Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-24 / 8. szám

Irodalmi szemle. A berlini «Prot. K.-Z.» jelen folyamának első száma ismerteti Nippold jénai tanárnak „Katholisch oder jesuitisch r" cím alatt legközelebb megjelent polemikai művét, melynek első része az 1887. évi irodalmunk benső fejlődését a gör. és az ó-kath. egyházi irodalom mellett főleg a jezsuita infallibilistikus irodalmat, 2-ik része napjaink kath. egyleti életét s annak jezsuita elvét s a harmadik Döllingerhez írott nyilt levél alakjában a felekezetközi vizsgálódás leendő feladatát, mint Összehasonlító felekezettörténetet fejtegeti. Áz a gondolat, hogy az egyháztörténet, symbolika, polerruka és statisztikából történetfelekezeti összehasonlítás címe alatt uj theol. disciplinát alkossunk, a melynek feladatát a különböző egyházak és szekták eredetének, fejlődésének, tanának, szervezetének, terjedésének s egymáshoz való viszonyának előitéletnélküli s igazságos megítélése kepezné, nem új gondolat, s Döllingernek egyháztörténeti működésére megy vissza. Az összehasonlító felekezettörténet, mint uj tudomány az összehasonlító nyelvtudomány s a vallástörténet mellett foglalna helyet, s feladata abban állana hogy a felekezeti ellentétek látszólagos khaosában fölkutassa a törvényeket, a Krisztus követéséért küzdő különböző egyházaknak valódi életprocessusár, s ezeknek egymással való összehasonlítása alapján elháríttatnék a különböző vallási pártok megítélése terén nyilvánuló tudatlanság s a lényegöket szem elől tévesztő veszedelmes félreismerés. «S csak akkor — mondja Nippold, ha a vallás lényegét többé nem vezetjük le az elkorcsosodásból vagy karikatúrákból, hanem az egészséges egyházi alakulásokból, lesz Jézus vallása az emberiség vallása s az egyház Krisztus sokalakú testévé, a melylyel szemben az infallibilistikus vallási eltorzitásnak vagy nihilistikus vallási gúnyolódásnak el kell némulnia.» Ily összehasonlító felekezettörténet szükségességének kimutatása könnyű feladat a szerzőre nézve, ki e tekintetben hivatkozik a római kérdés hibás egyházpolitikai felfogására, főleg pedig arra, hogy milyen szomorú következményekkel jár az egyházi árnyalatoknak tájékozatlanságon alapuló kicsinylése, vagy túlbecsülése, s milyen vészteljesen hat a nép- és állam életre amaz öncsalódás, a melynek hibájában a pápai hatalom méltánylása tekintetében még egy R'anke is leledzik. A részleteket mellőzve itt csak arra szorítkozunk, hogy Nippold III. Frigyes császár egyházpolitikájában a josephinistikusfridericiánus türelem eszméjét látja, ... a melynek alapján az orthodoxiának, pietismusnak, rationalismusnak és mystikának, mint a vallási- theol. élet különböző nyilatkozatainak megadhatjuk az őket megillető jogosultságot épúgy, mint az egyes egyházfelekezeteknek, a melyek benső szükségességből keletkeztek. E vizsgálódásnak tudományos magaslatáról leszállva, Nippold a római egyház jezsuita-infallibilislikus pártjának küzdelmét s annak jellemzését tárgyalja, a mely mint kortörténeti jelenség érdemes a megfigyelésre. Ide tartozik a jezsuita egyleti élei, mely a néprétegeknek felekezetek szerint való elkülönítését célozza. Ez alaposan felekezeti kizárólagosság átvitetik a kereskedelemre, iparra, diákéletre, könyvkereskedésre stb. Vannak kath. kereskedelmi- jogász, könyvkereskedői stb. egyletek, a melyek a kath. népélet legkülönbözőbb néprétegeit behálózzák. Ide tartozik a Jansen-féle történetírás, a Tamás-Stöckl-féle