Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

No már a jó Cuspinian csakugyan «pleno ore caníavit)) szegény Luther ellen. Célját azonban bizonynyal elérte, senki sem gyanusítá többet titkos eretnekséggel. Révész Kálmán. / 9 KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Gctrzó Gyula gyomai lelkészt, lapunk munkatársát a békésbánáti egyházmegye közelebbről a gyülekezetek szavazatának túlnyomó többségével (37 szavazatból 32-vel) tanácsbirájává választotta. Igaz örömmel gratulálunk a kitűnő lelkész e megérdemelt kitüntetéséhez ! — A felső-baranyai ev. reform, egyházmegye főjegyzőjévé a gyülekezeteknek majdnem egyhangú szavazatával Ambius József viszlói lelkész választatott meg. Üdvözöljük a derék, férfikorbeli érdemes lelkészt ez új állásában. — A kolozskalotai egyházmegyében közelebbről tartott tisztújítás alkalmával esperessé Deézsi Gyula gyalui lelkész, jegyzővé Bi ó András és közügyigazgatóvá Kolozsvári Antal lelkészek választattak. * Lelkész választások. A szennai evang. egyházban Bodiczky Sámuel ozdini lelkész választatott lelkipásztorrá. — Kis-Dobronyba (Ungmegye) Nagy Sándor iárkányi s. lelkész, Abauj-sepsibe Kovács Béla a.-vajkóci lelkész, eperjesi misszionárius, Zellerjére (Gömörmegye) Koncz Károly kövecsesi lelkész és Runyára Kiss Károly beretkei lelkész választattak meg. * A Károli-emlék és alap ügye szépen halad előre. Révész Bálint tiszántúli püspök úr körlevelet intézett az esperesek utján kerülete gyülekezeteihez, hogy lehetőleg mindenki hozza meg a Károli-alapra, a maga aldozatját. A Debr. prot. lapnál eddigelé 60 frt 50 kr gyűlt be. A «Dunántúli prot. Közlöny» legújabb száma szép vezéreikben buzdítja olvasóit adakozásra. A Sárosp. Lapoknál szintén szépen gyűlnek az adományok. Uagyanez a lap tudatja, hogy a konventi és irod. társasági közgyűlések alkalmával egyházunk vezérfiaival e tárgyban történt beszélgetésnek az volt eredménye, hogy a Károlimozgalotn központjává leghelyesebb a tiszáninneni egyházkerületet tenni s hogy ez alakítsa meg a végrehajtóbizottságot is. Nagyon helyes, csak gazdát, felhívást, gyűjtő-íveket minél előbb! A gyűjtés érdekében mi ajánljuk lelkész társainknak, hogy a közelgő konfirmációi alkalmat nagyon jól föl lehetne használni adományok gyűjtésére. A hozzánk érkezett pénzekről a jövő számban közlünk kimutatást. ' A képviselőház közoktatásügyi bizottságában érdekes dolgok folytak a uiult héten. A tárgyalások egyik fontos mozzanatát, a felekezeti népiskolák állam segélyezését vezércikkünk taglalja. Másik nevezetes kérdését az országos tanítói nyugdíj-intézet ügye képezte, melyről Kovács Albert előadó nagyjelentőségű előterjesztést tett. Részletes számcsoportosításokkal kimutatta az intézet nagymérvű elgazdagodását. Az intézet tőkéje 6.223.000 frt, bevétele 741 ezer frt, kiadása 214 ezer frt volt az 1887-ik évben. Az előadó ebből folyólag tervezeteket mutatott be, melyek szerint a tanítók befizetéseit jelentékenyen le lehetne szállítani, nyugdijaikat pedig tetemesen emelni lehetne. A nagy érdekű és prot. egyházainkat s tanítóinkat közvetlenül érintő dolgozattal, melynek szép intencióját Csáky miniszter is magáévá tette, szerző szívességéből nem sokára egész terjedelmében megismertetjük olsasóinkat. Egy harmadik szintén fontos tárgy volt a lelkész-képzés emelése, melynek kapcsában több. oldalról fölvettetett azon eszme, hogy a papnevelést mint országos érdekű kulturális ügyet be kellene vinni az egyetemekbe. * Fizetések Bod Péter művére. Sziiassy Aladár, a tolnai egyhm. gondnoka a Bod Péter Hist. eccl. című munkára tett előfizetésének második részletét: 8 frtot befizete. Szász Károly püspök a Bod Péter Hist. eccl. című munkára a görgényi egyhm. részéről 18 frtot, a szászvárosi collegium részéről 18 frtot, a Zilahi collegium részéről 18 frtot, a marosi egyhm. részéről 10 frtot, a koloskalotai egyhm. részéről 10 frtot fizetett be. — Ballagi Mór. * Nemzetközi közoktatásügyi statistika. A francia közoktatásügyi minisster jelentése érdekesen tünteti fel a különböző országokban létező közoktatásügyi állapotokat. E kimutatás szerint: Oroszország, Szerbia és Románia lakosságának 8o°/0

