Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-10-07 / 41. szám
miatt útlevelet a külföldre nem kapván, csak az osztrák birodalmat és Felső-Olaszországot jártam be. Miket szenvedtünk Miskolcon a Bach-korszak alatt, mily üldöztetéseket állottunk ki mind az iskolai, mind a társadalmi-, majd a Schmerling-korszak alatt az egyházi életben is: azokat majd később, szabadidőmben fogom körülményesen leírni; annyivalinkább, mert nemcsak az iskolai, hanem a társadalmi és egyházi életben is, mint a miskolci egyháznak több éven keresztül jegyzője, lényeges részt vettem, annak minden bel- és közügye kezemen menvén keresztül; mígnem az 1859 /0 0 -ik évben kissé szabadabb napok viradtak reánk. 186 r. szeptember végén a szántói egyházkerületi gyűlésen a sárospataki főiskola gimnáziumában a 4- ik osztály tanárává választattam, és ugyanezen évben a VII-ik és VlII-ik osztályban a görög irodalom tanításával is rendkivülileg megbízattam. Osztályom el volt hanyagolva, több tantárgy az előbbi évben be nem végezve, e mellett a görög irodalom is tetemes munkát adván, valóban minden erőmet meg kellett feszítenem, hogy iskolai kötelességemet elvégezzem. De végre szigorú rendszerem és szorgalmam a nehézségeket legyőzte; s bár kétszer verték be szigorúságomért ablakomat, sőt egykor egy jogász párbajra is ki akart hívni; de ezen contumelia me non fregit, sed erexit, s az év végén jutalmul az elöljáróságtól nyilvános kitüntetést nyertem. Két évig tanítottam a gimnáziumban. 1862. évi szeptemberben akadémiai tanárrá választattam, az egyetemes történelem, oklevéltan és latin irodalom tanítására, s 1863. szeptember 15-én tanszékemet elfoglaltam, ily című értekezéssel: „A világtörténelem feladata s a történész viszonya a tört éne lemhez.u Az iskolai év első felének végén az iskolai elöljárósággal némi kellemetlen collisióm is volt. Az ó-kor történetét végeztem be az első félévben, s az iskolai elöljáróság nem volt vele megelégedve, s azt kívánta, hogy, mint elődöm, b. e. Csengery József, az egész egyetemes történelmet egy év alatt elvégezzem. Hasztalan mondottam, hogy ez nem akadémiai, hanem gimnáziális előadás lenne ily modorban, s hogy Európa egyetlen egyetemében sem tanítják így az egyetemes történelmet, elvégre is rám határozták, hogy az egészet be kell végeznem s én rövidre összevonva, a második félévben azt teljesen bevégeztem, s egy rövid Vezérkönyvbe foglalva, még ugyanazon évben kézirat helyett ki is adtam. De a következés csakhamar megmutatta, hogy az én nézetem volt helyes. Mert néhány év múlva a rimaszombati egyházkerületi gyűlésen az akadémiai tanítás egyetemi színvonalra emeltetett, a mikor én is négy évre osztottam be az egyetemes történelmet, úgymint: ókor, középkor, újkor, legújabb kor; kiterjeszkedvén az egyes szereplő népek vallás-erkölcsi, tudományos, művészeti és társadalmi életére is, s ezentúl azt folytonosan ily rendszerben tanítottam. De alig éltem be magamat tantárgyaimba, egyetemes történelmem az új rendszer szerint még ki sem volt dolgozva, midőn a jogakadémia Sárospatakon.az új miniszteri szabályzat értelmében újjá szerveztetvén s több új tantárgygyal bővíttetvén, az iskolai elöljáróság ismét az én csekély erőmet vette igénybe. Ennek folytán az 1874 /3 —ik iskolai év elején a latin irodalom és oklevéltan előadástól felmentettem s az egyetemes történelem mellett két fontos és nagyterjedelmű jogi tárgy, t. i. az egyetemes európai jogtörténelem és magyar alkotmány és jogtörténelem előadásával bízattam meg. Valóban, sok két