Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-02 / 36. szám

erkölcstannak tárgyalására térhessen át, hol szerző ama meggyőződésből indul ki, hogy a valódi erkölcsiség a mély vallássosság gyümölcse. »A bajok és szenvedéseket (69. 1.) megítélésénél szerző Kálvin tanát látszik, vallani, a midőn azokban wisteni végzést lát.« »A ker. egyházról« szóló részben jobban kellett volna kiemelnie, hogy az »a Krisztusban hivők személyes közössége« az isten országának megvalósítása céljából. Röviden ismerteti aztán (84—85.1.) a különböző ker. felek ezeteek történeti alapját s reátér »az ev. prot. egyház lényegének« meghatározására. Szerző szerint a prot. felekezetek megegyeznek egymással arra nézve, hogy: »Krisztus evangyélioma a vallásos életnek egyedüli forrása és zsinórmértéke,« hogy »az ember egyedül hit által idvezül,« hogy » Krisztus az egyháznak egyedüli feje, közbenjárója istennék s végül »kiki szabadon élhet az ő hite szerint.« Meggyőzően fejtegeti az »evang. prot.4 és ref.ee jelzőknek valódi értelmét, a hol Csiskónak »a prot. szűkebbkörű felekezeti ellentéteken felül álló egyetemes evangy. prot. meggyőződése és álláspontja« jut kifejezésre. » Az egyház munkássága« cím alatt tárgyalja »az egyházi szertartást, vallástanítást, lelki gondozást és a missziót,« s csak az a kár, hogy a sákrámentum fogalmát sehol sem határozza meg közelebbről. Az »ige« tárgyalásánál óva int, hogy »a bibliában is nem minden istenek igéje,« s különbség teendő a között, »a mi örökre igaz, s mi mulandó kornézlet és felfogás.« Az irás olvasása mellett ajánlja Tompa, Gyurátz, Szász Károly és Sántha műveit, a melyek »úgy viszonylanak az Íráshoz, mint a kút a forráshoz.« »Az egyházi év« ismertetését szerencsés gondolatnak tartom, s bárcsak mások is követnék e téren Csiskó barátomat! Az »úrvacsorát« jelenképes, s Krisztusra emlékeztető« szertartásnak tartja, a hol a scholastikus »in, cum et sub«-nak semmi nyoma, s csak az a kár, hogy valóban egyszerű világos fejtegetésében jobban ki nem emelte, hogy a Krisztussal való benső egyesülés s a testvéri közösség az úrvacsora valódi lényege, nem pedig az, hogy miként van jelen Krisztusnak teste és vére a külső elemekben, a mi már a theol. felfogás körébe tartozik. Ép annyira üdvözlöm derék földiniét azért is, hogy »az ev. egyház alkotmányát« is ismerteti, a mi nagy gyakorlati fontossággal bir. — A »függelék«-ben ismerteti a bibliának egyes könyveit, röviden megjelölve azoknak tartalmát. Végül szószerinti szövegét adja Schwarz K. eme jeles szabadelvű góthai theologusnak hitvallását, melynek minden theologizálástól ment tartalma így hangzik : »Mt hiszünk a sz. irás tanítása alapján az egy élő istenben, ki a világokat alkotá, erejével fenntartja, bölcseségével kormányozza, életével áthatja ; ki lélek, és lélekben és igazságban kiván imádtatni. Mi hiszünk abban, kit a isten elküldött, mikor az idő betelt, a názaréti Jézus Krisztusban, kiben az istennek szeretete egész teljességgel és dicsőséggel megjelent; ki minket ezen szeretete által bűnnek fogságából, a törvénynek szolgaságából kiszabadított, szabadokká tett, és istennek gyermekeivé nevelt; ki hű vala szeretetében egészen a halálig s halála által az örök élet reménységét meghozta. Mi hiszünk a sz.