Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

* A dunamelléki egyházkerület rendkívüli közgyűlése két napi élénk s részben zajos tárgyalás után befejezte tanácskozásait. Az első napról szóló részletes tudósítást most veszik olvasóink, a második napit jövőre adjuk. Zajos vitát keltett a pesti egyházmegye indítványa a káplánok nősülése tárgyában, mely némi módosítással mégis akként fogadtatott el, hogy a rendszeresített tanítókáplánok kivételével, a mely káplán jövőre megházasodik, kápláni elhelyezésre többé igényt nem tarthat. Fontos határozatok hozattak a budapesti theologiai akadémia ügyében is, melynek teljesen újból való bútorozására és felszerelésére 1840 frt általány szavaztatott meg a theol. pénztárból. A kerületben levő gymnásiumok és a nagykőrösi tanítóképezde is szép karácsonyi ajándékot kaptak, a mennyiben az eddigi aránytalan segélyezés megszüntetésével, jövőre mindenik gymnasium egy teljes tanszék fenntartását kapja a kerületi pénztárból, a tanítóképezdében pedig az egyházkerület által fenntartott tanszékek fizetése 1200 frtra emeltetett fel. * A tiszántúli ev. re f. középiskolai tanáregyesület által a folyó évi h.-m.-vásárhelyi közgyűlés határozata értelmében a következő pályakérdések tűzetnek ki: 1. »Fejtessék ki az egyetemes és különös számtan előadásában az alsóbb és középoktatásnál használni szokott módszerek (synthesis, analysis, genesis stb.) természete, mutattassék ki azok befolyása, úgy általában az értelem, mint különösen a mathematikai felfogás ébresztésére, fejlesztésére s erősítésére ; végül állapíttassék meg, melyiknek lehetne elsőséget adni a többiek felett, hogy a mathematikai tanítás kettős célja eléressék«. Jutalma 50 darab arany (a debreceni ev. ref. egyház adománya). Beadási határidő 1889. május 1. 2. »Mivel sokszor hangoztatott dolog, hogy hazai ev. ref. középiskoláink szellemi és anyagi állapotában, kormányzati és tanrendszerében még mindig sok gátoló körülmény forog fenn, a melyek a kor követelte nagyobb mérvű fejlődésükben, az államiskolákkal való nemes versenyükben nem kevésbé akadályozzák : mutattassék ki, hogy mily mértékben és mily irányban léteznek e bajok, mennyiben háríthatók el nagyobb anyagi áldozatok nélkül maguk által a tanári karok által, mennyiben követelnének fentartó testületeink részéről nagyobb anyagi áldozatokat, vagy mennyiben volnának orvosolhatók a prot. tanárképzés vagy más szervezeti reformok által ?« Jutalma 120 frt (a békési ev. ref. egyház és város adománya). Beadási határidő 1889. május 15. 3. »A magyar protestáns tanárok érdemei általaban a tudományok, különösebben a magyarországi tudományos mívelődés körül a tudományok különböző nemeiben kezdettől máig, kritikai méltatásával azok irodalmi műveinek.« Jutalma 400 frank aranyban (a m.-szigeti ev. ref. lyceumi kormányzótanács adománya). Beadási határidő 1890. május 15. A pályaművek idegen kézzel, tisztán leíratva, beköttetve és íapszámozva s szerző nevét rejtő jeligés levéllel ellátva, a kitűzött határnapig az egyesület elnökéhez küldendők. Csak egyesületi tagok palvázhatnak. * A Protestáns Irodalmi Társaság ideigl. végrehajtó bizottsága folyó hó 18-án Budapesten báró Vay Miklós elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak Arany László, Ballagi xMór, Bedő Albert, Beöthy Zsigmond, gróf Degenfeld József, Hegedűs Sándor, Horváth Sándor, Kiss Gábor, Kun Bertalan, Lukács Ödön, Mocsári Lajos, Pap Gábor, báró Prónay Dezső, Szász Domokos, Szász Károly, Szőts Farkas, gróf Tisza Lajos, Zsilinszky Mihály, az utóbbi mint előadó és jegyző. A mult gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után érdekes tárgysorozat rendjén, az előadó által készített előmunkálatok alapján következő tárgyakról folyt a tanácskozás. A pártfogó és alapító tagok számára alapítványi levél-minta állapíttatott meg és pedig külön a magánosok és külön a testületek számára, egyúttal azt is elhatározván a bizottság, hogy e minták az alapszabályok és egy felszólító levél kíséretében minden egyes pártfogó (500 frtos) és alapító (100 frtos) tagnak megküldessenek aláirás vagy az alapítványi tőke befizetése végett. A rendes (6 frtos) és pártoló (3 frtos) tagoknak az alapszabályok szintén megküldetnek hasonló levél és egy elismervény kíséretében, melynek aláírására ezen tagok szintén felhivatnak. — Fontos tárgya volt az ülésnek a Társaság ügyrendjének megállapítása, mivel az ülés legtovább foglalkozott. Az előadó javaslata alapján négy bizottság szervezése és munkaköre állapíttatott meg, melyek között a Társaság munkássága következőleg fog megosztatni, r. Egyháztörténelmi emlék-gyűjtő bizottság, mely a Társaság egyháztörténeti tevékenységét, az emlék- és forrásgyűjtést s ezek feldolgozását és kiadását fogja vezetni. 2. Szerkesztő-biráló bizottság, mely a társulat tudományos és népies kiadványainak íratását, szerkesztését és bírálatát fogja végezni, s két albizottságban részint a tudományos (egyelőre a »Szemlé«-ben megjelenő), részint a népies kiadványok (melyek apróbb füzetkékben látnak napvilágot) előállításáról fog godoskodni. 3. Taggyüjtő- és könyvterjesztő bizottság, mely egyfelől minden erkölcsi módon arra fog törekedni, hogy a Társaság kötelékébe lehetőleg minden prot. gyülekezetet, egyházi hivatalnokot és művelt egyháztagot bevonjon, másfelől az lesz hivatása, hogy a főváros valamelyik könyvkiadójával szerződésszerüleg megállapítandó, központilag szervezendő és az egész országra kiterjesztendő colportage-xz. felügyeljen, azt erkölcsi és egyházhatósági erejével működésében támogassa s ez uton a kiadványoknak minél szélesebb körű elterjedést szerezzen. 4. Pénzügyi bizottság, az alapítványi pénzek és tagsági díjak beszedésére és nyilvántartására, de a pénzkezelés a Magyar földhitelintézetre bizatik. — Végül beható eszmecsere után elhatároztatott, hogy f. évi december 18-án Budapesten ismét közgyűlés fog tartatni, melynek tárgyaiul kitüzettek: a Társaság végleges szervezése, az igazgató választmány és a társaság tisztviselőinek megválasztása, a Társaság működése megkezdésének elrendelése, melynek időpontjául 1889. január i-je van tervezve. — Az ülésen uralkodott hangulat, a felszólalásokban mutatkozott cselekvési kedv, az ország távoli vidékéről való megjelenésben nyilatkozott nagy fokú érdeklődés: igen kedvező benyomást tett a szemlélőre s jelentékenyen erősítette a Társulat életképességébe vetett bizodalmat. * Érdekes leleplezés. A »Magyar Zsidó Szemle« legközelebbi számában, mint a »Sárosp. Lap.tc irja, megdöbbentően leplezi le valaki (?) Lövu Immánuel szegedi főrabbi irodalmi szereplését s annak különösen Imádságok zsidók számára (Szeged 1883.) című műve előállítása körül tanúsított eljárását. E mű ugyanis, a mint