Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-23 / 52. szám

IRODALOM. Kókai Lajos kiadásában megjelent új könyvek: Nazarenismus, irta Szeberényi Lajos Zsigmond. A nazarénusok tanait, életét és történetét öleli föl a jelen dolgozat, abból indulva ki, hogy ha a nazarenismussal sikerrel akarunk megküzdeni, mindenekelőtt megkell ismernünk ezt az ellenségünket. Mert ilyenfajta irányok és mozgalmak ellen a protestáns egyház, ha alapelveihez hű akar maradni, csak egy fegyverrel küzdhet, és ez a szellem fegyvere. Szeberényi úr sorra ismerteti a reformációt megelőző időszak szektáit, az anabaptistákat, a baptistákat, s úgy tér át a nazarenismusra, melynek előbb külföldi, azután hazai történetét irja meg, ez utóbbiban természetesen itteni lelkészek adataira, különösen Szőllősi Antal makói lelkipásztornak részint lapunkban megjelent cikkeire, részint »A nazarenusokróKc irt önálló füzetére támaszkodva. A 96 lapra terjedő füzet ára 70 kr. — Jó gyermekek verses könyve. Karácsonyi és újévi ajándékul irta Sántha Károly. Képekkel illusztrált könyvecske, melynek tartalmáért eléggé kezeskedik írójuk ismert neve. Ára 1 frt 20 kr. B. A. A zemplónmegyei orvos-gyógyszerész egylet kiadásában megjelent: Franciaország hatása Európa művelődésére. Irta, és Sátoralja-Ujhelyen, a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész egylet ismeretterjesztő estély én 1888. nov. 11-én előadta Ballagi Aladár. A Budapesten, a Franklin-társulat nyomdájában Ízlésesen kiállított füzet 34 lapra terjed. Evangyeliomi lelkészi tár. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. Szerkeszi és kiadja Czelder Márton, előbb hittérítő, jelenleg kecskeméti ev. ref. lelkész. Kilencedik évfolyam. A 26 nagy ívre terjedő kötetben 66, különböző alkalmakra írott egyházi beszéd van. Szerzőik neveit a szerkesztő nem közli, »hogy a szigorú bírálatnak a nevekkel útját ne állja.« A nevek majd csak a jövő évfolyamban közöltetnek. Annyit azonban elárul a szerkesztő, hogy „a szerzők elsőrendű elismert egyházi irók Belenyugszunk egyelőre a szerkesztő eme bírálatába; de titkolózása a neveket illetőleg nem indokolt, mert a szerzők megnevezésével a »szigorú bírálat« egyáltalában nem vesztegethető meg, ennek ítélete nem praeoccupálható. A jó és hivatása magaslatán álló bírálatnak személy válogatás nélkülinek kell úgyis lennie, s az okos és öntudatos iró sem félhet sohasem a megjegyzésektől, mert az ilyen, egy még magában véve talán csekély értékű bírálatból is csak tanulni szeret. Ha azonban nem így veszi a bírálatot, hanem benne csak őt boszantó szőrszálhasogatást lát, ezzel elárulta egyfelől nagymértékű hiú önteltségét, másfelől azt, hogy nem öntudatos iró. A mű részletes ismertetésére különben mielőbb sort kerítünk. A megrendelési ár most is 3 frt, mely összegért Sziládi László nyomdatulajdonos s az »Ev. leik. tár« kezelője a könyvet bérmentve küldi meg. A régi vállalat különösebb ajánlást már részünkről nem igényel. Előfizetési felhívás. Boross Mihály kitűnő népies írónk következő előfizetési felhívását melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. >>1889. január 9-én lépek életem 75-ik évébe.: tehát egy. lépéssel közelebb a sirhoz, de nem akarok meghalni addig, mig Börtöudalaimat, szívem ez örrökké sajgó sebeit honfitársaim kezébe nem nyújtom. A mű meg fog jelenni jövő január hóban 50 kr ár mellett. Szives gyűjtőimnek minden 5 példány után egy tiszteletpéldánjmyal kedveskedem. Kérvén az iveknek újév előtti beküldését, hogy a nyomatandó példányok száma iránt magamat tájékozhassam.