Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

BELFÖLD. Napló-jegyzetek az 1889-dik évi konvent üléseiről. A folyó évi konvent csöndes lefolyású volt, zajosabb viták nélkül; de fontosabb határozatai közül néhánynál érdekes eszme-cserék fejlődtek ki, melyekkel, igéretünk szerint, olvasóinkat megismertetjük. A közalap ügyei közül a hátralékok és az erdélyi kérvények ügye támasztott vitát. Érdekes eszmecsere folyt a lelkészi gyám- és nyugdíj-intézet kérdésében, élénk vita a miniszteri biztosok középiskolai látogatasa tárgyában. Lássuk mindezeket rendre. I. A közalapi hátralékok kérdése. A végrehajtó-bizottság jelentése által több kerületben különösen Erdélyben tetemes hátralék felgyülemlése konstatáltatván, e tárgyban szót emelt : Szász Domokos. Ismételve volt említve, hogy Erdélyben a dom. bevételek eredménye hanyatlik. A kez. szabályok az egyes espereseket oda utasítják, hogy a központi végrehajtó-bizottsággal közvetlenül érintkezzenek, s így a püspök a hátralékokról nem értesülhet. Legjobb volna határozatilag kimondani, hogy a végrehajtó-bizottság bizonyos* időközökben értesítse az egyes püspököket arról, hogy az ő kerületűkben mely egyházak vannak hátralékban, hogy annak alapján a püspök a hanyag egyházakat és espereseket idejében kötelességök teljesítésére szoríthassa. Kovács Albert. A kezelési szabály azt mondja, hogy az esperes főszámadásának másolatát egy időben küldje be a végrehajtó-bizottsághoz és a püspökhöz. Ha az esperesek nem teljesítik e kötelességöket: utasíttassék a központi iroda e másolatnak a püspökhöz küldésére. Szász Károly. Miután a központi iroda az év végén kapja meg e számadásokat és azok kiigazítása is időt kiván a központi iroda részéről, e tudósítás későn jutna a püspökök kezébe. Hogy a hátralékok ne növekedjenek, hanem legfeljebb a következő év közepéig behajthatók legyenek, s az év második felében ne nehezítsék az azon évi beszedést, erre kell törekedni. Ez lévén előttem a cél, hogy pl. a 88—ik évi hátralék 89. jun. 30-ig bejöjjön, szívesen hozzájárulok Kovács indítványához. Tisza Lajos szerint első gondoskodás tárgyát annak kellene képezni, hogy ne legyen hátralék. Az előbbi év bevételeiből tudjuk, hogy mennyi azon dom. összeg, mely az egyes egyházkerületekre esik. Az espereseket oda kellene utasítani, hogy negyedévenként tegyenek jelentést a püspöknek arról, hogy az előirányzott öszszegből mennyi folyt be, akkor hathatna arra a püspök, hogy a folyó évi tartozások időben bejönnének. Kovács Albert ez indítványokat a végrehajtó-bizottsághoz kívánja utasítani. Szeremley József szerint az erdélyi és dunamelléki püspökök indítványának kevés haszna volna. A püspök egyenesebb úton is tudomást szerezhet ezekről magának. Megdöbbentőleg hatott továbbá rá az, hogy a közalapnak jövedelme a mult évben 2O°/0

-^l csökkent. Ennek okát ő is abban látja, mint azt saját egyházmegyéjénél ki is mutathatja, hogy az utolsó konvent határozata a bevallások csökkenésére vezetett. Kun Bertalan elnök az indítványokat összegezi. I. indítvány az, hogy a püspök urak nem az esperesek, hanem a központi iroda által negyedévenként értesíttessenek; II. Tisza indítványa, hogy az esperesek által adassék a püspököknek minden évnegyedben tudomásul, hogy mennyi a hátralék. Ez indítványok összeegyeztetésére és a hátralékok megszüntetésének módjára a végrehajtó-bizottság javaslata beváratik. Beöthy Zsigmond a végrehajtó-bizottság véleménye beküldése előtt szükségesnek látja Tisza Lajos indítványának életbeléptetését, de a jelentéseket csak félévenként kivánja. Oda is kell működni, hogy a bevallások ne csökkenjenek. Határozatilag kimondatni kéri, hogy a püspökök utasíttassanak, hogy állapodjanak meg valamely módban, hogy a bevallások ne csökkenjenek. Szász D. A végrehajtó-bizottságtól vár ilyen javaslatot. Szász B. Indítványozom hogv 1. utasíttassanak határozottan és szigorúan a püspökök és kerületek, hogy a már létező hátralékokat saját hatás körükben hajtsák fel, a hol pedig ez absolute lehetetlen a hátralék leírandó. 2. A meglevő szabályzat hiányos levén, azt ki kell egészíteni mind a bevallások, mind ezek rectificatiója komoly keresztülvitele által, s a felhajtás terminusai helyesebb módozatai által. A befizetés határ idejéül okt. 31 -ét kell tenni. Kovács Albert szerint nem a terminusokban van a hiba, csak tartsák meg ezeket szigorúan az esperesek s akkor nem lesz baj. Szász Károly. A végrehajtó-bizottság a kezelési szabályokat vegye revisio alá s a jövő konventre tegyen erről jelentést. Vályi J. elnök a vitát berekesztvén enunciálta a Lapunk 395. 1. d) pont alatti határozatot. Ugyancsak a végrehajtó-bizottság jelentésében foglalt indítványra vonatkozólag, hogy t. i. nemcsak a hátralékos egyházak, de azok lelkészei se kaphassanak segélyt, hozzá szólott először ; Szász Károly. Eddig csak azon egyház nem kapott segélyt, melynek közalapi hátraléka volt. De miután tapasztaltatott, hogy a hátralékok legfőbb oka a lelkészi kar, a végrehajtó-bizottság indítványozza, hogy ezen egyházak lelkészei se segélyeztessenek. Szerinte nem kellene ezt ily apodictice kimondani, hanem csak azt, hogy ahol a lelkész hanyagságából nagyobb hátralékok vannak, ott a lelkész sem kaphat segélyt. Vályi Lajos az egyházmegyéket kivánja utasítani, hogy a legkisebb hátralékos egyházakat se ajánlják segélyre; s ezek kérvényeit fel se terjeszszék. Szász Károly. A kérvények a konventhez vannak intézve, azokat ide okvetlenül fel kell terjeszteni. Vályi Lajos nem tartja szigorúnak a lelkészekre vonatkozó indítványt sem, mert tudja, hogy a hátralékok okai egyenesen a lelkészek. Kerkápoly Károly. Nem akarná azt kimondani, hogy csekély hátralék mellett a segélyezés megtörténhetik, mert a nagy és kicsiny relatív fogalmak. De a méltányosságnak nem akarja útját zárni s kimondásra azt ajánlja, hogy a lelkészek indokolatlan hátralék mellett ne kaphassanak segélyt. Beöthy Zsigmond perhorreskálja a végrehajtó-bizottságnak azáltal adni szándékolt nagy hatalmát, hogy ő döntsön a hátralékok igazoltsága felett. Filó Lajos. Positiv törvénynél semmiféle latitudeöt megengedni nem lehet, mert így a felsőség sok gyanúsításnak volna kitéve. A hátralékos egyházakra vonatkozó indítványt tehát elfogadja. Nem fogadja azonban el a lelkészekre vonatkozót. Mert a mit az egész presbyteriumnak kell végrehajtani, azért egyenesen magát a lelkészt tenni felelőssé nem lehet. Ha a lelkész buzgóságot fejt ki, s siker még sem