Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
lek. a) Egyházjogtanból: i. Kívántatik a polgári házasság fogalma,története, különböző alakzatainak felsorolása és megbirálasa. 2. Egyházi törvénykönyvünk alapján fejtessenek ki hazai ev. ref. egyházunk alkotmányának alapelvei. b) Magyar prot. egyháztörténelemből : Adassék elő a fejedelmi és főrangú nők befolyása a magyar — mindkét hitvallású — evang. egyháznak úgy előmenetelére és virágzásara, mint korlátozására és vesztére, az illetőknek lehető jellemzésével, Mária királynétól Mária Teréziáig. B) Egyházi biszéd textusok: a) Jób 36 : 24 b) János 20: 19 e) I. Timóth. 4 : 12 C) Gyakorlati biblia magyarázati tételek : I. Mózes 24: 1 — 27, Zsoltár 1: 1 — 6, Máté 1: 1—12, Máté 6: 1 —16, Lukács 12: 13 — 21, Lukács 16: 1 —13, Róma 9: 1—16, Kolossé 3: 1 —15, Zsidók 5:1—14, Jakab 1 : 2—18. A vizsgalatot tenni szándékozóknak az 1887. évi egyházkerületi gyűlés jegyzőkönyvének 76. pontjában foglalt vizsgálati szabalyzat következő paragrafusai szolgáljanak tájékozásul: 1. Az első lelkészképesítő vizsgára vonatkozólag: 19. §. írásbeli vizsgálat. Minden iskolai év elején 3 feladatot tűz ki a tanári kar a vizsga tárgyát képező tudományok köréből, melyek közül egyet értekezés alakjaban kidolgozva, julius végéig minden vizsgázni akaró köteles az igazgatóhoz beadni. 2. A második lelkészképesítő vizsgára vonatkozólag : 23. §. 4. Gyakorlati biblia magyarázat (a vizsgálat előtt fél évvel 10—15 önálló rövidebb bibliai szakasz jelöltetik ki, melyekre a vizsgálat tevő tartozik úgy elkészülni, hogy a magyarázatot képező tárgyi felvilágosításokat és gyakorlati tanulságokat a vizsgálaton élőszóval szabadon előadhassa.) 24. §. írásbeli vizsgálat. A theologiai tanári kar a vizsga előtt fél évvel 3 feladatot tűz ki az Egyházjogtan és magyar protestáns egyháztörténelem köréből, melyek közül a vizsgálandó szabad választás szerint egyet tudományos értekezés alakjában kidolgoz. Egyidejűleg 3 textus is kijelöltetik, melyek közül egyről szintén szabad választás szerint predicatiót ír a vizsgálattevő. 25. §. Az Írásbeli dolgozatok mindkét vizsgalatra junius hó végéig beadandók a theologiai akadémia igazgatójához. Papa, 1888. december 22. — Németh István, theol. akadémiai igazgató. * A Bereg-verchovinai misszió köréből következő levelet vettük. Nagytiszt. Szerkesztő Úr! A legközelebbi karácsony-ünnepek alkalmából Vigváry Mihály munkácsi s. lelkész küldetett ki a missziói istenitisztelet megtartására, mely az ünnep 2-ik napjának d. e. 1 /2 11 órájakor Balajthy Mór szolgabíró, missziói gondnok privát lakásán meg is tartatott. Az itt — még nyarban is gyakori — havas-esővel zúgó fergetek és azon körülmény miatt, hogy az alantasabb vasutiszolgálatban levők más hitfelekezetű felebbvalóik által nem szabadságoltattak s végre, hogy az istenitisztelet tartására alkalmas helyiséggel a misszió nem rendelkezik, csak 22-én jelentek meg a hívek; de a megjelent kevesek el fogjak mondhatni a honmaradtaknak, hogy a kellemetlen időben való utazásokat kárpótolta a valóban lélekemelő istenitiszteleten nyert magasztos szellemi élvezet. Vigváry Mihály segédlelkész ugyanis a misszionáriusi hévvel és szónoki eloquentiával elmondott gyönyörű alkalmi praedicatió, urvacsorai és keresztelés! agenda által (mert ez alkalommal keresztelés is történt), a jobbadán intelligens hallgatók annyira meg voltak hatva, hogy az istenitisztelet végeztével gratulálva siettek kezet szorítani a derék s. lelkésszel. Valóban Peterdy Károly esperes úr, ki maga is a legjelesebb szónokok egyike, jól választotta az ifjú tiszteletes urat maga mellé. Istentisztelet után