Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-09 / 37. szám

áldását kérő imája utan Várady Gábor gondnok nyitotta meg a gyűlést. Beszédében megemlékezett Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter haláláról. Néhány találó vonással jellemezvén az elhunyt miniszter korszakalkotó működését, s indítványozta, hogy a közgyűlés az ő halála által közoktatásügyünket ért nagy veszteség felett mély fájdalmát jegyzőkönyvileg is fejezze ki. Ez indítvány elfogadtatott s a jegyzőkönyvi kivonat a gyászoló családhoz elküldetik. A megérdemelt kegyelet e kifejezése után a gyűlés előre kitűzött tárgyai vétettek elő. 1. A legközelebbi e. m. gyűlés óta megválasztatott e. m. tisztviselők esküdtek fel. Biró Lajos nagyszőlősi lelkész papi, Fórizs István világi tanács bíró és dr. Tóth Jenő e. m. világi aljegyző tették le az esküt, s a gyűlési tagok lelkes éljenzése közt foglaltak el helyöket. Az új tisztviselők fáradhatatlan munkásságu, vallásukat forrón szerető férfiak, kiktől egyházmegyénk ügyeinek hű szolgálását erős hittel reméljük. 2. Olvastatott a mult egyházmegyei gyűlés alkalmával kiküldött ama bizottság munkálata, melynek az volt feladata, hogy az egyházmegyénkben eső minden ev. ref. egyházközségben megjelenvén, közvetlen tapasztalásból győződjék meg az egyházak helyzetéről s szerezze be mindazon adatokat, melyek egyházaink jelen- és a jövőben remélhető állapotára teljes világot vetnek. Kiterjedt e bizottság figyelme mindazokra, amelyek egyházaink és belhivatalnokain jövő sorsára befolyással vannak. Megvizsgálta ugyanis az egyháztagok fizetés kápességét; tehát nemcsak azon terheket számította fel, melyeket egyházuk fenntartása érdekében viselnek, hanem állami adójukat is. Ebből az összevetésből kiderült: mennyi az a teher, a mennyit még elviselhetnének és hol vált szükségessé a teher kevesbítése. Megvizsgálta az egyházközségek földrajzi és felekezeti állapotát, miből az derült ki, hol lehet veszély nélkül affiliálni, hol lelkésztanítóságot szervezni. Összeszámította a szórványosan lakó reformátusokat, ebből megállapította, hova szükségesek misziói állomások. Sorra nézte az egyházi épületeket; melyek javítandók, hol vált szükségessé ujak építése, s mily öszszeg kell [ezekre? Ily alapos áttanulmányozása után a helyzetnek, indítványozta a bizottság, hogy öt anyaegyház affililátassék, 8 egyházközségben lelkésztanítóság szerveztessék. Még ezeken kivül is belhivatalnokok évenkénti fizetéséhez 1930 frt, építkezésekre e jelen alkalommal 38,480 frt szükséges. Egyházmegyénkben 21 egyház van segélyre szorulva. Az indítványt, bár mindnyájan mélyen érezzük, hogy itt a magyarországi protestantismus határszélén nem affiliálni, hanem inkább anyaegyházakat formálni volna szükséges, elvileg a gyűlés elfogadta, az egyházkerülethez felküldeni elhatározta. Kimondta azonban azt is, hogy az idők jobbra fordultával az anyaegyházközségek újból visszaállítása első kötelessége leend. Részletes tárgyalása egyébbiránt a munkálatnak a jövő gyűlésre lőn halasztva. 3. Az országos közalapba és államsegélyekért beadott kérvények bírálata tárgyaltatott. A közalapból 13 egyház kér 3781 frtot, ajanltatott 1450 frtra. ^lelkész kér 2080 frtot, ajánlva lettek a kerülethez 1350 forintra. Megjegyzendő, hogy az egyházmegyei gyűlés az olyan lelkészeket, kiknek jövedelmük a 400 frtot meghaladja, az országos közalapból való segélyezésre nem ajánlotta. 