Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-24 / 8. szám

és a hálátlan elszakadt tőle hűtelenül és szeretői után, a bálványok után, veti magát. Hosea i — 2, 4, 10. stb. 5, 3. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy ezt a képet, Hóseánál találjuk először és csakis nála ebben a században. Egyedül ő említi „ Jáhvé szeretetét" népéhez, íme az a gyönyörű hely ; «Mikor még gyermek vala Izrael szerettem őt; Es Egyptomból hivám ki az én fiamat. En igazgattam Efníim lábának járását; Karjainál fogva vittem; De ők nem tudták, hogy én gyógyítottam meg őket, Emberi kötéllel vontam őket hozzám. Szeretetnek kötelével.® Hos II, i, 3, 4. a. Egy ehhez hasonló szép ígéret szintén Hoseánál : ^Meggyógyítom elszakadásukat; Ingyen való szeretetembe vészem. Mert elfordul busulásom ő róluk.» 14, 5. Hosea 14; 4. A megtért Izráelnek ezt adja szájába : «Mert az árva tenálad talál kegyelmet.* Egy ilyen Istennek imádása nem teher, hanem a szívnek édes gyönyörűsége. Vájjon csak Hóseának gyöngéd szívéből lehet-e ezt megfejteni ? Semmiesetre sem állíthatjuk azt, hogy ezek a szavak minden kegyes izraelitának a vallásos érzését fejezték ki; mind az által az Isten mivoltának és érzületének akkori felfogásában meg kellett lennie annak a gyöngédségnek, legalább csirájában, ha Hosea felvehette magába és tovább fejthette. 10. Jáhvé megismerteti magát a prófétákkal és kijelenti akaratját. Azt mondók tehát, hogy Jáhvé mindenek előtt megköveteli, hogy csak őt imádja egyedül Izráel. De hogyan imádja? A próféták soha sem hivatkoznak a «törvénykönyvre,» a melynek törvényeihez kellene a népnek szabnia magát. Az igaz, hogy az ő irataiknak fordításaiban eléjön «a Jáhvé törvénye)) kifejezés. Ám. 2, 4; Hos. 4. 6; 8, 1. Jes. i, 10; 2, 3 ; 5, 24; 8, 16; 20 ; 30, 9 ; Mikha 4, 2. Azonban a «thorá» eredetileg «tanítást» ((útmutatást)) jelent, és arra használják, hogy a magok tanítását, igehirdetését, valamint az elődeikét is jelezzék vele. «Jáhvé tanításának nevezik («tórat Jáhvé»-nak,) azért, mert Jáhvé adta szájukba. Innen van az, hogy a «Jáhvé szózata» és «Jáhvé tanítása)) egyet jelentenek, és mind a kettő Jeruzsálemből megven ki, a hol az Izráel Istene lakik. Jes. 2, 3 ; Mikha 2. Tudjuk, hogy a próféták leírták beszédeiket, miután elmondották. Nem lehetetlen tehát az, a hol a «Jáhvé tóráját)) emlegetik, ilyen iratokra dondoltak. Hosea 8, 12; Mikha 6, 8. Sőt az is lehetséges, hogy a «tóra» alatt ((törvénygyűjteményeket)) értettek, a melyeket nagyon régieknek, talán mózesi eredetűeknek tartottak. Csakhogy azoknak a törvényeknek semmivel sem tulajdonítottak nagyobb tekintélyt, mint a «maguk tórájának)) ((tanításának», mert nem láttak semmiféle különbséget a kettő között. Hogy is lett volna máskép ? Hiszen ha efféle törvényeket ismertek volna, bizonyosan valamelyik prófétának művét látták volna benne. «Próféta» által hozta fel Jáhvé Izraelt Egyptomból; próféta által szabadította meg.» Hos. 12, 14; Mózes is próféta volt, mint ők; és bárha tisztelettel említik az előttök járó nagy prófétát, mégis ők is, «a Jáhvé szózatát)) hirdették mint Mózes. Midőn Jáhvé prófétákat és nazireusokat támaszt, minden tartózkodás nélkül kimondják a próféták, hogy