Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-23 / 39. szám
Thaly Kálmán, Ferge József, Kovács István, Benedek László, Nagy Lajos, Fráter Gyula, Dr. Szikszay Szabó József, Kassai Ignác, Vitéz Mihály, Gcncsi Albert, Madarász Imre, Biró Lajos, Soltész János, Böszörményi Sándor, Szarka Boldizsár, Csepely Miklós, Dr. Kovács Sándor. Összesen 28-án. Távol voltak: Szőke János, Bencsik István, Némehy Lajos, Armós Balint, Lengyel Imre, Biró Antal, Ujlaky Gábor, Szilágyi István. Délután rövid ülés tartatott az Andabazi Szilágyi intézetben megüresedett 3 alapítványi hely betöltése végett, melyre hat pályázó jelentkezett. Felvétettek: Tömöry Lajos, Ercsey Géza és Buday Gyula. A jövő évre előjegyeztettek Benkő Ferenc és Penyigei Lajos. A második napnak érdekességeit Thaly Kálmán kezdette meg a jegyzőkönyv hitelesítésekor tett azon indítványával, hogy a megelőző napi névszerinti szavazásban részt vett közgyűlési tagok nevei bevezettessenek a jegyzőkönyvbe: »Hadd lássa az utókor — úgymond — kik voltak az igazi presbyterianusok.« Pilissy László Írásban az egyházkerületi közgyűléshez is benyújtotta lemondását a felső-szabolcsi egyházmegyei gondnokságáról. A búcsúzó levél jegyzőkönyvbe foglaltatott. Az új-szövetségi theologia és vallásbölcsészet uj tanára, Erdős József, a közgyűlés szine előtt letette a hivatalos esküt. A konventi tagok választására kerülvén a sor, l^cterdy Károly a maga és elvtársai nevében kijelenti, hogy ők elvükhöz híven, ép úgy mint 1886-ban, most sem vesznek részt a szavazásban. Többek éljenzése között oda is hagyták a gyűléstermet. Beadatott összesen 41 szavazat. Szabó János kapott 40, Szeremley József 36, Széli Kálmán 40, Tóth Sámuel 39, Ritoók Zsigmond 39, gr. Raday Gedeon 32, György Endre 35, gr. Dégenfeld József 38 szavazatot; így ezek lettek randes tagokul megválasztva. Póttagokul pedig : Székely Károly, Szeremley Sámuel, Dr. Tisza István és Kovács Ferenc. Tárgyaltatott a közalapból adandó kölcsönzés szabályzata, melyre nézve az e tárgyban megbízott küldöttség többféle módosításokat terjesztett elő. A közgyűlés a szabályzatot ezen módosítások szerint fogadta el. Egyébiránt több ízben kifejezést nyert azon nézet, hogy ezen szabályzat felette megnehezíti a kölcsönzést s így nincsen is annak valami nagy jövője és gyakorlati haszna. A módosítások közül legfontosabbak: egy fizetési határidő elmulasztása (csupán) jogot ad a kölcsön felmondására ; a törlesztési adó beszédésére és beszolgáltatására maga az egyházközség köteleztetik (nem pedig az egyházi közgyűlés és a presbyterium.) A 7. szakaszt illetőleg a mellé, hogy a kölcsönért a kölcsönvevő egyháznak legalább tiz birtokos tagjai a kölcsönértékét meghaladó négyszeres vagyonnal magukra és az ő örököseikre nézve kötelezettséget vállaljanak, azon alternatíva is bevétetett első helyen föltételül, hogy az egyháznak kétszeres fedezetet nyújtó ingatlan vagyona jelzalogilag bekebeleztessék a kölcsönre; a 10. szakasznál töröltetett az, hogy amily kölcsönökért az egyházkerület is saját vagyonával kezességet vállal; e helyett ez tétetett: a kerület a kölcsön felett közigazgatási felügyeletet gyakorol; a kamatok és törlesztések befizetése a kölcsönvevő egyház által közvetlenül a kölcsönadó intézetnél történik. Az esperesi kar már korabban megbízatván a közalapi kezelési szabályok egyszerűsítése iránt javaslattétellel, most beterjesztett véleménye az, hogy ezen szabalyok lényeges megváltoztatása a konvent jogkörébe tartozván, azoknak nagyobb mérvű könnyítését