Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-03-31 / 13. szám
A prot. irodalmi társaság közgyűléssé. Márc. 24-én a Lónyay-utcai főgymnasium dísztermében tartatott meg az irod. társaság szervezkedő közgyűlése, melyen a fővárosból és vidékről megjelent tagok zsúfolásig megtöltötték a tanácstermet. A ref. konvent tagjai teljes számmal, a fővárosi prot. körökből nagyon sokan és a mi különös érdeket kölcsönzött a gyűlésnek, tekintélyesen volt képviselve az országnak minden nagyobb prot. gócpontja. Debrecenből id Kiss Áron, Németby L., Kiss A., Balogh F., Tóth S., Géressy K., Csiky Lajos, Kolozsvárról Szász D., Szász G., Szász B., Baló Sándor, Kolozsvári S., Parádi K., Sáropatakról Radácsi Gy., Mocsáry L., Makay D., Lükő G., Fejes J., Pápáról Németh István, Révész K., MokosGy., Nagyenyédről dr. Kovács O. Az ev. körökből Czékus püspök, továbbá Baehát D. Horváth S., dr. Masznyik, dr. Szlávik, Bancsó A., Perhely E. Veres József stb. Mint a végrehajtó-bizottság elnöke, br. Vay Miklós vezette a közgyűlést; vele mint másodelnök br. Prónay Dezső ág. hitv. egyetemes felügyelő osztotta meg az elnökség teendőit A jegyzőkönyvet Zsilinszky Mihály vezette. Br. Vay Miklós a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : «Engedjék a mélyen tisztelt közgyűlés nagyérdemű tagjai, hogy elnöktársam s magam nevében szívünk mélyéből üdvözölve, egyszersmind örömünket fejezzük ki, ily szép számmal lett megjelenésük íölött. Azt hiszem, méltán következtethetjük e körülményből, hogy az eddigi aggodalmak eloszlottak s azon érdeklődése hitfeleinknek, a mely társulatunkat megteremté, életképessé is teszi s Isten segedelmével e mai napon hozandó határozatai által a cselekvés terére vezetendi. További fejlődése pedig attól függ, miként sikerülnek mai választásaink s valóban e fontos vállalat sorsa, az általunk megbízandó tisztviselők s bizottsági tagok kezébe lesz letéve. Tudva van ugyanis mindnyájunk előtt, hogy utolsó gyűlésünk, a mely alapszabályaink kihi rdetése után magát alakúknak kimondá, egyszersmind elhatározta azt is, hogy jelen alkalommal a végleges szervezkedés megtörténjék. Napirenden van tehát jelenleg a tisztviselők és az 50 tagu bizottság megválasztása. Mielőtt azonban ez titkos szavazás utján megtörténnék, felkérem Zsilinszky Mihály ideigl. titkár urat, hogy a társulat tagjainak jelenlegi számáról s anyagi erejéről nyújtson értesítést.» (Zajos éljenzés.) Az elnök megnyitó beszéde után Zsilinszky Mihály vázolta az irodalmi társaság statisztikáját, jelezve, hogy az a kezdet nehézségein — a mi az anyagiakat illeti — már is tul esett, a mennyiben párfogó-, alapító-, rendes, pártoló és segélyző tagjainak száma máig 562 s az ezekért esedékes összeg mintegy 4000 frtra rug. Erre Br. Vay M. elnök kinevezte a szavazatszedő bizottságot, mely Czékus István elnöklete alatt öt tagból állott. A szavazás elrendelése előtt szót emelt Kiss Albert. Mielőtt a szavazat elrendeltetnék, az alapszabályok 19-ik szakaszát akként óhajtja módosítani, hogy 30 vidéki választmányi tag helyett 40 választassák. Tízzel azért kívánja megpótolni, mert többen vannak olyanok, kiknek ezen választmányba megnyerése az ügy érdekében óhajtandó. Tudja, hogy az alapszabályokon akkor ilyen értelemben később változtatni kell, de ezen változtatást tán már most meg lehet tétetni. Tisza Lajos gr. nem szeretné, ha a legelső közgyűlést azzal kezdenénk, hogy az alapszabályokat nem tartjuk meg. Már pedig a beterjesztett indítvány ezt vonná maga után, mivel abban alapszabály-változtatás