-a nem tud irni, olvasni. Az arány a többi országokban a következő: Spanyolországban 63, Italiában 48, Magyarországon 43, Ausztriában 39 és Irhonban 21 százalék nem tud sem irni, sem olvasni. Franciaországban és Belgiumban 15, Angliában 13, Hollandiában 10, Északamerika Egyesült-Államban (fehér-bőrüek) 8, Skothonban 8, Svajcban 2L

/,, Svédhonban, Dániában és az egész Németbirodalomban pedig csak egy-egy százalék nem tud irni-olvasni. * Szilády János feketehegyi lelkész, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája, a kitűnő egyházi beszéd iró f. hó i-én szélhűdés következtében Feketehegyen hirtelen elhunyt. A magas műveltségű, kitűnő lelkész váratlan halála széles körben, mély részvétet fog kelteni és nemcsak gyülekezetét és kerületét, hanem az egyetemes egyházat is fájdalmasan érinti. Közkézen forgó egyházi beszédei a szónoki erő és egyházi műpróza remekei közt foglalnak helyet, habár világnézlete ellen több oldalról tettek jogosult kifogást. A különben is beteges szervezetet már régebben szélhűdés érte, mely márc. végső napjaiban halálos véggel ismétlődött. Szilády Áron tudósunk testvér öcscsét gyászolja az elhunytban. Áldás és béke hamvaira! (Nekrologiát kéri a Szerk.) — Báró Bánffy György az erdélyi arisztokrácia egyik kiváló tagja, Bécsben, hol gyógyulást keresett, hosszas szenvedés után f. hó i-én élete 35-ik évében jobb létre szenderült. A nemes báró a politikai és egyházi közélet egyik nagyrahivatott alakja volt, nevét azonban zeneszerzői munkássága tette országosan ismeretessé. Hamvait hazaszállították" Kolozsvárra, hol nagy részvéttel temették el. Béke hamvaira ! * A mezőföldi egyházmegyében, mint nekünk irják, mozgalom indult meg renkívüli egyházm. gyűlés tartása iránt. Az egyházmegye minden egyes gyülekezetének egy kőnyomatos indítvány küldetett meg, melynek «egyedüli célja lehető elégtételt keresni azon testületünket lealázó sérelemért, mely a polgárdi-i viszályos ügyben a tatai egyházmegye részéről hozott Ítélet egyházmegyénket gyanús színezetben feltüntető indokai által előidéztetett és az egyházkerület törvényszékén, hol az első bírósági Ítélet indokainál fogva helyben hagyatott, a nevezett sérelem és gyanú mintegy megerősítést nyert.» A sürgősnek jelzett indítványt Tatay Imre e. m. jegyző, Molnár Béla e. 111. vil. jegyző és Pálffy Károly e. m. vil. számvevő terjesztették a mezőföldi egyházmegye közgyűléséhez. Más forrásból arról