Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

nagyobb részük dal, de van közöttük népmonda, népballada, idyll, elégia, sőt óda is és mind e műfajoknál nemcsak a formát és hangot találja el, de vannak gondolatai eszméi s különösen mély érzései. Legügyesebb azonban a dalban, melynek könnyed játszi, szinte zenei formáját igen jó routinnal kezeli. Igen találóan mondja magáról: >Az én lelkem zengő madár, Könnyű szárnyon dalolva jár. Hajnal fénye, alkony pirja Lombok árnyán dalra hívja.* S dalai között van néhány, mely a legkritikusabb műízlést is kielégítheti, mint a minő az »Oszi dal« a maga meglepő, szép fordulatával, vagy a »Boldog vagyoka című, melyet csak zenésítni kellene s közkeletű népdallá válhatnék. A komolyabb, mélyebb érzéseket visszatükröző lyrai költemények között legszebb az »Itthon« című. Kevésbé szerencsés már a szerző, a mint a dal és a tulajdonképeni lyrai költemények teréről egy másikba lép. A »Szeretőfa« népmonda nem elég világos és kikerekített. A »Népballadá«-nak formája balladaszerű, a párbeszédek benne elég könnyen folyók, természetesek; de kevés bennök a drámai erő. Ódái közül mindenik felett kimagaslik a » Tompa emlékezete«, úgy formailag, mint tartalmilag. »Kossuth« című ódájában sok az eröltetettség. »Erdélyi emlékezeté«-ben a vonatkozások s Erdélyi munkásságnak jellemzése nem egészen világosak. Fáyt már jobban s egyszerre megértbetően jellemzi az ő emlékezetére írt ódájában, úgy látszik műveit, működését s célzatait jobban ismerte a szerző és azért oly hatalmas a »Tompa emlékezete« is, mert a költő lelkébe be tudott hatni s az ő szelleméből tudott lelkesedést meríteni és nemcsak azért irt, mert irnia kellett, hanem mert benső szükség, ihlet adta kezébe a tollat. A mű özv. Szathmáry Király Pálné úrnőnek van ajánlva a szerző »hódoló tiszteletének jeléül.« Ajánljuk a fiatal, tehetséges költő dalait az érdeklődök figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. * Lelkészavatás. A dunántúli evang. egyházkerület püspöke, Karsay Sándor ur szept. 30-án Sopronban az evang. templomban hat végzett theologust avatott fel a lelkészi pályára. Az új lelkészek nevei: Adorján Ferenc, Pálmay Lajos, Horváth Béla, Hafner Vilmos, Szalay László és Boór Jenő. Isten áldását kívánjuk az anyaszentegyház ez új szolgáira ! * Tanárválasztások. Az erdélyi egyházkerületnek a hét folyamán ülésezett közgyűlése Bartha Zsigmondot a nagyenyedi Bethlen-tanodához a mennyiségtan, Fogarasi Albertét ug}T

anoda a classica literatura, Balog Károlyt a kolozsvári főgymnásiumhoz a classica philologia, Kovács Dánielt az udvarhelyi főgymnásiumhoz a classica philologia, Olasz Gyulát ugyanoda a mennyiségtan mértan, s végül Kincs Gyulát a zilahi főgymnásiumhoz a classica philologia rendes tanárává választotta. Éljenek az egyház ez új tanitói! * Lelkészvalasztások. A pándi (Kecskeméti egyházmegye) egyház lelkészi állomására szept. 30-án szavazattöbbséggel Benedek László hodosi (Bihari tractus) lelkész választatott lelkipásztorrá; ellenjelöltje Kiss Benő ordasi lelkész volt. — A dereskei papságra mult hétfőn egyhangúlag Barthalos Kálmán helyettes lelkész választatott meg. — A kecskeméti egyházmegyében most anyásított tápió-szelti egyházban egyhangúlag Bányai Géza eddigi helyettes lelkész választatott rendes lelkipásztorrá; a választást Tóth Sándor gombai lelkész vezette. — A zalamegyei kapolcsi ág. evang. egyházban egyhangúlag Magyari Miklós eddigi segéd-lelkész választatott rendes pappá. Gratulálunk előléptetésükhöz ! * Templom avatás. Tisza-Kürt hevesnagykúnsági egyházmegyebeli gyülekezetünk új templomát közelebbről szentelték föl a községi és környékbeli lakosság tömeges részvétele mellett. Az avató beszédet Székely Károly h.-nagy-kúnsági esperes tartotta, a szokásos úrvacsora!, keresztelési és esketési funkciókat a környékbeli papok végezték; alkalmi prédikációt Szük Károly tiszakürti lelkész mondott. Az ünnepélyes istenitisztelet után 200 terítékű bankét volt lelkes felköszöntőkkel, végül tánc, melyben szintén sokan vettek részt. * Az erdélyi egyházkerület küzgyülése érdekesen folyt le a mult hét folyamában Kolozsvárt. Sajnáljuk, hogy a gyűlés folyásáról tudósítónk szívességéből beküldött adatokat az idő rövidsége miatt jelen számunkban fel nem dolgozhattuk. Hanem quod differtur, non auffertur. Jövőre részletesen referálunk. Most csak annyit említünk fel, hogy az építkező egyházak és a csekély fizetésű papok felsegelését, a missió ügyet, a papnevelés fokozását, az erdélyi közművelődési egyletet stb. illetőleg fontos határozatok hozattak. * A bányakérületi ág. hitv, evang. közgyűlés okt. 5-én tartott folytatólagos ülésében nógrádi Szontágh Pál tette meg előző nap bejelentett indítványát a kiewi ünnepélyen részt vett evang. felügyelőre vonatkozólag, kit és társait találólag nevezett el egyik napi lapunk »kiewi lutheránusok«-nak. Az indítvány lényegében azt kívánja, hogy Mudrony Pál felügyelő consistorium elé állíttassék és szigorúan megbüntettessék. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt és az egyetemes gyűlésre küldött képviselőit ez értelemben való eljárásra utasította. Ugy látszik, hogy hazafias evang. testvéreink megelégelték már azt a sok szégyenkezést és nyilvános meghurcoltatást, melyet egy hazafiatlan párttöredék üzelmei miatt el kellett szenvedniük. Ideje is, hogy férfias erélylyel lépjenek fel egyházuk testén rágódó e veszélyes rákfene ellen. Debuisset pridem ! * Az erdélyi reform, tanárok rendkívüli értekezlete, melyet az egyházkerületi közgyűlés alkalmából tartottak Kolozsvárit dr. Török István kolozsvári főgymn. igazgató tanár elnöklete alatt fontos elvi kérdést oldott meg. Az értekezlet főtárgyát az igazgató-tanács átirata alapján azon kérdés képezte, hogy a közoktatásügyi miniszter által az államsegélylyel fentartott gymnasiumokhoz kinevezendő tanárok minő módozatok szerint veendők fel a tanári gyámintézetbe? Az értekezlet beható tanácskozás után kimondotta, hogy az államilag kinevezendő tanárokat fel kívánja venni a fennálló özvegy-árvai alap kötelékébe és utasítja a kolozsvári tanárikart, hogy a felvétel módozatait illetőleg részletes javaslatot készítsen a jövő évben N.-Enyeden tartandó rendes tanári értekezletre. Ugyanezen ülésből bizottság küldetett az özvegy-árva alap 1887-ik évi számadásainak és pénztárának megvizsgálására. * A pestmegyei evang. esperesség október 3-án Budapesten, Láng Adolf főesperes és Fö'ldváry Mihály felügyelő elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Kijelöltettek a Baldácsy-alapból segélyezendő egyházak és lelkészek; kihirdettetett Gömöry Oszkár miniszt. tanácsosnak egyhangú megválasztása esperességi gyámintézeti elnökké; megválasztattak az esperesség képviselői a kerületi gyűlésre Török József, Láng Adolf, Földváry Mihály stb. személyében; végre közhirié tétetett Török József eddigi alesperes és ceglédi lelkésznek négy szavazattöbbséggel főesperessé történt megválasztatása s a