4. Mellőzve az u. n. házi ügyeket, mint a terebesi egyház és lelkész ügye, a péterfalvi egyház ügye stb., megemlítem, hogy Szekeres Sándor, mint megválasztott forgolányi lelkész ezen hivatalában véglegesen megerősíttetett ; Visón leány egyház alakult, mi örvendetes tudomásul vétetett, mint oly tény, mely a szigeti miszsziói működés kedvező eredménye; Nánási Lajos 200 forintot hagyott a gyámpénztár részére ; végül a közpénztár rendezésére egy bizottság küldetett ki, melynek feladata, hogy a közpénztár célját, a közpénztárnok jogait és kötelességeit körülíró szabályzatot készítsen. A. jövő évi tavaszi gyűlés Halmiban fog tartatni. Tud ósításom második tárgya a bábonyi templomszentelés. Nagyon ritkán van nekünk alkalmunk ily örömteljes ünnepélyt látni a mi egyházmegyénkben. Egyházközségeink legtöbbje szegény lévén, nem évek, hanem évtizedek múlnak el, míg épül egy templom a regi elszuhosodott, elrevesedett fatemplom helyébe. Bizony nagy az a buzgóság, mely évtizedeken át tud lelkesedni, évről-évre kész meghozni az áldozatot, szedegetni^— ugy szólván — egyenként a követ és téglát az Úr háza építéséhez. Bizony tiszteletre méltó az a buzgalom, mely 3 - 400 lélekből álló egyházközség munkára képes kevés tagjaiban nyilatkozik az egyházi építkezéseknél, midőn tudjuk, hogy mennyit kell küzdeníök azokon kívül a mindennapi kenyérért, a testi ruházatért is. Hátha még jönnek csapások, tűzvészek és árvizek, melyek elveszik a verejtékkel öntözött föld biztató termését, elpusztítják a lakóházat, el a templomot, hogy a megpróbáltatások közt erőért sóvárgó léleknek még imádkozó helye se legyen ! A bábonyi egyházközség azok közül való, melyeknek sokszor kellett kiüríteni a keserű poharat. Határát az árvíz pusztítja. Temploma építésének ideje alatt többször elégett, elégett a már egyszer berendezett templom is, csűrbe jártak istenitiszteletre. Az isten háza építésének gondja nem aludt ki a füstölgő romok üszkeivel, csakhamar hozzáfogtak ahhoz és lankadatlan munkásságoknak szép jutalmaként ott áll most már a csinos templom, boldogító örömükre, messze ragyogó díszes tornyával. F. hó 2-áti volt felszentelő ünnepélye, közelről és távolról összegyűlt nagy sokaság jelenlétében. Az ünnepélyen jól esett ott látnunk a nagybányai és szatmári egyházmegyék espereseit.Tiz órakor mentünk templomba, hol nagy örömmel énekeltük a 74. dicséretet, melynek néhány strófája után a £ ardói énekkar énekelt, mire a 233 dics. 3 versének eléneklése után Csernák István esperes lépett a szószékbe. Buzgó imája végeztével ismét az énekkar szerepelt. Aztán Biró Lajos prédikált, Lukács XI. 28 versét vévén alapigeül. Megfelelt pedig beszédében erre a kérdésre: miért buzdul és lelkesül az igaz protestáns ember templomáért ? I. mert a templom az életre előkészítő iskola; II. mert emberi jogaink vedelmezője ; III. mert az ő földi és mennyei kincseinek összekötő forrása. A szónoki hévvel előadott egyházi beszéd után keresztelés következett. Majd a XXIII. zsoltár énekeltetvén, úrvacsoráztunk, s ezzel illetőleg a 233 dics. utolsó versének buzgó eléneklésével az istenitisztelet berekesztetett. A lelki bő eledel után, a test ís megelégíttetett a lelkészi udvaron készült zöíd leveles sátor árnyékában. Nem hiányzottak a szebbnél-szebb pohár köszöntők, melyeknek hosszú sorát a helybeli lelkész nyitotta meg emelvén poharát O felségéért, a királyért, ki 100 frtot adományozott a templom építési költségeihez. Volt öröm, tánc, muzsika, ének. Örvendett a templomépítő egyház apraja, nagyja. Méltó is volt ez az ő örömök. Biki Ferenc.