Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

tanárképezdét állít. Csak jó tanárral lehet a jó tanügyi szervezetet biztosítani. Az egyetem reorganizálására fordítja figyelmét. Az elhagyott philosophiai fakultásnak elhanyagolt természettudományi osztálya uj felszerelések és új kathedrák által a tudomány színvonalára emeltetik, s ugyan e polcra emelkedik fel lassanként az ezzel összefüggésben álló orvosi facultás. A theol. facultásnak a felekezetek jogegyenlősége szempontjából való szervezését komolyan célba veszi a miniszter; de a felekezeti féltékenység, másrészt a theologia tudományos jellegének kétségbe vonása, végre gyakorlati nehézségek meghiúsítják ebbeli törekvését. A jogi facultás és ezzel a jogakadémiák a tudomány és élet követelményei alapján átalakulnak; s az egyetem minden facultásán új tanszékek állíttatnak fel s felekezeti különbségekre való tekintet nélkül töltetnek be. Egy egyetem nem elégséges: keleten új, bár csonka egyetem kapui nyilnak meg, s hogy a nyugoti határ egyetemével Pozsony nem büszkélkedik, nem a miniszter mulasztása. A zeneconservatorium ujjá szerveztetik, s a nagy tanár köré a világminden részéről sereglenek a bámuló tanítványok; a képző-művészetek számára uj tanintézet emelkedik s számára csarnokok nyilnak meg; a muzeum rendeztetik, gyarapíttatik s városok, társulatok is versenyeznek hasoncélu, a tudomány és művészeteknek szolgálatában álló intézmények felállításában. Lehetetlen az egész művelt Európával egyetemben bámulattal nem kisérni alkotmányos minisztereinknek a tanügy terén megindított és kifejtett tevékenységét. Százados mulasztások, melyek a külellenség, de nagyrészt alkotmányunk ellenei ellen folytatott küzdelmeink által annyira megmagyarázottak —- lehetőleg rövid idő alatt voltak pótlandók; s alkotmányos államunk a cultura eszméje által vezéreltetve nehánv tized alatt igyekezett elérni azt, a mire más népek s nemzetek szerencsésebb századok alatt jutottak el. — S ha valakinek, úgy mindenek előtt prot. egyházunknak van oka, ezen vívmányok, ezen haladás fölött örülni. Hisz egyházunk volt, autonomiájához való hű ragaszkodása által, századokon át s nevezetesen a 6o-as években is az alkotmányos állameszme táplálója s megvalósításának egyik főeszközlője ; prot. egyházunk létében gyökerező egyéniségének elve által a nemzeti hazafiúi törekvés természetes szülője; s az egyéniség elvén alapuló szabad kutatás és vizsgálódás követelményével minden valódi tudományos törekvésnek elvtársa; s végre protestáns egyházunknak vallásfogalma, mely szerint az a személviségnek, az egységes szellemnek ténye, mely ép ezért a szellem minden irányzatával kölcsönhatásban áll, s a szellem minden nyilatkozatait szentesitőleg áthatja — a culturától el nem szigetelheti magát: azzal él — azzal hal. Az igaz prot. egyház csak alkotmányos nemzeti államban, mely a tudomány és általában a cultura eszméjét vezérének vallja: virágozhat fel valójában. — Ily állammal szemben áldozni, az autonom jogok gyakorlatáról — az áutonomia elvének fenntartása mellett — a közjó, a salus reipublicae érdekében részben lemondani tudni: nem önárulás, hanem protestáns és hazafiúi kötelesség. Csakis ezen szempontnak erős hangsúlyozása érteti meg velünk nem ugyan az 1883-ki középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló törvényjavaslatnak fogadtatását, hanem igenis ahhoz való coordinálásának módját. — Hosszú vajúdás és sikertelen próbálgatások 5—ik szülöttje eme már az 1790/1. XXVI. tc. által is kilátásba helyezett javaslat. —• Éles megtámadásoknak volt kitéve nem csak didaktikai, hanem különösen centralisáló, bureaucratisáló, nem annyira felügyelő, hanem inkább bizalmatlanul ellenőrző és a tanárképesítést monopolizáló — idegenszerű és autonómiánkat mélyen sértő irányzatánál fogva; — és pedig méltán, mert didaktikai szempontból a törvény, eltekintve a középiskolák általános céljának meghatározásától, nem tesz egyebet, mint egyrészt csak a tantárgyakat általában felszámlálja, másrészt pedig felhatalmazza a minisztert az egyes tantárgyakban elérendő tancél, és ennek alapján a tanterv megállapítására; s így ép azt nem nyújtja, a mihez a kilátásba helyezett systema generalium, princípium nationalis educationis alapján coordinálhatta volna egyházunk — iskoláit; méltán támadták meg centralizáló bureaukratikus irányzatát, mert nem csak a tan cél és tanterv megállapításánál a tulajdonkép döntő tényező az esetleges miniszter (8 a.), hanem a végső tancél elérésének kimutatásával, az érettségi vizsgánál is a miniszteri utasítások a szabályok (23. 24.) A miniszter nem csak hogy megtagadhatja a törvényben körül nem írt kellékeknek való meg nem felelés esetén uj középiskoláink létesítését, illetőleg nyilvánosságát, hanem egyszersmind a létezőktől is ismét körül nem írt kellékek (épületfelszerelés) hiánya alapján a nyilvánossági jogot megvonhatja (53. 54.), sőt tudomására jutott erkölcsi bajok, vagy államellenes irányuk miatt esetleg egy időre, vagy végleg is bezárathatja (50) ; csak a miniszter által szervezett, esetleg kinevezett bizottság előtt nyert tanári oklevéllel bíró egyének köo j