Jáhvé azzal ((népének idvességéről gondoskodik)) Ám. 2, 11. Ugyancsak ő mondja: «Mert semmi dolgot sem cselekszik Jáhvé, mígnem megjelenti az ő titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.)) Közli: Dr. Kovács Ödön. KÖNYVISMERTETÉS. „Szent Jeromos. A keresztyén társadalom nyugaton." Irta Thierry Amadé, franciából fordította dr. Öreg János debreceni ref. főiskolai tanár. (XI. és 588. lap, 8'). A könyv tartalma vázlatosan a következő: I. Könyv. A római társadalom a IV. században (341 — 381.) A köznép ugyanolyan, a minő hajdanában volt; vagyis nappalait a lófuttatások s a bohócok nézésével, éjjeleit a körszinházak padjain, vagy a nemesi házak négyszögű kövekkel kirakott előcsarnokaiban töltötte. Eljárt a hivatalos alamizsna-osztogatásra, de már puszta kenyérrel nem érte be, hanem szalonna, bor, olajjutalék is kellett neki, mit a császárok félelemből és hizelgésből juttattak számára. Váltságdíjat fizettetett magának a színészekkel és kocsisokkal, kik az agyonverést és a kifütyöltetést kikerülni óhajtották. Egy szóval még mindig az maradt, a mi volt, t. i. a legaljasabb népsöpredék, vegyülve heréltekkel s nem csak ezt lehetett volna neki kiáltani Scipio Aemilianussal: ((elhallgassatok, ti Italia korcsfatyjai!» — hanem ezt is : ((elhallgassatok, ti rómaiak, kik még csak férfiak sem vagytok!» Hát a scnatorr! Benne nem találkozott semmi rómaias tulajdonság, a szónak akár jó, akár rossz értelmében. Példanyképét Babyloniában, vagy Persiában kell keresni. Bő, lobogó, selyem öltöny, átlátszó len-szövet fátyol, női legyező és napernyő képezik öltönyeinek kiegészítő részét; herélt csapat a környezetét. A mikor nem a fürdőben, vagy a szinkörben időzik, vagy egyikmásik kocsist pártfogolja, nyugvó ágyán szendereg s a függönyein át betörő napsugár szemébe, vagy egy légy ruhái közé jut: siralmas panaszkodásra fakad stb. stb. Ha elhagyja palotáját, értesülnie kell róla Rómának. Éktelenül magas kocsiba teszik, hogy mindenki lássa. Hanyagul hátra dőlve, ruháit lóbálja, hogy annak finomságát s pompáját lássák. Lovai vadul toporzékolnak aranyos térítőik alatt. Egy sereg mindenféle szolga és cseléd környezi, s midőn megindulnak vele, legázolván a járókelőket, szinte hajlandó volna az ember azt hinni, hogy a barbárok betörését látja valamely rohammal bevett városba. Estére végnélküli lakomához ül, melyet hizelgők s tányérnyalók raja környez 30 jegyző áll készen, hogy leltárt vegyen az étkekről s ezek képezik aztán a családi levéltár okiratait A lakoma után bohócok, táncosnők s néma-játékosok jőnek. A gazda példáját követi a cselédség. S az asszonyokr Szerelmi cselszövények, pletykáj zás, öltözködés és kendőzés egész életök. Ruháik befedik ugyan a testet, de a nélkül, hogy el is rejtenék. Közülök sok, mint agapeta testvér, szent leány, él a papoknál s papok között. A romai papságot a jólét-, gyönyör-, a fényűzés i és az ezeket előteremtő aranyszomja gyötri ép úgy, ! mint a világi elemet. Az alsórendű papság elbolondítja a köznép leányait agapétaságra, hiában mennydörögnek ellene a zsinatok s világi törvények. Az egyház í méltóságai az előkelő házakhoz való járást házasság-i törésre használják stb. stb. A római püspök kiváltságos