsnemesítő egylet alapszabályai szerint kell történnie, s a tagoknak egész életökre kötelezniük kell magukat, még pedig becsületszóra. A jutalmak, illetőleg oklevelek elnyerésére nem szükséges okvetlenül, hogy az alakítók jelentkezzenek, a jelentés másoktól is származhatik, s a működés hatósági bizonyítványokkal igazolandó. Megemlítjük továbbá, hogy az egylet egyelőre a dunántúli kerületben lakó nő és férfi cselédek számára, a kik ugyanazon gazdánál, illetőleg családnál legalább harminc esztendő óta megszakítás nélkül híven szolgáltak, s magukat erkölcsösen viselték, egy ötven és egy huszonöt frtnyi jutalmat tűz ki. Elsőbbség fog adatni azoknak, a kik a gazdát, vagy annak családja tagjait ragályos betegségben önfeláldozással ápolták, vagy saját életük veszélyeztetésével valamely más veszedelemből kimentették. A pénzbeli jutalmon kívül dicsérő oklevelek is fognak adatni. Nem kívántatik okvetlenül, hogy az illető cselédek maguk pályázzanak, elég, ha a gazdák jelentik. Ezeknek s az illető hatóságnak és a lelkészek bizonyítványai azonban mindenesetre szükségesek. A bejelentés határnapja 1889. május elseje. * A mezőföldi ev. ref. egyházmegye, ápril 11-én Székesfehérvárott rendkívüli közgyűlést tartott, melynek ! lefolyásáról a következőket írják Lapunknak. A gyűlés tárgya az egyházmegye egyházi és világi tiszti karának lemondása. Az egyházmegyének tiszti karából ugyanis többen bizalmatlanságot láttak kifejezve a tatai egyházmegye és a dunántúli kerületnek a polgárdi-i viszályos ügyben hozott ítéletében s eljárásában. Elnökök voltak Szűcs János esperes és Bóné Géza egyházmegyei gondnok. A fölvetett bizalmi kérdésben többen belebocsátkoztak a vitába, s igyekeztek kimutatni, hogy itt bizal[ matlanság a tisztikar iránt fenn nem foroghat, mert hisz az egyházmegye maga kérte a delegált bíróságot; ! mint érdekelt fél. Lemondásukhoz ragaszkodtak Tatay Imre egyházi, Pálffy világi tanácsbirák, Molnár Béla vil. jegyző. De miután az egyházmegye kérte a tisztikart, hogy ne tekintsen bizalmatlanságot senki részéről, mert az nem létezik, lemondásától Molnár Béla kivételével mindenki elállott; különösen Pálffy vil. tanácsbiró hangsúlyozta, hogy vissza veszi lemondását azért, mert a veszély idején kötelességének tartja maradni. Ugyanezen alkalommal esperes úr bejelentette, hogy Kis-Kovácsi és Berhida egyesítésüket kérik, mert egymagukban a terhet meg nem bírják. Az ügy tárgyalásába nem bocsátkozhattak bele azért, mert esperes úr a folyamodók kérvényét elfelejtette elhozni. A gyülekezet küldötteinek élőszóval való kérelmét pedig nem vehette tudomásul az egyházmegye. Jelentést akart tenni ezúttal Demjén Márton polgárdi-i h. lelkész is a polgárdi ügyről. Azonban őt sem hallgatta meg az egyházmegj'ei közgyűlés. — (Hát a lelkész-választásra vonatkozó delegatio ügye szintén nem hozatott szőnyegre a közgyűlésen) Szerk.)