megbeszéltetvén az ezen misszió útjában fennforgó akadályok. legfőbb hiányként az tüntettetett fel, hogy az itt szétszórtan — a ruthén ajkú verchovincok között — élő magyar református hívek az istenitisztelet tartására alkalmas helyiséggel nem bírnak, sőt az orthodox izr. hitű közlekedési főnök még arra sem hajlandó, hogy a szolyvai — üresen meredező — vasúti termek egyikét- a jelzett célra bár ideiglenesen átengedje. Vajha az illető egyházi hatóságok oda működnének, hogy Szolyván, mint a Beszkid vidékének központján, egy kis kápolna építtetnék, mely állandó istenitisztelet helyéül szolgálván, a beregi magyar ref. misszió s altalaban a magyar nemzeti kultura felvirágozását hathatósan elősegítené. (A beregi misszió égető sebére felhívjuk a ref. konvent figyelmét. Szerk.) A midőn a fentieket csekélységem is az érdekeltség becses figyelmébe ajánlaná, maradtam a mélyen tisztelt szerkesztő úrnak Oroszvég, 1888. december 27. alázatos szolgaja Balajthy István, áll. igazgató-tanító. * Egy szép karácsonyi ajándék. A következő sorok közlésére kérettünk fel: Nagytisztelű szerkesztő úr ! Nem mulaszthatjuk el, hogy becses Lapjában, a nyilvánosság előtt is forró köszönetünket ne nyilvánítsuk fehérvár-csurgói református egvhazunk azon két buzgó Tabithajának, akik az egyházunk iránt bennük élő lángoló szeretet által indíttatva, az úrnak szent asztalára két díszes, kovácsolt ezüstből, belülről beégetett aranyozással készült kelyhet, és egy dúsan aranyozott tányért ájéndékoztak 210 frt értékben. A tányér közepén búza kalász és szőlő fürt van, mely míg egyrészről a két földmíves asszony foglalkozását symbolizalja, addig másrészről az úrvacsora kenyerére és borára is emlékeztet, körülötte pedig ezen felírás olvasható: „A fehérvár-csurgói ev. reform, egyháznak ajándékozták: özv. Kis Istvánné szül. Kalmár Katalin, és özv. Simon Mihályné szül. Jakab Ersébet. 1888A minden áldások bőséges osztogatója, a nagykegyelmű Szent Úr Isten, áldja meg érte a jó cselekedetekben és alamizsnálkodasukban gazdag asszonyatyánkfiait e rendkívül szép és nemes szívekre valló karácsonyi ajándékért, s engedje meg, hogy még sokáig gyönyörködhessenek e drága emlékben, melylyel egyházunknak kedveskedtek, hogy mások is látván az ő jó cselekedeteiket, dicsőítsék a mennyei Atyát. Nagytiszteletű Németh István theol. akad. igazgató-tanár úr is fogadja legőszintébb köszönetünket azon lekötelező szívességeért, hogy ezen kelyheket elkészíttette, és fáradtságot nem ismerő buzgalomo f . mai eljárt ügyünkben mi helyettünk. Áldja meg érette a jó Isten. Fehérvár-Csurgó, 1888. december hó 25. 7húry E'eh, reform, lelkész, Simon Márton, gondnok. * Rendelet a német nyelv gondosabb tanítása érdekében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter erélyes hangon tartott rendeletet intézett valamennyi tankerület kir. főigazgatójához a német nyelv sikeresebb tanítása érdekében. A lapunk zártakor nyilvánosságra jutott rendelet főbb pontjai a következők. Kiindulva egyfelől azon tapasztalatból, hogy a német nyelv tanítása sem a gymnasiumban sem a reáliskolában nem éri el az elébe tűzött célt, másfelől rámutatva a német nyelv tudásának kulturális fontosságára: a miniszter a következőket rendeli el. 1. A tanker. főigazgatók utasítsák a német nyelv tanárait, hogy egyrészt tanításuk intenzitását a lehető legnagyobb mértékben fokozzak, másrészt az osztályozásban épp oly szigorúsággal járjanak el, mint tanártársaik a többi tantárgyaknai. 2. A tanítás módja gyakorlati legyen s ezért a felső osztályokban szigorúan a német nyelv szolgáljon a német nyelvi és irodalmi tanítás nyelvéül. 3. Kiknek érettségi
