Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

ványainak megfelelőleg 286 nyelven van kinyomtatva, fenséges bizonyságai annak, hogy a hit még ma is hegyeket mozdít ki helyökből. A társulat tagjai közt szegények és gazdagok vannak egyaránt s ez meg arra int, hogy mindnyájan legyünk egyek a Krisztusban. A jelenlegi elnök Lord Harrowby. A követkzző helyeken vannak a társulatnak ügynökei, a kik a colportage-ra felügyelnek s a kik a nekik kijelelt körben lakó keresztyénekkel érintkezésbe lépnek : Paris, Brüssel, Utrecht, Berlin, Bécs, Elórenc, Madrid, Lissabon, Kopenhága, Stockholm, Pétervár, Odessa, Konstantinápoly, Alexandria, Algier, Tangier (Észak-Afrika), Ispahan, Singapore, Shangai (China) Tientsin, Canton, Sydney, Melbourne, Tokio (Japan), Buenos Ayres, Rio de Janeiro és a Nyugot-Indiai amerikai szigetek. A mint láthatjuk, minden földrész képviselve van, A mi a pénzkérdést illeti, megjegyezzük, hogy a társulat az 1887. évben körülbelől 3 millió forintot veit be, s valamivel kevesebbet adott ki. Alakulása óta körülbelől 120 millió forintot költött el a biblia terjesztésére. Mindazáltal, a mint a jelentés mondja »no reason for relaxing effort«, nincs ok arra, hogy kisebb legyen a buzgalom, mert habár az eddig elért siker azt monddatja velünk : „Hatalmas dolgokat cselekedett velünk az Úr, azért vigadunk", munkálkodnunk kell, „míg a föld bételik az Úr ismeretével." Mint a bibliaterjesztő-társulat minden jelentése, úgy a nyolcvannegyedik s az 1887. évben kifejtett működést feltüntető is, nagy lelkiismeretességgel van összeállítva. Közli a tisztviselők névsora után az egyesület alapszabályait s a f. é. május 2-án tartott nagy gyűlés jegyzőkönyvét. Majd egy általános áttekintés után részletesen tárgyalja az egyes ügynökségek munkásságát, szól a segitő társulatokról s végül felette érdekes statisztikai kimutatásokat ád. Meg kell még említenem, hogy csinos, a könyvbe foglalt térképek könnyítik meg az egyes colporteurok leírásában való eligazodást. A Magyarországban folytatott munkásságról Millard, a bécsi ügynök tesz jelentést. Itt meg kell jegyeznem, hogy az egyes ügynökök jelentéseit, melyek az 1887. évre szólnak, több helyütt (lásd pl. a Németországra vonatkozó részt) a londoni központi bizottság kiegészítette, hozzáfoglalván egyes, az 1888-ban történt nevezetesebb eseményt. Egyúttal arra is figyelmeztetem az olvasót, hogy Millard, a jelenlegi bécsi ügynök, fia annak az idősb Millardnak, ki sok éven keresztül folytatott s leginkább a bibliaterjesztő-társulatnak szentelt munkásság után a mult évben helyét fiának engedé át. Az ifjú Millard jól tud magyarul is, Debrecenben tanulta meg nyelvünket. Atyja baptista, de ő nem. Rokonszenves hangon rajzolja a magyar viszonyokat, elmondja, hogy a szent ügy mindinkább tért foglal Magyarországon is. Megemlékezik a vasárnapi iskolákról s közli amaz igen érdekes adatot, hogy selmeci prot. tanulók szegény gyülekezeteket bibliákkal látnak el évről évre. A nazarénusok »furcsaságait« (peculiarities) helyteleníti, de dicséri a román és szerb theol. intézeteket, melyek évről-évre több-több bibliát rendelnek meg. Elismeréssel szól arról, hogy kath. papok is sok jóakaratot tanúsítanak a társulat colporteurjei iránt. Erdélyre nézve Szász Domokos püspök buzgalmát emeli ki, melynek folytán sokkal több bibliát adott el a társulat, mint azelőtt. Az említett statisztikai kimutatások szerint Magyarországban a mult év folyamán 62,773 biblia vagy bibliarész fogyott