« Kelt Sárbogárdon (Fehérmegyében) 1888. dec. 3. — Boross Mihály. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészjelölések. Az alsó baranya-bácsi egyházmegyébe kebelezett pacséri egyház lelkészi állomására kijelöltettek : Vinczi Gyula bellyei, Szendi Lajos vejtii, Józan Dániel keöi rendes-, és Barsy Miklós pacséri, Tatay Lajos kopácsi helyettes lelkészek. A választás 1889. január hó 13-án leend. — A felső-baranyai egyházmegyébe kebelezett nagytótfalui egyház lelkészi állomására kijelöltettek : Czúcz Lajos szavai, Borbély László ipacsfai, Beregszászi Gusztáv oldi, Baksay László sámodi, és Kovács Bálint aderjási rendes lelkészek. — Az orbai egyházmegyéhez tartozó papolczi ref. egyház lelkészi állomására 11 folyamodó közül kijelöltettek: Véres Károly s.-szentgyörgyi juratus, Józsa Sándor kisborosnyói, Balogh Sándor örboldogfalvi, Tamó Gyula tordaszentlászlói és Kelemen Győző kézdi-mátisfalvi rendes lelkészek. * A protestáns irodalmi társaság pénztárába ujabban a következő tagok fizették be tagdíjaikat és alapítványaikat. B. Vay Béla és neje gr. Teleki Zsófia 500 frt. Szaíay Károly ref. tanár kamat fejében 5 frt. A tiszáninneni ref. egyházkerület kamatul 25 frt. Kun Bertalan ev. ref. püspök kamatul 5 frt. Láng Adolf ev. lelkész alapítvány fele 50 frt. Papp Károly r. tagsági díjul 6 frt. Dr. Hamary Dániel a budai ev. ref. helyi bizottság számára 6 frt. Kis Gábor r. tag 6 forint. Bodola László kamatul 5 frt. Iglói ev. tanarikar r. t. 6 frt. Schneller István theol. igazg. tanár kamatul 5 frt. Ezeken kívül a héten ötvennél több alapító kötelezvény érkezett be, melyeknek beküldői a végleges megalakulásnak minél elébb való keresztülvitelét óhajtják. — Zsilinszky Mihály, id. pénztárnok. (Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 30. sz.) * A protestáns irodalmi társaság közgyűlése, melynek a társulatot most szervezni kellett volna, a megjelent tagok csekély száma miatt, semmi érdemleges tárgyalásba nem fogott, hanem tavaszig elnapolta magát. A százakra menő tagokból mindössze 93 jelent meg, s ez okon történt, legalabb hivatalosan, az elhalasztás, mi az adott viszonyok között kényszerűség kifolyása is volt. Most nagyon fel voltak korbácsolva a szenvedélyek, talán az elhalasztás majd tisztázza a helyzetet és nyugodtabb felfogásnak enged helyet. A debreceni »Nyilatkozat«-ra dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. tanár tett részletes ellenindítványt fortiter in re, acriter in modo, mire Balogh Ferenc írt hasonló élességű viszonválaszt. E közben Ferencz József unitárius püspök is nyilatkozott, bejelentvén, hogy kilép a társaság kötelékéből. Mindezek a mult héten a világi lapokban folytak le, melyek tele voltak a protestáns irod. társaságra vonatkozó nyilatkozatokkal és indítványokkal. Ha nyilatkozatokkal intézményt lehetne fundálni, akkor ezóta már fényesen működnék az a várva-várt irod. társaság ; de hogy ez a mi visszavonásra hajló természetünk mikor fog együttes működésre összesimulni és meghiggadni ? annak a jó Isten a megmondhatója. Annyi bizonyos, hogy a protestáns közönségre intra et extra muros nagyon deprimálólag hat ez a meddő vajúdás, a külső ellenség pedig markába nevet a prot. tehetetlenség fölött, melyet most már még csak szépítgetni sem lehet. * Az országos protestáns árvaház igazgató-választmánya f. hó 18-án baró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak Ballagi Aladár, Ballagi Mór, Háberern Pál, Kenessey B., Kovácsy Sándor, Liedemann Károly, Perlaki Elek, Stephany L.