philosophia, kath. irodalomtörténet, kath. orvostan, kath. természettudomány, s alig van már tudomány, mely a kath. felekezetiség jellegét magán ne viselné. A Jansen-féle római történetírást ápolja a Gőrre s-t ár sas ág, a melynek kiadványai a szentek története s a térítési történetek. Az infallibilistikus philosophia a pápailag szentesitett thomismus, a melynek legalaposabb protestáns ismerője a jénai Eucken. E philosophia szerint Kant philosophiája teljes skepticismussal végződő merő subjektivismus, Herbart paedagógikája keresztyén ellenes alapokon nyugszik, egyedül Aqu. sz. Tamás philosophiája oldja meg a szellem össze problémáit, úgy hogy minden philos. vizsgálódásnak abból kell kiindulnia s abba visszatérnie. Az infallibilistikus történelem és philosophiához méltán sorozható a kath. természettudomány, a melynek képviselője Pesch, Jansen méltó társa. A kath. orvosok védik a lourdesi s más csudaszerű csalásokat, a romanisták jogászai pedig az ultramontán jogfejlődést, a miből Nippold azt a következtetést vonja, hogy a papalis rendszer a modern szellemvilág ellen intézett küzdelmeinek gyökere nemis annyira a theologia, mint inkább a jogtudomány terén keresendő. A kath. paedagogika szolgálatában állanak a Hehrbach-féle Monumenta Germaniae Paedagogica, s a kath. nevelés és oktatás számos lapjai, a melyeknek kimondott célja a tanítóságnak a modern eszmevilágtól való elkülönítésében van, a mi nyilván bizonyítja, Htfele püspök ama jajkiálltását: «mi lesz azon gyermekekből, a kik a vatikáni dogma következményei szerint fognak valaha neveltetni ?» Végül a nemzeti irodalom helyét a középkori legendák foglalják el, úgy hogy ma már a vaticanismus a szellem élet összes rétegeit áthatotta; Igazán nem ártana, ha Nippold módjára nálunk is betekintene valaki a túlsó oldal szellemi műhelyébe ! Ez volna Masznyik szerint a hitőrökhöz is legméltóbb s legférfiasabb munka !! Stoósz, 1889 febr. hó. Di*. Szlávik Mátyás. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A felső-szabolcsi egyházmegye gondnokává a nemrég elhunyt Pilisy László helyére a gyülekezetek szavazatának nagy többségével Genesy Albert kislétai íöldbirtokos választatott meg, kinek működéséhez szép reményeket fűznek választóik. — Szász Domokos erdélyi püspök Kolozsvárit a siket-némák gvámolítására legutóbb alakult egyesület alapító-tagjai közé lépett 100 frttal. — Benkő Gyula a háromszékmegyei Kovászna tehetséges fiatal papja súlyos elmebajba esett és a nagyszebeni tébolyházba szállíttatott. * A reform, egyetemes konvent közgyűlése, mint magán úton értesülünk, március 2r-ik és következő napjain fog megtartatni Budapesten a Lónyay-utcai főgymnasium dísztermében. * Lelkészválasztás. A nagy-szalontai egyházmegyében fekvő mező-sassi egyház lelkészi állomására folyó hó 17-én Kozma Zsigmond nagy-szalontai segédlelkész 68 szótöbbséggel Bay József árpádi segédlelkész ellenében rendes lelkészül választatott. * Iskolai aranykönyv. A szathmámémeti-i ev. ref. gymnasium azon kiáltó szavára, melyet a hazai pror. közönséghez VII. és VIII—ik osztály felállítása céljából intézett, a mult év folyamán 54,529 frt 83 kr. gyűlt be s az adományok még folyton folynak. Van is még szükség rájuk, mert a kitűzött cél elérésére még mintegy 30 ezer frt szükséges. Az adományokról való részletes kimutatást az «Adakozások)) rovatában veszik olvasóink, kiknek figyelmét e fontos kulturális mozgalomra ujolag felhívjuk. * Az országos középiskolai tanáregyesület ez évi közgyűlését M-Szigeten fogja megtartani. Á gyűlés sike-