Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-19 / 34. szám

társszerkesztő által beküldött következő munkák jelentek meg: r. A magyar neveléstani irodalom egyik úttörő munkája. Irta: Vojtkó Pál. 2. A magyar Luther. Irta: Balogh István. 3. Nádasdy Tamás vallás-felekezeti álláspontja. Irta: Kováts István. 4. A közös élet testvérei. Irta: Holczhammer János. 5. A philosophiai rendszer fogalma. Irta: Stráner Vilmos. Ezenkívül Vojtkó Pál nehánv verse, Stráner Vilmos két imája s egy beszéde. Könyvtárunk az idei működés folyamán csak kevéssel szaporodott. Összes beszerzésünk 19 kötet, illetőleg füzet. E mellett járatta a kör a következő lapokat, melyek a tagoknak olvasás végett mindenkor rendelkezésére állottak, u. m.: 1. Prot. egyházi és iskolai lap. 2. Evang. egyház és iskola. 3, Protestáns Pap. 4. Vasárnap. 5. Evangelmi lelkészi tár. 6. Magyar prot. egyházi és iskolai Figyelő. 7. Mancherlei Gaben und ein Geist. 8. Evangelische Kirchenzeitung. (Greifswald). 9. Garzó : Gyakorlati Bibliamagyarázatok. 10. Gondolat. 11. Sárospataki ifjúsági közlöny. 12. Debreceni közlöny. Kedves kötelességet teljesítek, midőn ezek után a kör nevében forró, hálás köszönetemet fejezem ki, úgy főtisztelendő és méltóságos püspök úrnak, körünk tiszteletbeli Elnökének, mint nemkülönben nt. tanár urainknak, körünk tiszteletbeli tagjainak, szintúgy nt. Stettner Gyula, Stiegler Gusztáv és Gyurátz Ferenc lelkész uraknak nemes áldozatkészségükért, melylyel részben könyvtárunkat, részben pénztárunkat, részben mindkettőt gyarapítani kegyeskedtek. Az Úr tegye az ő adományaikat gyümölcsözővé evangéliuma dicsőségére ! Stráner Vilmos, theologiai önképzőköri titkár, REGISEGEK, Egy ev. ág. hitv. lelkész beiktatása 1658-ban.*) Schlegel Kristóf lelkész eltávozása után Lőcsén, 1658-ban Böhm vagy Bohemus Kristóf választatott helyére. Először nézzük meg, ki volt ezen Böhm ? U Radenbergben Dresda közelében szept. 24-én 1626. született. Dresda, Kanitz, Lausznitz, Meiszen, Wittenberg intézeteiben végezte tanulmányait. Wittenbergában kitűnő tehetségei és szorgalma következtében 1650-ben a bölcsészeti karba felvették, mely alkalommal értekezett 1. Diss. IV. compendii theologici de Deo et attributis divinis; és 2. Diss. XVI de justificatione et bonis operibus. Aug. 27-dikén 1653-ban Pozsonyba hívták meg iskolai igazgatónak. Már a következő 1654-dik évben azonban Heuchelin János György helyére lelkésznek megválasztatott e községben. Négy évi sikeres működése után 1658-ban Lőcsei ev. lelkésznek választatott meg. Mielőtt elhatározta volna magát, tisztába akart jönni kötelességei és jövedelmei tekintetében. Teendőihez tartozott: hetenkint kétszer Vasárnapon és Szerdán szent beszédet tartani, sátoros ünnepek alkalmával az oltári szolgálatot végezni, ha ő a hetes, a szószékről bibliai fejezetet olvasni, szükség esetében a szent vacsorát kiszolgáltatni és az imákat (collectákat) elmondani. *j Lőcsei Krónika. Andenken an die 300-jahrige Jubelfeier in Leutschau 1844. Lőcsének régiségei irta llenszlmann Imre Budapest, 1878. Die Stadtpfarrkirche S. Jacobi Major in der k. Freistadt Leutschau 1862. Nachrichten von den Lebensumstanden u. Schriften ev. Predige: von S, Klein, Leipzig u. Ofen, 1789. Ezen kötelességek teljesítéseért rendelkezésére bocsátottak a város tizedét, mely a mai értékek és viszonyok szerint, legalább 8000—10,000 forintba becsülendő volna; oly fizetés az, melyet ma 10 ev. lelkész sem tud kimutatni Szepességen. Vagy pedig, ha nem akarja a tizedet húzni, akkor jogai sértése nélkül, kaphat fizetésül hetenkint 18 forintot, a bírói beszéd és az iskola felügyeleteért 100 forintot, 2 hordó bort, pozsonyi 50 mérő búzát, 100 m. rozsot, 200 m. árpát, 200 m. zabot, 6 m. borsót, egész majort a kerttel és minden mellékjövedelmeket, melyek igen sokra mehettek, ha tekintetbe veszszük, hogy akkor Lőcsének 7—8000 ev. lakosa volt, miután 1667-ben 6350 lélek élt a szent vacsorával, 123 gyermek születelt, 107 személy meghalt és 39 pár, eskettetett meg. (A Lőcsén lakó evangélikusok száma most már csak 1032; olyan arányban Szepességben mindenütt fogyunk.) Böhm a tized mellőzésével e fix fizetést fogadta él és útra készült. Vasutak nem lévén és a pósta összeköttetések is még nem felelvén meg, alkalmatosságokon mentek érte. Kiküldetett egy tanácsnok a városi kapitánynyal 2 hintóval és 3 teherkocsival, kiséretökben volt 10 Muskatir, 8 Trabant és 14 lovas. Ha már e kiséret kis herceghez illő volt, a fogadtatás Lőcsén május 29-kén a polgárság részéről nem kevésbé tekintélyes, fényes és megtisztelő volt. Mielőtt a beiktatási ünnepélyt megtekintenők, vessünk még elébb egy pillantást a templomba, melyben az uj lelkész beiktattatni fog. Lőcse városa a mongolok betörése után 1245-ben felépülvén, a szent Jakab után elnevezett templom építéséhez is már 1270-ben hozzá láttak a hitbuzgó szászok, Basilika formában 129 lábnyi hosszúsággal és 82 lábnyi szélességgel. Az épület valóságos remekmű, óriási mérvei miatt művészi kiállítása csak a 15-dik században tekintetett teljesen befejezettnek. Moller György az evangelikus vallás megalapítója Lőcsén 1544-ben mint első ev. lelkész működött e szent helyen. Utána következtek Serpilius Lőrinc 1558 —1563, Meltzer György 1563 —1569, Platner Antal 1569 — 1598, Sturm Márton 1598—1601, Zabler Péter 1602—1645, