Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-09 / 37. szám
Ev, Blatter" jelen folyamának aug. füzetében egy német 'ultramontán lapnak következő szellemi betyárságait közli : „Minden protestantismus forradalmi természetű... Ha a katholicismus a szívnek és szellemnek (.lelkiismereti szabadságnak s az észnek) önodaadása az egyház tekii.télye iránt, űgy a protestantismus bármely tekintélynek a tagadása a vallás terén. S ha már elvileg áll az, hogy az embernek nincsen szüksége vallási tekintélyre, akkor az a természetes logikai következtetés is meg van engedve, hogy a politikai vagy polgári tekintélynek elismerésére sincs szükségünk... A protestantismus folyton rokonszenvezett a lázadásokkal és forradalmakkal, s a francia forradalom csak véres utójátéka az angol forradalomnak, űgy hogy az tv. protestantismust illeti meg azon szomorú elismerés, a mely szerint a ker. Európában a fejedelmek megöletésének pogányos szokását meghonosította. (Tehát orániai Vilmosnak, III. és IV. Henriknek gyilkosai hasonlóan protestánsok voltak ? jegyzi meg helyesen Beyschlag.) A protestantismus épen nem egyéb, mint a vallási revolutió, s a socialismus a társadalom ellen küzdő protestantismusso l, viszont a protestantismus az egyház illen küzdő socialismussal azonoss így megy ez tovább. E dolgok épen nem egyebek, mint a békepápa egyik csalhatatlan themájának variátiói, s csak az a különös, hogy ilyen példátlan csodavirágokra nem alkalmazzák a német földön a büntető törvénykönyv 166. §-át. A theol. studium a német egyetemeken örvendetes haladást mutat, úgy hogy a hallgatók száma a legközelebbi múltban csaknem megháromszorozódott. 17 ev. theol. fakultáson tanult 1876: 1595 hallgató, a semesterekben pedig: 1618, 1738, 1945, 2315, 2646, 3°97, 355 r > 4°33> 4455- 468 2 > 48 37 s 46 57- Normális viszonyok között köiülbelől évi 3000 theologusia volna szüksége a német protestantismusnak, azonban még nagy hiányokat kell pótolni s ennyiben a hallgatóság nagy szama dacára sem szólhatni itt túlságról. A strassburgi, jenai, heidelbergi, giesseni s rostocki theol. fakultás körülbelől egyenlő létszámot mutat, a lipcsei, erlavgevi, és tübingai fakultás a maga létszámából engedett, míg a berlini, greifswaldi, marburgi, boroszlói és hallei fakultások létszáma örvendetes módon szaporodott. Kbonii, göttingai és kiéli egyetemi theol. fakultás létszáma folyton ugyanaz. Mindenesetre örvendetes képe ez a német protestantismusnak, bár nálunk is javulna a theologusok helyzete ! Thümmcl, az ismeretes remseheidi lelkész újból, ez alkalommal már 9-edszer a német biróság előtt állott. A római egyház szidalmazásával vádoltatván, fölmentetett, azonban 300 mark büntetésre ítéltetett, mivel a bírákat azzal vádolta, hogy mint katholikusok, s nem mint bírák Ítéltek. Irodalmi hirek. A Hcrzog által 1856-ban alapított majd Herzog, Plitt és Hauek erlangeni egyet, theol. tanárok által jelesen szerkesztett wllealencyklopádie für prot. Theologie u. Kirchea című 2. kiadása (1878 óta) immár teljesen fekszik előttünk, a mennyiben a napokban jelent meg a pótkötet (18-ik) a tárgymutatóval s Németország prot. theol. jeleseinek gazdag névsorával. Ügy az alapító s a szerkesztőkről, mint a dolgozótársakról el lehet büszke öntudattal mondanunk ; exegit monumentum! Monumentuma e mű az evangy. protestantismusnak, főleg pedig a német prot. gazdag theol. irod. kincseinek, s kimenthetttlen tárháza ez a prot. theologiai tudománynak. A legjelesebb szaktudósok dolgoztak bele a theol. tudomány összes ágaiból, főleg azonban irodalmi adataira nézve teljesen megbízható és nélkülözheted 11 e mű. A kath. Wetzer és Melte-féle, 2. kiadásában Hergevröther biboros által szerkesztett, közönségesen pedig freiburgi Kirclunlexiconnak nevezett llealencyklopádia alig vetekedhetik tudományosság és alaposság tekintetében a Herzog-félével. Van benne 2 magyar prot. tárgyú cikk is, és pedig bold. Révész Imre életét s a magyar reformatió történetét, Balogh pedig Pázmán P. életét és korát (a 2-ik kiadásban ) irta meg. A mi ismeretes prot. szegénységünk mellett alig remélhető, hogy e nagy művet, a melynek 222 márk az ára, magánember, tanár vagy lelkész megszerezhesse, azonban már a theol. könyvtárakból nem volna szabad annak hiányoznia, a mennyiben a theol. ismeretszerzésnek vagy pláne az irodalommal való foglalkozásnak egyik nélkülözhetetlen kelléke és forrása, a melyet ma már mellőznünk nem lehet. Ajánlom is e művet prot. egyházi hatóságaink szives figyelmébe ! Az Ullmann és Umbreit által megalapított s később Köstlin és Riehm halle-wittenbergi egyet, theol. tanárok által jelesen szerkesztett „Theol. Studün u. Kritiken" c. ismeretes szakközlöny 1888. évi folyama teljesen megjelent, s ez évi 4. füzete (52 ív) is igen gazdag tartalommal bir. Tartalmas értekezéseiből kiemeljük : Köstlin »A vallás az új szövetség nyomán fej— tegetve« (1.) Ritschl »Tanulmányok Schleiermacherről« (1. és 4.), Grünberg »Luther és Zwingli reform, nézetei és törekvései az istentiszteletre vonatkozólag« (3.), s Förster »Hilarius theologiájához« (4. füzet) stb. „Receusiok" cím alatt minden egyes füzet bő bírálati ismertetéseket hoz az időközileg megjelent nevezetesebb irod. theol. termékekről. Pontosabb cikkeit rövid kivonatban alkalmilag külön is fogjuk méltányolni e lapokban, hogy Ily— módon is eleget tegyünk a Lapszemle megindítója tiszteletreméltó intenciójának. Ha Irod. Társaságunk óhajtott Szemléje megindul, a Stud. és Kritiken mintájára szeretném azt szerkesztve látni, melynek egyet. prot. theol. álláspontját kell nekünk is követnünk. Az elhunyt Riehm tanár szerk. teendőjét utódja Kautsch vette át, kinek neve és személyisége elég garantia e derék vállalatnál. A berlini „Prot. K.-Z." cikkei közül Kneucker »A keresztyénség keletkezése a Lomán-féle hypothesis szerint« (29—30. sz.) c. lelkészértekezleti előadása tűnik ki, melyre azonban ez alkalommal ki nem terjeszkedhetünk. Hol késnek a mi papi értekezleteink? Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Kertészet és faiskola kezelés cím alatt egy 24 lapra terjedő kis füzetke jelent meg Zih Károly békésszentandrási tanítótól Szarvason Sámuel A. nyomdájában. A gondosan szerkesztett könyvecske a népiskolai növendékek és ismétlő iskolások számára van irva, s egészen megfelel azon céljának, hogy a tanulókat a legszükségesebb kertészeti teendőkkel megismertesse. Mintegy kézen fogva vezeti a gyermeket a kertészeti tennivalók során, még pedig azon rendben, amint azok foganatosítandók; e mellett népszerű és magyaros nyelvezetttel van irva. A közhasznú kis könyvecske megérdemli a pártfogást, mi végből ajánljuk is azt a néptanítók figyelmébe. Ára 20 kr, kapható szerzőnél Békés-Szentandráson. Elemi iskolai tankönyvek. Számtani gyakorló könyv az 1 — 1 oo-ig terjedő számkörben. Észszerű következtetés alapjára fektetve (? 1) az elemi népiskolák II. osztálya számára. Ugyanez s ugyanúgy az észszerű következtetés alapján az 1 — 1000-ig terjedő számkörben a III. osztálynak és végül a harmadik művecske az egész számok és törtek köréből a IV. osztálynak szánva. Mind hármat irta Schwarcz Mór újpesti állami tanító. A II. és a IV. osztály számára irt könyv harmadik átnézett, a