tanszék egy egyénnek, melyek közül egyik is elég lett volna egy ember minden munkásságát igénybe venni. Bizony ezek reám nézve nagyon nehéz évek voltak. Az európai jogtörténelem teljesen új tantárgy volt az egyetemeken is. A német és magyar irodalomban még csak két kútfő volt reá, t. i. Schuler-Lyblói német és Wencel magyar európai jogtörténete. A magyar alkotmány forrásai is még nagyon hiányosak, a régiek elavultak voltak. Emellett ^Egyetemes Történelmem« sem volt még az új rendszer szerint kidolgozva. Dolgoznom kellett éjjel-nappal. De végre legyőztem a nehézségeket, megkezdettem előadásaimat, s még ugyanezen iskolai évben mindkettőt be is végeztem. Ázt hittem, hogy az iskolai elöljáróság és a főtiszteletű egyházkerület méltányosan jutalmazni fogja lelki és testi önfeláldozásomat és munkásságomat; de bizony agyonhallgatták azt teljesen és később is csak sok kellemetlenség és utánjárás után kaptam érte egyszer mindenkorra 400 frtot. Midőn ezen nagy tantárgyakba is már teljesen beéltem magamat, s már arról gondolkoztam, hogy egyik vagy másik tantárgyamban tett munkálataimat összeszedjem s irodalmilag rendezzem : a vallás- és közoktatási minisztérium a műveltség történetének előadását a prot. főiskolákban is az akadémiai pályán követelvén, tanártársaim és az egyházkerület nagybecsű bizalma ismét felém fordult és felhívtak a nevezett tantárgy előadására. Megvallom, hajlott korom miatt, már nem örömest vállalkoztam ezen nagy munkára, de mindemellett nem akartam e bizalomnak ellenszegülni; hozzáfogtam ennek is tanulmányozásához, s a következő i885 /0 . iskolai évben abban előadásomat megkezdettem. Sejtelmem nem csalt. E nehéz munka két év alatt úgy megtörte testi erőmet, hogy azóta sem tudtam többé teljesen magamhoz jönni. E folytonosan hányatott, mozgalmas élet — mely kortársaim közül a tanári pályán aligha jutott valakinek osztályrészül — teljesen elforgácsolta szellemi erőmet, s nem engedte meg, hogy egyik vagy másik tudományra kiváló figyelmet fordítsak, s azt irodalmilag is műveljem. A tanár bennem az írót teljesen absorbeálta. Egyébiránt dolgozataim mindenik tudományágban teljesen készen vannak, csak össze kellene azokat szednem, rendszereznem és kisimítanom, s itt-ott, hol szükséges lenne, pótolnom. Lelkem rugalmassága még talán e nagy munkát is megbírná. De a 70 éves fáradt test, a 40 éves tanári pálya küzdelmeiben megtörve, meg fogja-e bírni e nehéz munkát ? az a jövő titka. Irodalmi műveim részint önálló művek, részint értekezések, hírlapi közlések s bírálatok. Önálló művek : 1. Vezérkönyv a Természettan tanítására. Krüger után. Készíttetett az egyetemes ref. tanügyi választmány megbízásából Miskolcon. Nyomatott Sárospatakon, 1868-ban. Az irodalom által kedvezően fogadtatván, az országos népiskolai bizottság által is elfogadtatott. 5 kiadást ért. (Lásd bírálatát a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap«ban 1869. Approbált népiskolai tankönyv). 2. Kézikönyv a Természettan tanítására, népiskolák részére szintén Krüger után. Nyomatott Sárospatakon, 1863. 8 kiadást ért. A népiskolákban mai napig is használtatik Lővy Adolf kiadásában. 3. Vezérkönyv az egyetemes történelem előadásához, akadémiai ifjak számára, kézirat helyett dolgozva. Nyomatott 1864-ben. Teljesen elfogyott. 4. Vezérkönyv az egyetemes és hazai történelem tanítására, népiskolai tanítók részére. Nyomatott Sárospatakon, 1870. 5. Kézikönyv az egyetemes és hazai történelem tanítására, népiskolai tanítók részére. Nyomatott Sárospatakon, 1882.
