Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-05 / 6. szám

nával, egy felső-bányai előkelő polgár leányával. Szelid­lelkületű neje s kedves gyermekei körében volt legked­vesebb menedékhelye. A legjobb társaságok sem hatot­tak reá oly üditőleg, mint családi köre. Ennek megfej­tését abban találjuk, hogy a lehető legboldogabb házas­ságok egyikével ajándékozta meg az ég. Egy szív, egy akarat voltak ők. Egyik ép úgy tudott boldogságot árasz­tani mint a másik, a nő a férjre, a férj a nőre s mind­ketten gyermekeikre. Gyermekeikért fáradozni, körükbe elmerülni volt legédesebb örömük. A szülői örömöt ritka családfők érezték jobban mint Szoboszlay és neje. Hogy övéiknek anyagi gondoktól ment életet biztosít­sanak, éjet-napot egygyé tettek. A férjből vas szorgalmú gazda, a nőből példány háziasszony lett... s így az anyagiak megszerzésén lassú, de biztos léptekkel halad­tak előre. Mikor nejét 1859-ben elvesztette már akkorra egy leány és egy fiú gyermekök számára szép birtokot szereztek. Szoboszlay István házasságra többé soha nem lépett, csak neje emlékének élt s gyermekei kellő kikép­zésén fáradozott. Leánya, egy felső-bányai hivatalnok neje lett, fia pedig Kis -Peleskén birtokos. Csaknem 3 évtizedet élt le bánatos özvegységben, ezalatt egyházának s egyeseknek boldogságát előmoz­dítandó, kért, tett, buzdított mindaddig, mig fáradozá­sának kellő sikerét nem látta. Az exameneken jó tehet­séget eláruló gvennekek szüleit felkereste, s buzdította azokat a tanulói palyára adásra, ez a ritka leereszkedő szívesség nem tévesztette el hatását. Nem egy tudomá­nyos pályára kilépett ifjú áldja érdekében kifejtett fára­dozásaiért drága emlékét. Híveinek valamint bánatában, úgy örömében is szívesen résztvett a boldogult. Az örömünnepélyeken je­lenléte alkalmával a jókedv kicsapongássá sohasem fajult, hanem bizonyos, méltóságos színezetét mindig megtar­totta. A bajaikban hozzáfordulóknak mindig tanácsadója, segítője volt. Osztotta tanácsait ott, hol azoknak szük­ségét látta önzetlenül, szerényen. Közcélú intézmények megalapításában tevékeny részt vett, csak halála előtt pár évvel is, egyháza leendő belhivatalnokainak fizetésére alapul szolgáló magtárt állít s abba maga teszi a legna­gyobb ajánlati összeget. Mint embernek, úgy neki is voltak gyengéi, de ha hibát követett el, sietett azt jóvá tenni. Jelszavához: „Le ne menjen a nap a te haragodonu híven ragaszko­dott. Ezért tiszteltetett híveitől s ismerőseitől, ezért nem volt tartós haragosa soha. Papi kötelességei, tanácsbirói sok számadással járó hivatala, dalárda vezetése, kis-peleskei és berki birtokai szorgalmas kezelése mellett szép tehetségét fejleszteni élete utolsó napjáig meg nem szűnt. A theologiai iro­dalomban feltűnést keltett könyveket sietett megszerezni és áttanulmányozni s általában igyekezett a haladó kor­ral lépést tartani. Mint ritka zene tehetségű egyén, több halotti, ezek között saját halálára »Lelkész felett« ének­lendő halotti éneket írt, dalammal is ellátott. Temetése január hó 29-én óriási részvét mellett ment végbe. Végakaratához híven a helybeli dalárda ál­tal az általa szerzett ének adatott elő. Nyugodjanak bé­kében porai ! Király Gyula. ADAKOZÁSOK. Az orsz. prot. árvaház részére: Ónody Zsig­mond komárom-szentpéteri ref. leik. 2 frt 50 kr. (Ehhez járultak az iskolában eszközölt gyűjtés alkalmával: Szabó Mihály tanító 5 kr, Szabó Irén 3 kr, Szabó Béla 2 kr, Dóczé Dénes 3 kr, Major Zsófia 2 kr, Mészáros Klára 1 kr, Mészáros Juliánná 1 kr, Gere Sándor 2 kr, Birkés Julis 4 kr, Kosdi Erzsébet 2 kr, Bordács Balázs 1 kr, Tóth Ferenc 1 kr, Dóczé Erzsébet 1 kr, Dóczé Ilona 1 kr, Major Lina 1 kr, Dóczé Kriszti 1 kr, Mészáros Lina 1 kr, Kosdi Zsuzsanna 1 kr, Kosdi Gergely 1 kr, Szabó István 1 kr, Dóczé Juliánná 1 kr, Kocsis Zsófi 1 kr, Kozsdi Zsófia 1 kr, Kosdi Lina 1 krajcár, Kocsis Sándor idb. 4 kr, Szabó Dénes 1 kr, György Sándor 1 kr, Szabó József 1 kr, Mészáros Sándor 2 kr, Szabó Kláia 1 kr, Tokodi Sándor 2 kr, Kocsis Sándor 2 kr, Dóczé Dávid 4 kr, Tokodi Benő 1 kr, Tokodi Julis 1 kr, Buda István 1 kr, Bocska Zoltán 3 kr, Bordács Zoltán 1 kr, Bocska Kriszti 1 kr, Mészáros Zsófia 1 kr, Gere Benő 3 kr, Keszegh Vilmos 4 kr, Szabó Julis 1 krajcár, Major Julis 1 kr, Keszeg Julis 1 krajcár, Onody Zoltán 2 kr, Ónody Béla 2 kr, Ónody Jolán és Ilka 20 krajcár, Onody Zsigmond lelkész 50 kr, összesen 1 frt 50 krral, a hívek az év első napján a perselybe adakoztak 1 frtot.). — Szalai Ferenc n.-szokolyi ref. leik. esperes 2 forint. Szerk. HIRDETESEK. Az tiszáninneni egyházkerületben, az ungi egyház­megyéhez tartozó szürthei ev. ref. egyház lelkészi állo­mására pályázat hirdettetik. Ezen állomás évi javadalmazása földek, rétek és az egyház híveitől fizetett terményekből 640 frtot teszen és így IV-ed osztályú. Pályázati kérvények nt. Makay Dániel ungi es­peres úrhoz, Ungvárra intézendők. Pályázati haráridő febr. 24. Miskolc, 1888. január 28-án. IKZ'u.n Bertalan, tiszáninneni ev. református püspök. no Régi könyveket, különösen magyarországi nyomtatványokat a tör­ténelmi szakból, továbbá irodalom-történeti és szépirodalmi műveket a XVIII. és XIX. szá­zadból, valamint XVI. és XVII. századbeli ma­gyar theologiai irodalmat folytonosan vesz méltányos áron Dobrowsky Ágost 6-10 könyvkereskedése Budapest, IV. Egyetem-utca 2. H Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Szőts Farkas. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdónos: Dr. Ballagi Mór. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom