Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-07 / 41. szám

miatt útlevelet a külföldre nem kapván, csak az osztrák birodalmat és Felső-Olaszországot jártam be. Miket szenvedtünk Miskolcon a Bach-korszak alatt, mily üldöztetéseket állottunk ki mind az iskolai, mind a társadalmi-, majd a Schmerling-korszak alatt az egyházi életben is: azokat majd később, szabadidőmben fogom körülményesen leírni; annyivalinkább, mert nemcsak az iskolai, hanem a társadalmi és egyházi életben is, mint a miskolci egyháznak több éven keresztül jegyzője, lénye­ges részt vettem, annak minden bel- és közügye keze­men menvén keresztül; mígnem az 1859 /0 0 -ik évben kissé szabadabb napok viradtak reánk. 186 r. szeptember végén a szántói egyházkerületi gyűlésen a sárospataki főiskola gimnáziumában a 4- ik osztály tanárává választattam, és ugyanezen évben a VII-ik és VlII-ik osztályban a görög irodalom tanításá­val is rendkivülileg megbízattam. Osztályom el volt hanya­golva, több tantárgy az előbbi évben be nem végezve, e mellett a görög irodalom is tetemes munkát adván, valóban minden erőmet meg kellett feszítenem, hogy iskolai kötelességemet elvégezzem. De végre szigorú rendszerem és szorgalmam a nehézségeket legyőzte; s bár kétszer verték be szigorúságomért ablakomat, sőt egykor egy jogász párbajra is ki akart hívni; de ezen contumelia me non fregit, sed erexit, s az év végén jutalmul az elöljáróságtól nyilvános kitüntetést nyertem. Két évig tanítottam a gimnáziumban. 1862. évi szeptemberben akadémiai tanárrá választattam, az egye­temes történelem, oklevéltan és latin irodalom tanítására, s 1863. szeptember 15-én tanszékemet elfoglaltam, ily című értekezéssel: „A világtörténelem feladata s a törté­nész viszonya a tört éne lemhez.u Az iskolai év első felének végén az iskolai elöl­járósággal némi kellemetlen collisióm is volt. Az ó-kor történetét végeztem be az első félévben, s az iskolai elöljáróság nem volt vele megelégedve, s azt kívánta, hogy, mint elődöm, b. e. Csengery József, az egész egyetemes történelmet egy év alatt elvégezzem. Haszta­lan mondottam, hogy ez nem akadémiai, hanem gimná­ziális előadás lenne ily modorban, s hogy Európa egyet­len egyetemében sem tanítják így az egyetemes törté­nelmet, elvégre is rám határozták, hogy az egészet be kell végeznem s én rövidre összevonva, a második fél­évben azt teljesen bevégeztem, s egy rövid Vezérkönyvbe foglalva, még ugyanazon évben kézirat helyett ki is adtam. De a következés csakhamar megmutatta, hogy az én nézetem volt helyes. Mert néhány év múlva a rima­szombati egyházkerületi gyűlésen az akadémiai tanítás egyetemi színvonalra emeltetett, a mikor én is négy évre osztottam be az egyetemes történelmet, úgymint: ókor, középkor, újkor, legújabb kor; kiterjeszkedvén az egyes szereplő népek vallás-erkölcsi, tudományos, mű­vészeti és társadalmi életére is, s ezentúl azt folytonosan ily rendszerben tanítottam. De alig éltem be magamat tantárgyaimba, egyete­mes történelmem az új rendszer szerint még ki sem volt dolgozva, midőn a jogakadémia Sárospatakon.az új miniszteri szabályzat értelmében újjá szerveztetvén s több új tantárgygyal bővíttetvén, az iskolai elöljáróság ismét az én csekély erőmet vette igénybe. Ennek foly­tán az 1874 /3 —ik iskolai év elején a latin irodalom és oklevéltan előadástól felmentettem s az egyetemes tör­ténelem mellett két fontos és nagyterjedelmű jogi tárgy, t. i. az egyetemes európai jogtörténelem és magyar alkot­mány és jogtörténelem előadásával bízattam meg. Való­ban, sok két tanszék egy egyénnek, melyek közül egyik is elég lett volna egy ember minden munkásságát igénybe venni. Bizony ezek reám nézve nagyon nehéz évek vol­tak. Az európai jogtörténelem teljesen új tantárgy volt az egyetemeken is. A német és magyar irodalomban még csak két kútfő volt reá, t. i. Schuler-Lyblói német és Wencel magyar európai jogtörténete. A magyar alkot­mány forrásai is még nagyon hiányosak, a régiek elavul­tak voltak. Emellett ^Egyetemes Történelmem« sem volt még az új rendszer szerint kidolgozva. Dolgoznom kellett éjjel-nappal. De végre legyőztem a nehézségeket, megkezdettem előadásaimat, s még ugyanezen iskolai évben mindkettőt be is végeztem. Ázt hittem, hogy az iskolai elöljáróság és a főtiszteletű egyházkerület méltá­nyosan jutalmazni fogja lelki és testi önfeláldozásomat és munkásságomat; de bizony agyonhallgatták azt tel­jesen és később is csak sok kellemetlenség és utánjárás után kaptam érte egyszer mindenkorra 400 frtot. Midőn ezen nagy tantárgyakba is már teljesen beéltem magamat, s már arról gondolkoztam, hogy egyik vagy másik tantárgyamban tett munkálataimat össze­szedjem s irodalmilag rendezzem : a vallás- és közok­tatási minisztérium a műveltség történetének előadását a prot. főiskolákban is az akadémiai pályán követelvén, tanár­társaim és az egyházkerület nagybecsű bizalma ismét felém fordult és felhívtak a nevezett tantárgy előadására. Megvallom, hajlott korom miatt, már nem örömest vál­lalkoztam ezen nagy munkára, de mindemellett nem akartam e bizalomnak ellenszegülni; hozzáfogtam ennek is tanulmányozásához, s a következő i885 /0 . iskolai évben abban előadásomat megkezdettem. Sejtelmem nem csalt. E nehéz munka két év alatt úgy megtörte testi erőmet, hogy azóta sem tudtam többé teljesen magamhoz jönni. E folytonosan hányatott, mozgalmas élet — mely kortársaim közül a tanári pályán aligha jutott valakinek osztályrészül — teljesen elforgácsolta szellemi erőmet, s nem engedte meg, hogy egyik vagy másik tudományra kiváló figyelmet fordítsak, s azt irodalmilag is műveljem. A tanár bennem az írót teljesen absorbeálta. Egyébiránt dolgozataim mindenik tudományágban teljesen készen vannak, csak össze kellene azokat szednem, rendszerez­nem és kisimítanom, s itt-ott, hol szükséges lenne, pótolnom. Lelkem rugalmassága még talán e nagy mun­kát is megbírná. De a 70 éves fáradt test, a 40 éves tanári pálya küzdelmeiben megtörve, meg fogja-e bírni e nehéz munkát ? az a jövő titka. Irodalmi műveim részint önálló művek, részint értekezések, hírlapi közlések s bírálatok. Önálló művek : 1. Vezérkönyv a Természettan tanítására. Krüger után. Készíttetett az egyetemes ref. tanügyi választ­mány megbízásából Miskolcon. Nyomatott Sárospatakon, 1868-ban. Az irodalom által kedvezően fogadtatván, az országos népiskolai bizottság által is elfogadtatott. 5 kiadást ért. (Lásd bírálatát a »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap«­ban 1869. Approbált népiskolai tankönyv). 2. Kézikönyv a Természettan tanítására, népiskolák részére szintén Krüger után. Nyomatott Sárospatakon, 1863. 8 kiadást ért. A népiskolákban mai napig is hasz­náltatik Lővy Adolf kiadásában. 3. Vezérkönyv az egyetemes történelem előadásá­hoz, akadémiai ifjak számára, kézirat helyett dolgozva. Nyomatott 1864-ben. Teljesen elfogyott. 4. Vezérkönyv az egyetemes és hazai történelem tanítására, népiskolai tanítók részére. Nyomatott Sáros­patakon, 1870. 5. Kézikönyv az egyetemes és hazai történelem tanítására, népiskolai tanítók részére. Nyomatott Sáros­patakon, 1882.

Next

/
Oldalképek
Tartalom