Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-06 / 19. szám

egyházmegye már készített véleményt, a kormány vála­sza, a konvent feliratára bevárandónak határoztatott. A nagybányai egyházmegye az anyakönyvi íveknek olcsóbbá tételét kérte. A közgyűlés azonban, miután a kerület ezen íveket úgyis a kiállítási árban bocsátja ren­delkezésre, ujabb intézkedésnek helyét nem látja. Ezzel kapcsolatban Révész Bálint püspök ajánlja az esperesi karnak, hassanak oda, hogy a lelkészek a kerület által kiadott anyakönyvi íveket használják. A vasárnapi ügyben beterjesztett véleményei az egyházmegyéknek ki adattak a vasárnapügyi bizottságnak. A közgyűlésnek kétségtelenül legérdekesebb tárgya volt a protestá?is irodalmi társaság ügye. Azonban nyil­vános ülésen semminemű vita, mely pedig igen érdekes lett volna, nem fejlett ki. A közgyűlés tagjai a megelőző nap délutánján tartott zárt értekezleten vívták egymás­sal a heves harcot, mely késő estig eltartott. Azt mond­ják, ez az értekezlet rendkívül zajos s izgalmas jelene­tekben bővölködő volt. A nvilt ülésre csak a döntő összeütközés, a sza­vazás maradt, melynek tárgyát a két ellenfél hívei által benyújtott határozati javaslatok képezték. Révész Bálint püspök időkímélés és a kedélyek ismételt fölzavarása kikerülése tekintetéből arra kérte a szólásra jelentkezet­teket, hogy ezen jogoktól álljanak el. Ezek meg is hajol­tak a püspök kérése előtt. így csupán a két határozati javaslat lett Kiss Albert kérésére felolvasva. Az egyik határozati javaslatot Balogh Fenne és társai nyújtották be. Ez hosszú indokolással van bevezetve, s a beveze­tésben hivatkozik a következőkre: az ev. ref. konvent által a prot. tud. irod. társaság elvileg a két testvér prot. felekezet tagjaiból alakitandónak terveztetett; a meghívókat is az alakuló közgyűlésre csak a két test­vérfelekezet konventi elnökei írták alá. A tiszántúli egyházkerület 2000 frttal belépett ugyan pártfogó tagul a társaságba, de a konvent idézett határozata alapján és értelmében s ezen belépés által saját ev. ref. jellemét fel nem adta s megmaradt a joga, hogy érdekeinek meg­óvásáról gondoskodjék. A társaság eredetileg kibocsátott alapszabály tervezetén lényeges változtatások történtek; a címe is, a működési tere is meg lett változtatva, oly szellemben ez utóbbi, hogy a három felekezet tani állás­pontja ne érintessék. Az unitáriusokkal fogódzás ellen a tiszántúli kerületben felszólalások történtek, de azok figyelembe nem vétettek. A társaság az egyház hivatalos kormányzó hatóságai által működésében nem ellenőiiz­hető. És végül az unitáriusok a tiszántúli egyházkerület több pontján ugy viselték magokat, hogy az együtt műkö­déshez kívántató bizalmat megrendítették. Tehát ezen tényéknél fogva, mint a határozati javaslat mondja, az ev. ref. tiszántúli egyházkerület közgyűlése : 1-ször »saját hívei lelkiismereti aggodalmainak meg­nyugtatására nyilvánítja, hogy az unitáriusokkal társula­tikig együtt működés elvileg nem helyesli; 2-szor óhajtja, hogy ezen nyilatkozata a Magyar Prot. Irodalmi Társaság végleges szervezése alkalmával kellő figyelemben részesüljön. 