Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-30 / 40. szám

A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vege.) A negyedik napi ülésnek, mely már ugyancsak néptelen volt, több közérdekű tárgya volt s egyik másikért heves szóharc keletkezett. Dr. Balkányi Miklós (izr. vallású ügyvéd) annak emlékére, hogy Debrecenben a közforgalomra nézve hasznos vállalatát, a telefont megnyithatta, 500 frtos alapítvány tett a debreczeni főiskolában, oly módon, hogy annak kamataiból minden negyedik évben 50 frt fizettesék ki közgadasági (nemzetgazdasági) tárgyú pályamunkára. A többi kamatok pedig gyümölcsöztetendők mindaddig, mig (esetleg más alapítványok segítségével is) az alapítványból egy nemzetgazdasági tanszék lesz felállítható. A tanügyi bizottság javaslatára jóváhagyatott a debreceni főgymnásiumnak ezen tanévre megállapított berendezése, melyre a két helyettes tanári állomásra hirdetett pályázat eredménytelensége kényszerítette a tanári kart. E berendezés szetint a négy alsó osztályban parallel osztály szervezretett, melyekben a növendékek száma 78 — 107 között váltakozik. Az V. és VIII. osztályban, hol a tavaszon szintén követelte a párhuzamos osztályokat a közoktatásügyi miniszter, az idén csak 60 és 63 a tanulók száma. A tanórák betöltésére a rendes tanárok mellé a két segédtanáron kívül még 1 segédtanár alkalmaztatik, s a még így is üresen maradt órákat a rendes tanárok osztották tel maguk között, melyért összesen 1100 frt díjazást kapnak. Felolvastatott az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság jegyzőkönyve. Áz abban foglalt táblás kimutatatások a népoktatási állapotok örvendetes haladásairól tesznek bizonyságot. A népiskolai kiadványok növekedő szép kelendőségét is jelenti a jegyzőkönyv. A tanügyi bizottság meghalt tagja, Katona Endre helyére Lukács Ödön választatott meg. A közoktatásügyi miniszter azon leiratát, melyben megengedtetik, hogy a theologiai akadémiát végzett ifjak középiskolai tanári vizsgálatra bocsáttassanak, nagy fontosságú ügynek ismerte el a közgyűlés s elhamarkodva nem akarván határozni a felől, azt véleményezés végett kiadta a tanügyi bizottságnak. Azon belügyminiszteri leirat olvasásánál, mely tudatja, hogy 34 község neve megmagyarosíttatott, melyek között a békés-bánáti egyházmegyéhez tartozó községek is vannak, Thaly K. felvetette a békés-bánáti egyházmegye neve megváltoztatásának eszméjét, miután a Mercy-féle provizorium idejéből származó Bánát elnevezés német; helyette ajánlja a magyar Bánság szót. Ez a névváltoztatás, melyre nézve a »tisza-maros közi« elnevezés is felhozatott, az illető tractus belköri intézkedését képezi. A vasárnap ügyi bizottság jelentésénél hosszú, élénk vita fejlett ki, mely olykor ki is csapott a tárgyilagosság medréből. E tárgyban a vasárnap-ügyi bizottság következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé elfogadás végett. r. Feleleveníttetvén az egyházkerületi közgyűlés 1884. 53. sz. határozata, azon egyházmegyék, melyek a vasárnap-ügyi bizottságot mind ez ideig nem alakították meg, erre ismét sürgetőleg felszólítandók, tartozván a megalakítást jövő tavaszig elvégezni. 2. Azon egyházmegyék, melyek a vasárnap-ügyben korábban elibök terjesztett kérdőpontokra mindezideig nem válaszoltak, felhívatnak, hogy azokra ápr. 15-ig külön -külön megfe 1 e 1 jenek. 