el. Ugyancsak e kimutatások egy másik pontja azt mutatja, hogy a társulat működése következtében most már 286 nyelven jelent meg a Szent írás vagy annak valamely, része. S ha tekintetbe veszszük, hogy a biblia s a vele járó ereje a keresztyénségnek népeket emelt ki a bűn és sötétségből pl. hogy egyebet ne hozzunk fel, megszüntette a Fidzsi-szigeteken az emberevést s más irtózatos szokásokat, úgy hogy ott most már a családi istentiszteletek közönségesek; s ha meggondoljuk, hogy a bibliaterjesztés mily nagy segedelmére van az Úr szolgáinak mindenfelé: kívánhatunk-e egyebet a társulatnak, mint azt, hogy crescat et floreat 1 Szabó Aladár. IRODALOM. Vezérkönyv a természettan népiskolai tanításához. Irta Dr. Fodor Ferenc, átdolgozta Somogyi Pál. Ára r frt. A tiszántúli egyházkerület népiskolai tanügyi bizottsága már mondott és pedig helyeslő bírálatot a nevezett mű felett, midőn azt elfogadta és jutalomra érdemesnek találta : bár a szerzőt művének átdolgozására hívta fel. E munkát, melyet a pályadíj nyertes iró betegsége s halála folytán nem teljesíthetett, tanártársa végezte s mi most a már átalakított műről mondjuk el ítéletünket. A könyv figyelmes átolvasása arról győzött meg, hogy az előszóban hangoztatott, helyes paedagogiai elvek mindenütt nagy gonddal vannak keresztűlvive. — A szerző vagy átdolgozó — már nem tudom melyiknek tulajdonítsam a nagyobb érdemet — le tud szállani a gyermek gondolatvilágához, nem előfeltételez semmit, csak a mit lehet (pl. IV. szakasz 5. pont), a legegyszerűbb, szemléleti példákból indul ki s úgy emelkedik a tünemény okának és törvényének megmagyarázására; sőt, a nélkül, hogy vallásos leckéket tartana, a mire természettan tanításánál nincs is szükség, az előszó Ígérete szerint utal oly tényekre, melyek »a teremtő és fenntartó bölcseségének és nagyságának csudálására vezetnek« pl. a levegő részeinek vagy a fülnek tárgyalásánál. A nyelvezet is egyszerű, szabatos és világos. Csak pl. a 41. lap 9. sora, 38. lap 9. sora kifogásolható, mely utóbbiban a sok »súlyú« kikerülése végett állhatna »nehezebb« »nagyobb súlyú« helyett. Sajtóhibáktól sem hemzseg a könyv csak a 165. 1. »töllkés« »tollkés« helyett. A rajzok csinosak, tiszták, a megjelelések pontosak. Csak azt szeretném, hogy a szem is le lenne rajzolva, legalább a főbb hártyák : sclerotica, coruca, choroidea, iris, meg a lencse. Hát a choroidea miért edényhártya ; nem jobbb,volna érhártya ? A felsorolt hibák aprólékosak; a könyv előnyei rendkívül nagyok s azért a legjobb meggyőződéssel ajánljuk. A könyv különben Hornyánszky nyomdájában diszes kiállításban jelent meg s Debrecenben ifj. Csáthy Károly bizományában kapható. Sz. A. Szíves tudomásul. Mindazon helv. hitv. evangyéliumi protestáns testvéreimnek, olvasóimnak és jóakaróimnak, kik a Pozsonyban megjelenő „Evang. Egyház és Iskolát" nem olvassák, e Lapok útján is szíves tudomására hozom, hogy Bölcsészet történetem II—ik vagyis modern része a pozsonyi theol. akad. tanári kar által kezdeményezett „ Theol. Szakönyvíár" című jeles vállalatban még karácsony előtt megjelenik. A 9 — 10 ívet magában foglaló mű a kiállítás tekintetében teljesen az I. résznek mintájára készül, s árát 1 frt 20 kr-ban állapítottam meg. Mindazon olvasóim tehát, kik e műre is előfizetni óhajtanak, ebbeli szándékukat velem, vagy közvetlenül az Ev. Egyház és Iskola szerkesztőségével tudatni méltóztassanak, mely is a t. előfizetők névsoranak kimutatását pontosan közli és nyilvántartja. Az I. részre vagyis