3-szor további elhatározását ezen nyilatkozatának eredményétől teszi függővé.a A másik határozati javaslatot gróf Dégenfeld József és társai nyújtották be, s az oda vonatkozik, hogy az egyházkerület a Prot. Irodalmi Társaság megalakulását, mely társaságba az egyházkerület is mult évi 235. sz. közgyűlés határozattal belépett, tudomásul vegye. Kiss Albert több elvtársával együtt névszerinti szavazást kérvén, igennel, vagyis a Balogh Ferenc és elvtársai határozati javaslata mellett szavaztak 33-an; a. következők: Szabó János, Szabó Károly, Dávidházy János, Szőke János, Csernák István, Bencsik István, Kiss Áron esperesek, Bernath István, Horthy István egyház­megyei gondnokok, Szűcs István a debreceni egyház főgondnoka, Balogh Ferenc, Kiss Albert K. Tóth Kálmán Némethy Lajos, Szeremley Sámuel, Beke Mihály, Kovács Ferenc, Miklovitz Bálint egyházkerületi tanácsbirák; Ferge József, Kovács István, Nagy Lajos, Bíró Antal, Fráter Gyula, Dr. Szikszai Szabó József, Madarasi Imre, Végh Sándor, Rásó Antal, Biró Lajos, Szarka Boldizsár, Csepey Miklós, egyházmegyei képviselők. Futó Mihály a h.-m.-vásárhelyi főgymnasium küldötte, Farkas Antal és Dr. Kovács Sándor egyházkerületi világi jegyzők. Nemmel, a Balogh-féle határozati javaslat ellen szavaztak 29-en, vagyis : Szeremley József, Lukács Ödön, Segesváry József és Széli Kálmán esperesek, gr. Dégenfeld József, Ritook Zsigmond, Fráter Imre, Ujfalussy Sándor, Kulin Imre egyházmegyei gondnokok, Ármos Bálint, Simonfi Imre egyházkerületi tanácsbirák, Soltész László, Len­gyel Imre, Tatár János, dr. Hajnal István, Csillag Lajos, Hegyessy Márton, Kassay Ignác, Zsigó Endre, Vitéz Mihály, Széki Péter, Soltész János, Balogh Ambrus, egyházmegyei küldöttek; Géressy Kálmán a debreceni tanárkarok, — Tüdős János a debreceni főgymnásium, — Jóo István a tanító-képezde egyházkerületi pénztárnok, s Bodolay László a nem teljes gymnásiumok képvise­lője, Tóth Sámuel és Elek Lajos egyházkerületi egyházi jegyzők. A szavazásnál nem voltak jelen : Peterdy Károly, Uray Imre, Székely Károly, Isaak Dezső, György Endre, id. Böszörményi Sándor, Ujlaky Gábor és Szilágyi István. E szerint a Balogh Ferenc és társai határozati ja­vaslata 4 szavazat többséggel elfogadtatott. (Z—y.) REGISEGEK. A mit akarsz cselekedni, jól cselekedjed! (Antal Géza úrnak szives figyelmébe), (Folytatás és vége.) Állításaim igazolására im ide mellékelem helyreiga­zításaimat. Felületességnek nevezém Antal G. úr dolgozatának egyík hibáját azért, mert az amúgy is alig egy pár adat­tal commentált személynevek mellől elhagyta még azt a keveset is, ami sokszor személyi megkülömbözteté­seknel talán egyedüli útbaigazító lehet. A már említett Album Studiosorumban ugyanis, melyből Antal úr össze­boronálta dolgozatát, alig egy-két név kivételével min­denik után mellékelve van azon tudomány szak, mely­nek egyik-másik ifjú hallgatója volt. így pl. »coll. ord. al.« — collegii ordinum alumnus; J —. juris studi­osus; M = medicinae studiosus; P = Philosophiae studiosus; T = Theologiae studiosus; grat. insc. — gratis inseriptus etc. Ezenkívül a legtöbb név után közölve van a születési vagy állandó tartózkodási, sokszor tanu­lási hely és az illetőnek életéve, mely adatok, ámbár a tudományszakok megkülönböztetésénél a mai szigorúan kimért határok még ezelőtt pár századdal nem voltak oly élesen megkülönböztetve, mindenesetre fontosak s nem egyszer lényeges személyi tévedéseknek vehetik elejét; s bár a leideni egyetemen csak 1592-től kezdve vezették be a Rectorok az egyes hallgatók családját, lakhelyét, az országot s egyes élettörténeti adatokat, mindazáltal e sokszor tévesen értett s bevezetett, ada­^jí^^élreismerhetlen becscsel bírnak az egyháztörté-PÁPA %

Next

/
Oldalképek
Tartalom