és egyszerűsítését alsóbb egyházi hatóságaink nem eszközölhetik. Tudomásul vétetett. A második napi ülésnek tárgyai közül legélénkebb vita fejlett ki a közalapból való segélyezés ügye körül, melylyel kapcsolatos Szász Domokos és Fejes Istvánnak a konvent által leküldött ösmeretes indíványa, s azon statistikai adatok összegyűjtése, melyeket tájékozás végett a konvent követel az egyházkerületektől. A két indítvány felől az összes egyházmegyék nyilatkoztak, az érmelléki kivételével. A legtöbb a Szász Domokos eredei indítványát pártolja, mely a segély alapjául szolgáló tőkegyűjtés eszközéül az egyházkerületek és egyházmegyék tőkéinek felajánlását 50 '0 kamatozás mellett mutatja ki. Mégis csak a f.-szabolcsi egyházmegye hajlandó adni e célra 10,000 s a n.-károlyi 3000 frtot; a többi pedig nem ajánl fel semmit. A kért statisztikai adatokat még csak 3 egyházmegye nem küldötte be. A megindult vita főként azon kérdés körül forgott, hogy a közgyűlés döntsön-e most elvileg és érdemileg a segélyezés módja felett, miután a tiszántúli kerület mult közgyűlésén e felől még nem nyilatkozott. Végre szótöbbséggel az lett a határozat, hogy a közgyűlés a segélyezés ügyének a Szász Domokos és Fejes-féle indítvány részéhez érdemileg ezúttal nem szól. A már beadott és még ezután beadandó statisztikai adatok feldolgozásával pedig egy küldöttséget bíz meg, melynek tagjai: Dávidházy János elnöklete alatt Szeremley József, Kiss Albert, Lukács Ödön, Tóth Sámuel, gr. Dégenfeld József és György Endre. A feldolgozott adatok felülvizsgálata -— mellőztetvén azon indítvány, hogy ezért rendkívüli közgyűlés hívassék össze — a tavaszi közgyűlésre hagyatik. A közalapból segélyezés iránt összesen 285 kérvény érkezett be, még pedig 155 egyháztól 55,987 frt, 130 lelkésztől 24,685 frt segélyért. A közgyűlés az esperesi kar javaslata alapján 117 egyházat 17,218 frt, 118 lelkészt 10,630 forint segélyre ajánl. A rendkívüli segélyezésre visszatartott államsegélyből 2400 frt osztatott ki 43 egyház között, leginkább 50 — 50 írtjával. Ennél nagyobb összeget kaptak: a polgári misszió 100, és Bilke 250 frtot. Ugyanaznap délutánján a segélyegyleti közgyűlés ülésezett, mely tisztikarát választotta meg. A közbizalom az eddigiekre esett. Elnök: Vállyi János, jegyző : dr. Kovács Sándor, pénztárnok : Joó István. A harmadik napi ülésen tárgyaltatott az egyházkerület 1889. évi költségvetése. Az ezt készítő bizottság fölvette a kiadások közé a prot. irod. társaságnak megszavazott 2000 frtos alapítvány után esedékessé válható 100 frt kamatot is. A közgyűlés azonban szavazás utján, többséggel a jővő évre törölte ezen összeget, azon indokolással, hogy a társaság tulajdonképen meg sem alakult; s az egyházkerület további magatartására nézve elhatározását a társaság végleges szervezésétől tette függővé. A költségvetés szerint a közigazgatási pénztár fedezete 12,773 frt 1 0 kr - i szükséglete 10,412 frt 39 kr, így 2360 frt 71 kr felesleg mutatkozik. Az országos nyűg- és gyámintézetnek a konvent altal leküldött szabályzatát a legtöbb egyházmegye nem fogadja el. Módosításokkal hozzájárulnak : a f.-szabolcsi, békés-bánáti, mármaros-ugocsai és n.-szalontai egyházmegyék. A különböző vélemények még e gyűlés folyamán bevárandó jelentéstétel végett kiadattak az esperesi karnak. A misszió ügyben a missziói bizottság javaslata értelmében határoztatott : a jövőre nézve a konventnek segélyezésre ajánltatnak T. Polgár egyszermindenkorra 500 írtra, s az ott beállítandó misszionárius évi 500 frt
