Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

nagyobb részük dal, de van közöttük népmonda, népbal­lada, idyll, elégia, sőt óda is és mind e műfajoknál nem­csak a formát és hangot találja el, de vannak gondolatai eszméi s különösen mély érzései. Legügyesebb azonban a dalban, melynek könnyed játszi, szinte zenei formáját igen jó routinnal kezeli. Igen találóan mondja magáról: >Az én lelkem zengő madár, Könnyű szárnyon dalolva jár. Hajnal fénye, alkony pirja Lombok árnyán dalra hívja.* S dalai között van néhány, mely a legkritikusabb műízlést is kielégítheti, mint a minő az »Oszi dal« a maga meglepő, szép fordulatával, vagy a »Boldog vagyoka című, melyet csak zenésítni kellene s közkeletű népdallá válhatnék. A komolyabb, mélyebb érzéseket visszatükröző lyrai költemények között legszebb az »Itthon« című. Ke­vésbé szerencsés már a szerző, a mint a dal és a tulaj­donképeni lyrai költemények teréről egy másikba lép. A »Szeretőfa« népmonda nem elég világos és kikere­kített. A »Népballadá«-nak formája balladaszerű, a pár­beszédek benne elég könnyen folyók, természetesek; de kevés bennök a drámai erő. Ódái közül mindenik felett kimagaslik a » Tompa emlékezete«, úgy formailag, mint tartalmilag. »Kossuth« című ódájában sok az eröltetettség. »Erdélyi emlékezeté«-ben a vonatkozások s Erdélyi munkásságnak jellemzése nem egészen világosak. Fáyt már jobban s egyszerre megértbetően jellemzi az ő emlékezetére írt ódájában, úgy látszik műveit, műkö­dését s célzatait jobban ismerte a szerző és azért oly hatalmas a »Tompa emlékezete« is, mert a költő lel­kébe be tudott hatni s az ő szelleméből tudott lelke­sedést meríteni és nemcsak azért irt, mert irnia kellett, hanem mert benső szükség, ihlet adta kezébe a tollat. A mű özv. Szathmáry Király Pálné úrnőnek van ajánlva a szerző »hódoló tiszteletének jeléül.« Ajánljuk a fiatal, tehetséges költő dalait az érdeklődök figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészavatás. A dunántúli evang. egyházkerület püspöke, Karsay Sándor ur szept. 30-án Sopronban az evang. templomban hat végzett theologust avatott fel a lelkészi pályára. Az új lelkészek nevei: Adorján Ferenc, Pálmay Lajos, Horváth Béla, Hafner Vilmos, Szalay László és Boór Jenő. Isten áldását kívánjuk az anyaszentegy­ház ez új szolgáira ! * Tanárválasztások. Az erdélyi egyházkerületnek a hét folyamán ülésezett közgyűlése Bartha Zsigmondot a nagyenyedi Bethlen-tanodához a mennyiségtan, Foga­rasi Albertét ug}T anoda a classica literatura, Balog Károlyt a kolozsvári főgymnásiumhoz a classica philo­logia, Kovács Dánielt az udvarhelyi főgymnásiumhoz a classica philologia, Olasz Gyulát ugyanoda a mennyi­ségtan mértan, s végül Kincs Gyulát a zilahi főgym­násiumhoz a classica philologia rendes tanárává válasz­totta. Éljenek az egyház ez új tanitói! * Lelkészvalasztások. A pándi (Kecskeméti egy­házmegye) egyház lelkészi állomására szept. 30-án sza­vazattöbbséggel Benedek László hodosi (Bihari tractus) lelkész választatott lelkipásztorrá; ellenjelöltje Kiss Benő ordasi lelkész volt. — A dereskei papságra mult hét­főn egyhangúlag Barthalos Kálmán helyettes lelkész választatott meg. — A kecskeméti egyházmegyében most anyásított tápió-szelti egyházban egyhangúlag Bányai Géza eddigi helyettes lelkész választatott rendes lelki­pásztorrá; a választást Tóth Sándor gombai lelkész vezette. — A zalamegyei kapolcsi ág. evang. egyházban egyhangúlag Magyari Miklós eddigi segéd-lelkész válasz­tatott rendes pappá. Gratulálunk előléptetésükhöz ! * Templom avatás. Tisza-Kürt hevesnagykúnsági egyházmegyebeli gyülekezetünk új templomát közelebb­ről szentelték föl a községi és környékbeli lakosság tömeges részvétele mellett. Az avató beszédet Székely Károly h.