Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-29 / 31. szám
Realencyklopádiájában. Főleg Ritschlnek f. e. műve az, mely a theologusok figyelmét újból az egyház fogalmának és lényegének meghatározására irányozta, s ez egészen helyes is. Végül az eschatológiai résznek kimerítő tárgyalása képezi Dr. Masznyik dogmatikájának zárkövét. íme néhány kiszakított lap Dr. Masznyik művéből, a melyet — azt hiszem — sikerült ily hézagos alakban is bemutatnom Lapunk olvasó közönségének. Hosszabban azért nem akartam azt ismertetni, mivel objektív történeti jellemű mű, s e jelleget szerző az ujabb theol. felfogással szemben is következetesen megtartotta. Szerettem volna, ha művének alapvető részében helyet szánt volna a vallásos hitnek, a vallás lényege meghatárózásának, a keresztyénségnek s főbb történeti alakjainak. Főleg a vallás lényege Schleiermacher s az ujabbi vallásphilozophia fáradozásai alapján, a mi annak meghatározását illeti, lényeges változáson ment át, a mit a hittannak, mint rendszeres tudománynak (Schleiermacher szerint: bölcsészeti tudománynak) nem lehet mellőznie. A mi a műnek mint egésznek öszbenyomását illeti, úgy kifogásolom annak két-nyelvüscgét, mely lépten-nyomon zavarja az olvasót. A latin szöveget, mely különben is föl van dolgozva, külön a sor alá kellett volna elhelyeznie, s akkor átnézetesebb, világosabb a tárgyalás menete. Továbbá jobban kellett volna beleilleszteni rendszerét a mai rendszeres hittani felfogásnak a keretébe, s javítani az ó-prot. tanrendszert s hitvallásainak egynémelyikét ott, a hol az a theol. fejlődés elvének megfelelőleg kiegészítésre szorul. Műve megjelenésének jogosultságához különben szó sem férhet. Helyes, hogy műve alapján az ó-prot. tanrendszer tanulmányozására, s egyházi hittani multunk megvizsgálására hív föl bennünket, mert anélkül rendszeres theol. műveltség lehetetlen. Enynyiben művének ugyanazt a jelentőséget tulajdonítom, a mit Hase a maga Hutterusának, hogy t. i. alapul és kitűnő tájékoztatásul szolgai a dogmatikai studiumra, a melynek Dr. Masznyik műve történeti hátterét képezheti s csak az a kár, hogy oly kevés tért engedett a bírálatnak. Ennyiben Nachscblage-buchnak a hittani előadások mellett nagy sikerrel használhatják azt theol. hallgatóink, s ezeknek figyelmébe ezennel jó lélekkel ajánlom is Dr. Masznyik dogmatikáját, kinek egyházunk multjV és jelen viszonyai iránti lelkesedése Luthere mellett, e művéből is kitetszik. Dr. Szlávik Mátyás. BELFOLD. A XIII városi evang. ágost. hitv. esperesség közgyűlése Sztrázsa községben julius 17-kén következő tárgysorozattal tartatott. Már az előtte való napon a számadási és az iskolai bizottságok Justh Samu és Weber Samu elnöklete alatt meg tartották üléseiket, hogy javaslataikat a közgyűlésnek beterjeszhessék. A közgyűlés napja négyhangú sikerült chorállal és a helybeli lelkész Justh Samu áhítatos imájával kezdetett meg, mire Breuer Sándor felügyelő üdvözölte a jelenlevőket és megnyitottnak nyilvánította a közgyűlést. A választási jegyzőkönyvek kihirdetése után, melyekkel közbizodalommal és egyhangúlag Fábry János fő- és Justh Samu al-esperesnek 6 évre újra megválasztattak, a főesperes jelentését a mult évről benyújtotta következő fő mozzanatokkal: Az elkeresztelések az esperesség területén még mindig tartanak. Matheócz és Szepes-Olaszi száz éves templomi jubileumaikat megtartották, mely alkalomból az előbbi 2491, az utóbbi 525 frtot gyűjtött, egyházi célokra Jantner Piroska hajadon halála következtében Iglón 2000 frtot hagyományozott a család, melynek kamatai egy ev. menyasszony javára igénybe veendők lesznek. Szepes-Bélán Neupauer Amália hajadon az oltáralapra 500, az uj felügyelő, Gresch Ágost pedig 50 forintot adományoztak. Poprádon a község 2091 frttal kiépítette a paplakot, Leibitz kegyes adományokból 698 frtot kapott. Összesen adományok címén befolyt 11,785 frt, építkezésekre azonban fordíttatott 9707 frt. Az esperesség területén a mult évben a születések száma 341, a confirmandusok száma 213, a meghaltak száma 368 és az eskettek párok száma 114 tett. A lélekszám a kivándorlások, születések és halálozások közötti kedvezőtlen viszony következtében most is 282 lélekkel fogyott. Egy áttérés hozzánk szintén lett bejelentve. Az egyes számadásoknál következő eredmény mutattatott fel: a theol. tanintézet javára Eperjesen az offertorium tett 22 — a kerületi pénztár felsegélésére pedig 39 forintot. A kerületi iskolai adó 408 forinttal lefizettetett. Az esperességi gyámnintézet 248 frtot gyűjtött. A rendelkezésre álló 72 frt a kérvényező három község Ruszkin, Majerka és Keresztfáivá között osztatott szét. Az esperességi pénztár 3487 frtot mint bevételt, 278 frtot, mint kiadást és 101 frtot mint szaporodást mutatott ki. Dr. Lorx Sándor, megyei orvos mint esperességi pénztárnok újra megválasztatott. A Klára-Hándel-féle alap 4749 írtból áll, melynek kamataiból a hagyományozó értelmében papi és tanítói özvegyek segélyeztettek. A XIII városi és tátraaljai nyugdíj-intézet áll 13,916 frtból és szaporodott 339 frttal, a mellett még 8 özvegy 720 frttal segélyeztetett. Hosszabb vitát idézett elő a gyámintézet ügye. Nem helyeseitettek azon sajnos körülmények, hogy az alapszabályok a községek tudta nélkül módosíttattak, hogy a közigazgatási költségek a bevételek nagy részét felemésztik, hogy a segélyezéseknél nem mindig az az elv alkalmaztatik, miszerint a legszegényebb egyház mindenek előtt tekintetbe veendő és hogy végre az alapszabályok értelmében bizonytalan, vájjon kaphat-e még segítséget azon egyház, melynek történetesen 500 tagja nincsen. Dacára ezen kifejezett aggodalmaknak az esperességi gyámintézet még is szervezkedett és az elnökséget a gyámintézet elnökségével, Höntz Adolf lelkész urat azonban a pénztár kezelésével továbbra is megbízta. Az iskolai bizottság jelentéséből kiderült, hogy 1740 tanuló látogatja a népiskolát, 81 a polgári iskolát és 423 a középiskolát. A tankötelesek és iskolalátogató gyermekek száma ugyanaz és egymástól el nem tér. Álkalmas vallástanítási tankönyv kiadására, az esperesség maga fog lépéseket tenni. A kerületi jegyzőkönyv nyomán elhatároztatott hogy a biztosítási díjak százalékaiból származó J /io a szegény egyházak felsegélésére fordíttassék, hogy a kerületi pénzek együttesen felelősség mellett kezeltessenek, és hogy a coordinatio értelmében, ha három évi szolgálat előtt más községbe távozik, a lelkész fizesse a költséget, mely alkalmaztatásával felmerült. Az aug. 7. és