-lélekben, a Krisztus lelkében, mely az emberiségbe kiáramlott s abban a ker. egyházat felépíti, mely mint az igazságnak lelke, minden igazságra vezérel; mint vigasztaló lélek békességet nyújt; mely a világot áthatja, legyőzi és megszenteli, s a mely mi velünk marad a világ végéig.« E rövid ismertetésből is kitűnik, hogy itt egy tartalmas tankönyvről van szó, mely öntudatosan, meggyőzően s az evangy. protestantismus iránti meleg érdeklődéssel van megírva. Tartalmának eme gazdagságából következtetem azt, hogy Csiskót vallástanítói működése s ennek sokoldalúsága indította a művének ily beosztással való megírására. E műnek egyik főelőnye a magyarázati jegyzeteknek és példáknak hosszú sorozata, a melyek nem annyira a III. és IV., hanem inkább a felsőbb osztályokban (polgári és leányiskolákban) vagy műveltebb konfirmánsoknál értékesíthetők. Művét különösen azon vallástanító lelkészek szives figyelmébe és meleg pártfogásába ajánlom, kik — mint Csiskó —• kombinative, nagyobb csoportokban kénytelenek tanítani a vallást, kik aztán e könyvet úgy az al- mint a felgymn. ifjúságnál sikerrel használhatják. Dr. Szlávik Mátyás. BELFÖLD. / | A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye őszi közgyűlése. Csurgón aug. 21-én kezdődött s tartott 3 napig. Csurgói lelkész nt. Verbay István úrnak a templomban tartott buzgó és lélekemelő imája után a szép számmal egybegyűlt gyűlés-alkotó tagok lelkészek, tanítók s egyházak gondnokai és presbyt. küldöttei a gymnasium nagy termébe vonultak, hol tek. Sárközy Dénes egyházmegyei gondnok úr a jelenlevőket szívélyesen üdvözölve a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. Majd ideiglenes esperes nt. Körméndy Sándor úr ovlasta fel esperesi jelentését, mely általánosságban tudomásul vétetett, intézkedést igénylő pontjaira határozatok hozattak. Ekkor lelépett az esperesi székről s átadta azt a megválasztott (miről a „Protestáns egyházi és iskolai lap" is megemlékezett 32. számában) esperes nt. Begedy István úrnak, a ki mielőtt székét elfoglalta volna alább következő székfoglaló beszédét tartá, metyet megéljeneztek. Ennek végeztével a gyűlés 10 percre felfüggesztetett. Csak azután foglalta el székét ismét éljenzések között. Következett a kerületről beérkezett ügyek tárgyalása : Az egyházmegye véleménye kéretett „Peres eljárásra vonatkozó szabály javaslat"-ra. nézve: 3 tagú bizottságnak adatott ki, véleményes jelentése még a gyűlés folyamán váratván. Ugy szintén »Az egyetemes lelkészi gyám- és nyügintézetrők is az egyházmegye véleménye kéretvén: áttétetett a lelkész gyám. bizottsághoz- véleményezés, s erről jelentés tétel végett, hogy még á gyűlés folyamán jelentsen. A kerület Csurgóról pénzkezelési szabályt kér. Elkészítésével az igazgató-tanács bízatott meg. Lelkész választások Az alsoki lelkész Német Zsigmond megerősítése örvendetes tudomásul vétetett. Egres az esperesi megintés dacára sem választván lelkészt: a belső-somogyi ev. ref. egyházmegye a zsinati törvények adta jogát gyakorolva titkos szavazattal a pályázók egyikét Szikszay Ödön udvarhelyi lelkészt berendelte. Az ékként megürült Udvarhelyre pályázat lesz hirdetve. Hobol Fehérvári Gyula szabási lelkészt választván : tudomásul vétetett. Szabásra a pályázat rövid időn leendő kihirdetése határoztatott. • * Két tanító választás megerősítése tudomásul vétetett. A lelkész jelölő (candidáló) bizottság mandatuma lejárván : bizottsági tagokul választattak: Horváth Józset lelkész, Csire István lelkész> Mathis Ferenc vil. tanácsbiró