3. Konvent felkérendő, hogy megkeresvén az ág. hitv. ev. testvéregyházat, ezzel közösen járjon el az ügyben a törvényhozásnál és kormánynál. Ezen 3 pontú indítványhoz járult Szeremley József az a.-szabolcsi egyházmegye részéről azzal az indítványnyal, hogy a polgári községek és törvényhatóságok pedig a vasárnap megtartása tárgyában szabályrendeletek alkotása végett kéressenek föl. A vitának egyik kiemelkedő momentuma volt Peterdy Károly beszéde, ki hévvel kelt ki az állam ellen, a miért ez hivatalnokait vasárnap is kötelezi a hivatalos óra megtartására s így maga az állam jár elől rosz példával a nép előtt. Thaly főkép azon sérelmekről panaszolkodott, melyek három millió protestáns hitbeli meggyőződésén rendszerint elkövettetnek az által, hogy prot. vallású katonák kirendeltetnek úrnapján s más kath. ünnepeken processiókra s térdeplésre kényszeríttetnek, u e sérelmek tárgyában is óhajtana kérvényezési az országgyűlésnél. Armós Bálint a vasárnap megszentelése körül javulást nem egy hamar vár s nemzedékek kellenek ahhoz, hogy százados szokás kivesszen, s azt új váltsa fel. De azért egy lépést sem kell elmulasztani, mely közelebb visz a célhoz. Az egyház, a kormány, a törvényhozás és a társadalom működésének kell e téren egyesülni. Végre a bizottság javaslata elfogadtatott s a bizottság újból megalakíttatott az eddigi tagokból, kikhez az elhaltak helyébe Segesváry József, Beke Mihály és K. Tóth Kálmán léptek. A dékánságra és a közigazgatási ügyekre nézve az egyházmegyéktől beküldött vélemények egy-egy bizottságnak adattak ki. A felsőbb leánynevelő intézetek ügyében a kivánt jelentések szintén beérkeztek az egyházmegyéktől. E tekintetben igen szomorúan áll az egyházkerület. Felsőbb leány iskola, a debrecenit nem számítva, csupán a szathmári egyházmegyében létezik, Szathmáron. A felsőbb leányoktatás körüli megdöbbentő viszonyokra Lukács Ödön utalt. Felhozta, hogy a prot. művelt családok leánygyermekei a más felekezetű felsőbb iskolában nélkülözik a vallásos oktatást s így épen a családanyákból nem válhatnak erős hitű protestánsok. A felsőbb leánynevelést, a legfontosabb érdeknek tartja, melyet az egyházkerületnek sürgősen fel kell karolnia; sőt ez az ügy a közalap támogatását is megérdemli. Nyíregyházán már megindult a mozgalom egy kálvinista leánynövelde szervezése iránt, s némi alap gyűlt is össze arra. Kiss Albert olyan forma indítványt terjesztett elő, hogy ebben a nagy fontosságú ügyben bizottság küldessék ki, mely Debrecen város és a debreceni ev. ref. egyház hasonló célból megbízandó küldöttségével tárgyalást kezdjen egy új felső leányiskola ügyében, mivelhogy a debreceni egyház tart ugyan fenn a maga költségén egy felsőbb leánynevelő intézetet, de az jelen szervezetében nem felel meg a követelményeknek. Thaly Kálmán, Elek Lajos, Révész Bálint és újból Lukács Ödön szólottak e tárgyhoz, végre egy állandó bizottság alakíttatott, mely Debrecenre és az egyházkerületre nézve ezen életkérdést folytonosan felszínen tartsa, s az ügyet tovább fejleszszé. E bizottságnak tagjai: Révész Bálint püspök elnöklete alatt: Szűcs István, Siüonffy Imre, Lukács Ödön, Kiss Albert, gr. Dégenfeld József és Szabó János. Az óvodák felöl is kevés örvendetes jelentés érkezett be az egyházmegyéktől. Miután ez is olyan ügy, melyben tenni kell valamit, a népiskolai tanügyi bizottság félhivatott: adjon javaslatot, miképen lehetne a nyári szünidő alatt az egyházak népiskoláiban gyermekmenhelyeket rendezni be. A családkönyvekre nézve elfogadta az egyházkerület