-nagy-kúnsági esperes tartotta, a szokásos úr­vacsora!, keresztelési és esketési funkciókat a környék­beli papok végezték; alkalmi prédikációt Szük Károly tiszakürti lelkész mondott. Az ünnepélyes istenitisztelet után 200 terítékű bankét volt lelkes felköszöntőkkel, végül tánc, melyben szintén sokan vettek részt. * Az erdélyi egyházkerület küzgyülése érdekesen folyt le a mult hét folyamában Kolozsvárt. Sajnáljuk, hogy a gyűlés folyásáról tudósítónk szívességéből bekül­dött adatokat az idő rövidsége miatt jelen számunkban fel nem dolgozhattuk. Hanem quod differtur, non auffer­tur. Jövőre részletesen referálunk. Most csak annyit említünk fel, hogy az építkező egyházak és a csekély fizetésű papok felsegelését, a missió ügyet, a papnevelés fokozását, az erdélyi közművelődési egyletet stb. ille­tőleg fontos határozatok hozattak. * A bányakérületi ág. hitv, evang. közgyűlés okt. 5-én tartott folytatólagos ülésében nógrádi Szontágh Pál tette meg előző nap bejelentett indítványát a kiewi ünnepélyen részt vett evang. felügyelőre vonatkozólag, kit és társait találólag nevezett el egyik napi lapunk »kiewi lutheránusok«-nak. Az indítvány lényegében azt kívánja, hogy Mudrony Pál felügyelő consistorium elé állíttassék és szigorúan megbüntettessék. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt és az egyetemes gyűlésre küldött képviselőit ez értelemben való eljárásra utasította. Ugy látszik, hogy hazafias evang. testvéreink megelégelték már azt a sok szégyenkezést és nyilvános meghurcoltatást, melyet egy hazafiatlan párttöredék üzel­mei miatt el kellett szenvedniük. Ideje is, hogy férfias erélylyel lépjenek fel egyházuk testén rágódó e veszé­lyes rákfene ellen. Debuisset pridem ! * Az erdélyi reform, tanárok rendkívüli értekez­lete, melyet az egyházkerületi közgyűlés alkalmából tartottak Kolozsvárit dr. Török István kolozsvári főgymn. igazgató tanár elnöklete alatt fontos elvi kérdést ol­dott meg. Az értekezlet főtárgyát az igazgató-tanács átirata alapján azon kérdés képezte, hogy a közok­tatásügyi miniszter által az államsegélylyel fentartott gymnasiumokhoz kinevezendő tanárok minő módoza­tok szerint veendők fel a tanári gyámintézetbe? Az értekezlet beható tanácskozás után kimondotta, hogy az államilag kinevezendő tanárokat fel kívánja venni a fennálló özvegy-árvai alap kötelékébe és utasítja a kolozsvári tanárikart, hogy a felvétel módozatait illető­leg részletes javaslatot készítsen a jövő évben N.-Enye­den tartandó rendes tanári értekezletre. Ugyanezen ülés­ből bizottság küldetett az özvegy-árva alap 1887-ik évi számadásainak és pénztárának megvizsgálására. * A pestmegyei evang. esperesség október 3-án Budapesten, Láng Adolf főesperes és Fö'ldváry Mihály felügyelő elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Kijelöltettek a Baldácsy-alapból segélyezendő egyházak és lelkészek; kihirdettetett Gömöry Oszkár miniszt. tanácsosnak egyhangú megválasztása esperességi gyám­intézeti elnökké; megválasztattak az esperesség képviselői a kerületi gyűlésre Török József, Láng Adolf, Földváry Mihály stb. személyében; végre közhirié tétetett Török József eddigi alesperes és ceglédi lelkésznek négy szava­zattöbbséggel főesperessé történt megválasztatása s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom