Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1889 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
hangsúlyozza. Részünkről c derék füzetes polemikanak közrebocsátását az „Evangy. Szövetség" mozgatóinak tulajdonítjuk. A berlini Websky-féle „Prot. K.-Z." jelen folyamának 46. számában rövid ismertetést találunk Bassermann heidelbergi tanárnak, a napokban megjelent |«Evangy. Liturgikájáról.)) Egészben véve az evangy. istentisztelet lényegéről alkotott Schleiermacher-féle alapgondolatoknak bővebb kifejtésével van itt dolgunk. Szerinte «az evangy. istentisztelet előterjesztő cselekvény (darstellendes Handeln), a melynek alapján a gyülekezet a megváltás tudatát fejezi ki a művészet alakjában,)) úgy azonban, hogy itt inkább a szellemi, mint érzéki eszközök jönnek tekintetbe. «A római kultustól különbözik a prot. az egyéniségnek s a biblicitásnak jellege folytán.)) Leg~ behatóbban tárgyalja a ((gyakorlati liturgikát, s itt annak liturgiái eszméjét.» Ugyanezen lap 43. s következő számaiban hoszszasabban ismerteti egy eredeti tudósító a Protestáns egylet 17-ik (brémai) közgyűlését, s örömmel értesülünk arról a szellemi erélyről, a melyet a szabadelvű protestantismusnak eme munkás organuma egyházi és irodalmi téren egyaránt kifejt. Kár hogy a mi egyletünk s annak derék theol. könyvtári vállalata kellő anyagi és szellemi pártfogás hiányában kiáltó szó maradt a pusztában! Figyelemreméltó a német Prot. egylet resulutiója is, a melyet a német protestánsokhoz intézve okt. 11-én kibocsátott. A ,,Schürer-Hamaek-féle Theol. Literaturzeitungu egyik legújabb száma ismerteti a maga méltó vetélytársat, a Pünjer által alapított s jelenleg Lipsius jenai tanár által jelesen szerkesztett „Theol. Jaresberichtu jelen (7-ik) évfolyamát, mely Benrath, Bohr inger, Dreyer, Nippold s más jelesek tollából kitűnő bírálati ismertetéseket hoz az időközileg megjelent s szakok szerint osztályozott theol. irodalomról. Különben minden egyes kötete tartalmas tájékoztató ismertetéseket közöl a theologia legújabb irodalmának tág köréből. Eléggé nem tudjuk ajánlani e dolgokat theol. könyvtárainknak, illetőleg az azokat fenntartó egyházi vagy tanügyi hatóságoknak! Dr. Tsehakert Pál volt halle-wittenbergi, jelenleg königsbergi egyet, theol. tanár a königsbergi egyetemi könyvtárban eredeti s eddigelé a tudomány emberei előtt is ismeretlen Luther-félé prédikációkat s egyéb iratokat fedezett fel, s ezeket a góthai Perthes-féle könyvkiadó vállalatban magyarázó jegyzetekkel kisérvé ki is adta. E hír bennünket is érdekel, hisz ezek ujabb fontos adatok a wittenbergi reformátió történetéhez, főleg pedig nagy reformátorunk életrajzához. Ugyancsak örömünkre szolgál konstatálni azt, hogy nevezett tanárnak „Evang. Polemiku című műve már 2-ik kiadásban hagyta el a sajtót, a melyre e Lapokban különben még visszatérünk. — A német prot. theol. irodalom a közel múltban is örvendetes jelenség volt a tudományok irodalmának történetében, bárcsak mi is tanulnánk e téren derék német testvéreinktől! «Theol. irodalmunk elég soká pihent; egyesüljünk és tömörüljünk közös erővel azon vállataink zászlaja alatt, a melyek épen szegényes prot. hazai irodalmunk fejlesztését tűzik ki feladatul!)) Gizycki berlini egyet. m. tanár tollából a napokban „Moralphilosophie" cím alatt 35 ivnyi terjedelemmel érdekes munka hagyta el a sajtót. Nagyobbára Bain, Coit, Salter, Sidgzvick, Spencer s más angol vagy amerikai morálphilosophusok nyomán halad. Az erkölcsiségnek a vallástól s az erkölcstannak a theologiától való éles különválasztása jellemzi a művet s a szerző álláspontját, a mint azt „Die Morál u. die Thcologie" c. fejezetben bővebben fejtegeti. Csudálatos, hogy a vallástól mereven elkülönített Kant-féle független morálnak épen az angolok között annyi híve van, a miért én ismét mai álhumanistikus korszellemünket s a nagyon is dogmatizáló német theologiát teszem felelőssé. A mű allandó vezérgondolata Lockéből vett idézet, mely is így hangzik: «A morál a tulajdonképeni tudomány s az emberiség dolga általában)), mely tételnek mi is tudunk helyes értelmezést adni. Gizycki jeles bölcsészeti iró, kinek philos. monographiáit mi is tudjuk méltányolni, ép azért érdekes angolos jellegű Erkölcsbölcsészetét alkalmilag bővebben fogjuk ismertetni. Jó az ellentábor működését is figyelemmel kisérni, hiszen épen az ethika terén igen elágazók a kiválóbb tudósok nézetei! Budapest, 1888. dec. 18-án. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Debrecenben megjelent: A tiszántúli ev. ref középiskolai tanáregylet évkönyve az i888 /.,- évre. Szerkesztette Elek Lajos egyleti jegyző. Ez az évkönyv, melynek a mostani már kilencedik évfolyama, mint mindig, úgy az idén is igen tartalmas. A hivatalos közleményeken kívül szakszerű cikkek benne: Adalékok a hódmezővásárhelyi főgymnasium életéhez Futó Mihály tói; az orvos az iskolában Dr. Imre Józseftől; tanügyi szemle Sinka Sándortól; eszményiség és jellemfejlesztés a latin classicus irók által Barkász Károlytól; modus obliquus Dóczi Imrétől; a francia középoktatás és tanárképzés Dr. Öreg Jánostól. Az egyletnek a múlt évben 18 alapító, 76 pártoló és 105 rendes tagja volt, és pedig nemcsak Tiszántúlról, hanem más kerületekből is. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkész-jelölés. A felső-baranyai egyházmegyébe kebelezett csehii egyház lelkészi állomásra a bizottság dec. 28-iki ülésében 10 pályázó közül következők jelöltettek ki: Aracs Gyula csehii helyettes lelkész; Nagy József szalkszentmártoni, Somody József babarci, Szűcs László hídvégi és Kőiössy György dráva-szabolcsi segédlelkészek. A választás január első felében lesz. * A magyar prot. irodalmi társaság részére ujabban a következők fizették be tagdíjaikat: Stettner Ignác alapítv. kamatul 5 frtot. Alsó szabóics-hajduvidéki ref. e. m. kamatul 5 frtot. Zsigmond Sándor ev. ref. lelkész r. t. 6 frtot. Szőke Károly p. t. 3 frtot. A pápai ev. ref. e. m. alapitv. kamat. 5 irtot. Nagy Zsigmond n.-kőrösi tan. kamatul 5 frtot. Összesen 29 írt. Zsilinszky Mihály, ideigl. pénztárnok. (Budapest, VIII. Szentkirályiutca 30. sz.) * A protestáns irodalmi társaság dec. 18-iki közgyűlésének a végleges szervezést elhalasztó határozata élénk megbeszélés tárgyát képezte a társ-lapok utóbbi számaiban. A Debr. prot-. Lap helyesli az elhalasztást, mert ez ((lehetővé teszi egy biztosabb és szebb jövő elővarázsolását, a mi mindnyájunknak szivén fekszik... Tisza Lajos gróf elhalasztó indítványa... nagyobb szolgálatot tehet a Társaság ügyének, mint a vakon rohanás veszélyes kockázata.)) A Sárospataki Lapok szerint az lett volna a gyűlés teendője, hogy a ((megerősített alapszabályokra támaszkodva, véglegesen szervezkedjék, mert