foglaltatik, azt pedig csak a választmány által tárgyalt indítvány alapján szabad tenni. A prot. felekezetek közt száz és száz ember van, ki megérdemelne, hogy az ig. választmányba betétessék. Később ép ezért szívesen hozzájárulna ez indítványhoz, de e közgyűlésen elejtetni kéri. A közgyűlés Kiss A. indítványát a legközelebbi közgyűlés teendői közé sorozta. Ezután kezdetét vette a szavazás. A megjelent pártfogó, alapító és rendes tagokon kívül szavazatokat adtak be a testületek képviselői is. A szavazatszedő bizottság a szavazatok összeszámítására félre vonulván. br. Prónay Dezső másodelnök emelt szót. A ma összegyűlt közgyűlés feladata — úgymond — a szervezkedés. Mindnyájan tudjuk, hogy a társulat létrejötténél némi aggályok merültek föl: ma azonban a társulat ügyei kedvezően állanak, mert meggyőződéssé lett az elv, hogy a protestáns hitfelekezeteknek azt kell keresniük, a mi egyesíti s nem azt, a mi szétválasztja őket. (Helyeslés.) Ezen nagy elv alkalmazásánál is lehetnek itt-ott eltérések, de abban mindnyájan egyetértünk, hogy egyik legerősebb egyesítő kapocs közöttünk az a legmélyebb tisztelet, a melyet ő nagyméltósága, az elnök iránt mindnyájan érezünk. (Zajos éljenezés.) A közgyűlés minden jelenlevő tagjának óhaját vélem tehát kifejezni akkor, midőn köszönetet mondok az elnöknek azért, hogy a társulat ügyeit sikerült akként vezetnie, hogy most az alakulás megtörténhetik. (-Éljenzés.) Vay Miklós br. érdemei az összes protestánsok előtt ismeretesek, ismeri az, a ki egész élete folyama alatt működött az egyházi téren, s ismeri az is, a ki csak most lép az egyházi élet terére. Látjuk őt félszázadot jóval meghaladó idő óta a ref. egyház élén, sőt mindazon ügyek vezetésében közreműködni, melyek az összes protestantismus; érdekei voltak (Ugy van, éljen.) Ls egy ily működés után, midőn a nyugalom utáni vágy és jog is meg volna, örvendve szemléljük őt ma is ügyeink iránti itjú lelkesedéssel megjelenni és férfiúi tetterőben működni (Zajos éljenzés.) Köszönet és hála gyanánt fölkérem ő excellentiáját, hogy eleget téve a közgyűlés óhajának, fogadná el az örökös tiszteleti elnöki tisztet. (Hosszan tartó, zajos éljenzés.) Vay Miklós br. legnagyobb örömének adva kifejezést, hogy az a két rokon hitfelekezet, a mely eddig mégis elválasztva élt egymástól, most egyesülve fog működni, a fölajánlott tisztet elfogadja. (Zajos éljenzés.) Az ülés folytatását pedig, mivel a szavazatszedő bizottság munkálata időt igényel, délután 1 /2 6 órára tűzi ki. — És végül — úgymond — ismételve üdvözlöm mindazokat, a kik buzgó közreműködésükkel elősegítették föladatunk végrehajtását. Kérem egyszersmind protestáns hitfelekezetünket a megindult, még ugyan csak csirájában levő, de — ha vállat vetve támogatjuk — gazdag gyümölcsöket teremhető vállalat buzgó támogatására. Egyesülés, összetartás mindenben, a mi nemes, jó és szép: ez legyen lobogónkra írva; így fogunk nemcsak megélni, de minél inkább erősödni s jelentékeny tényezők maradni szeretett magyar hazánkban ! (Zajos éljenzés). Ha csekély is egyelőre anyagi erőnk, de azt hiszem, szellemi képességünk kipótolandja e hiányt a szabad vizsgálódás tágkörű terén. Még egyszer: Isten áldása vezessen bennünket, a kik egyebet nem akarunk, mint a vallásosságot, jó erkölcsöket s művelődést terjeszteni szeretett magyar hazánkban. (Zajos éljenzés.) Végül Balogh Ferenc szólalt fel, kinek beszédét lapunk elején veszik olvasóink. A délutáni folytatólagos ülést a gyöngélkedő báró Vay M. helyett b. Prónay Dezső nyitotta meg, felszó-
