Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-07 / 14. szám

ménye az ABC-ben közölt ama versecskéknek vagy szójátékoknak (pl. János, szemed igen álmos), melyek a nép ajkain élő illetlen szólásmódok javításai? Én ez aggodalmat nem osztom teljes mértékben, de ha a tisztelt szerkesztők valamiképen a nép erkölcsi felfogását akar­ták finomítani, a gyermekeket minden trágártól megóvni, azt hiszem mégis jobb lett volna — bár majd a gyakor­lat mutatja meg, kinek van igaza — ha oly táplálékkal töltik meg a gyermek lelkét, melyhez semmiféle eszme­társítás a nép erkölcsi felfogásának romlott légköréből utat nem mutat. A másik megjegyzés a szerkesztők két elseje által kiadott «Módszertan» egy kifejezésére vonatkozik, mely így hangzik : «A bibliai történetek nem valók az I. és II. osztályba.)) Persze, ugyanabba a Módszertanba bele­ment a Diesterweg «Vegweiser»-éből Borman megjegyzése is : Az ünnepek alkalmat adnak, hogy Jézus életének nevezetesebb tényeiről már az I. s II. osztályban szól­junk. Tekintve azt, hogy itt is közölnek a II. osztály számára készült olvasókönyvben bibliai történeteket, nem kellene a fentebbi mondatott így alakítani át: «A bibliai történetek nem valók az I. és II. osztályba, ha gé­piesen, élettelenül, magyarázat nélkül akarják azokat bema­goltatni.)) Természetesen így nem valók azok sem az alsó, sem bármelyik más osztályba. Áttérve már a nemzeti szempontra, az helyesen érvényesül nemcsak abban, hogy a nemzet történelmén át vezetnek az olvasókönyvek, hanem abban is, hogy hazafias költeményeket tartalmaznak. Igazán jól esett lát­nunk, hogy a Bocskayakat, Bethleneket is úgy tanulja meg a gyermek ismerni, kik látszólag felekezeti, de valóban egyetemes érdekeket képviseltek s az által, hogy Isten evangyeliuma ügyét ©hajtottak szolgálni, tulajdon­képen az egész nemzetnek tettek jó szolgálatot. Más­felől nagy tapintatra vall, hogy a hazánkban lakó nem­zetiségeket is igyekeznek az olvasókönyvek szerkesztői közelebb hozni a magyarsághoz, úgy tüntetvén fel őket, mint közös szenvedés részeseit s hasznos polgárokat, j A gyakorlati szempont oly jól van érvényesítve, hogy az semmi kívánni valót nem hagy fenn. Az ipar, kereskedés és közlekedés, az egészségtan, sőt még a lélektan is találhat helyet a gondosan szerkesztett olvasó­könyvek felsőbb osztályok számára készült részeiben úgy, hogy a népiskolából kikerült gyermek, kivált ha az olvasókönyv jól használtatik, sok jóravaló gondolatot vihet az olvasókönyveknek a gyakorlati életre vonatkozó részeiből az életbe. Olvassa el bárki pl. a kenyérről vagy a pálinkáról stb. irt részeket s igazat fog nekem adni. Az aesthetikai szempontot a legkiválóbb költőktől közölt művek, az olvasmányoknak vonzó, élénk, világos s a hol kell, szép nyelvezete biztosítják. Még csak azt kell megelítenem, hogy az ismertet­tem olvasókönyvek külalakja is csinos, ízléses, hogy azután jó lélekkel ajánlhassam azokat. Kifogásokat tettem itt-ott, néhány kifejezésbeli hiányra is rámutattam, de hát hol van emberi mű, melyben hibát találni nem lehetne ? A Gyertyánffy, Dr. Kiss és Radó V. által szer­kesztett olvasókönyvek azonban, aprólékos hiányaik dacára is megütik a mértéket s olvasókönyvirodalmunk bennök és általuk dicséretre méltó művekkel gyarapodott. S ha már egyik napi lap (1. aNemzet» 1887. okt. 15. esti ki­adása) két évvel ezelőtt, mint jóravaló nemzeti olvasó­könyveket ajánlotta azokat az E. M. K. E. irodalmi szakosztályának, most midőn az ABC megjelenésével teljes egészet képeznek, örömmel ajánlom azokat nem csak a tanférliak, hanem az iskolai hatóságok figyel­mébe is. Szabó Aladár, j BELFÖLD. A reformátusok egyetemes konventje. (Folytatás és vége.) Az ötödik napi ülésen az erdélyi egyházak és lel­készek közalapi segély-kérvényeinek elintézése után Beöthy Zsigmond végr. bizotts. elnök, rámutatva a közalapi iroda rengeteg teendőire s demonstrálva, hogy azoknak elvég­zésére egy emberi erő képtelen : indítványozza, hogy a bizottság jegyzője mellé szakértő segéd állíttassék be. Az indítványt Filó L. elvben nem ellenzi, de így inci­dentaliter eldönteni sem kívánja, s ezért kéri, hogy adassék ki véleményes jelentéstételre a végrehajtó-bizott­ságnak ; ugyanily értelemben nyilatkozom gróf Tisza L. is, minek következtében az indítvány a végreh. bizott­ságnak adatott ki. A végrehajtó-bizottságnak más nap beadott jelentése alapján a konvent elhatározta, hogy a közalapi irodába a jegyző mellé, de ennek felelősségére és szabad választása szerint egy 500 frttal díjazandó segéd állíttassék be. Tárgysorozat rendjén felvétetett a nyugdíj-alap­bizottság véleményes jelentése, melyet Szél Kálmán előadó referált. A bizottsági jelentés, miután konstatálta egyfelől azt, hogy az egyetemes lelkészi gyám- és nyugdíj-intézet konventi tervezetjéből a kerületek a nyugdíj-intézetet mindnyájan és csaknem egyező érte­lemmel ellenzik ; másfelől miután kimutatja azt, hogy a kerületek a gyámintézet felállítását elvileg mindnyájan akarjak, de a kiviteli módozatoknál oly lényegesen eltérő, sőt ellentétes véleményeket adnak, hogy azok alapján teljes lehetetlen oly tervezet készítése, melyhez a kerü­leteknek az Egyh. Törv. által követelt «hozzájárulása» most remélhető volna, mert az E. T. a gyám- és nyug­díjintézet együttes létrehozására céloz : mindezeknél fogva indítványozta, hogy a tervezet-készítés egyelőre vétes­sék le a konvent napirendjéről, de hogy a törvény ren­delkezésének némileg elég tétessék s a kérdés jövendő előkészítésének útja megtöressék : az egyetemes lel­készi gyám- és nyugdíjintézet alapjául a jövő 1890-én kezdve a közalap kiosztható jövedelméből évről-évre io°/0 félretétessék és tőkésíttessék. — Az egyet, kon­vent érdekes eszmecsere után, melyet az igért Napló-ban. részletesen ismertetni fogunk, változatlanul magáévá tette és határozattá emelte a nyugdíj-bizottság vélemé­nyes javaslatát. A hatodik napi ülésben jegyzőkönyv hitelesítés után a közjogi bizottság tett jelentést a kassai katonai reál­iskolai vallás-tanítás sérelmes ügyében, mely most már második izben fordult meg a konvent zöld asztalán. -— A konvent egyhangúlag elfogadta a bizottság következő javaslatát: A közös hadügyminisztérium eljárását, mely szerint a kassai katonai alreáliskolában tanuló reform, val­lású növendékek vallás-oktatása pusztán nyelvkérdéssé té­tetett, az egyetemes konvent sérelmesnek és helytelennek tartja, s ezért az ügy jelenlegi állását teljesen kitüntető és sérelmes voltát kiemelő ujabb felterjesztést intéz a kultuszminisztériumhoz, kérve és elvárva ennek erélyes közbelépését arra nézve, hogy a közös hadügyminisz­térium helytelen megítéléséből származott sérelem a lehető legrövidebb idő alatt orvosoltassék. Tárgysorozat rendjén olvastatott a püspöki kar által benyújtott s az egész ref. anyaszentegyház min­denik kerületében egyöntetű egyházosztályozást és lel­készminősítést célzó rendszabály-javaslat. E javaslatot , lelkésztársainkra való tekintetből később egész terjedel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom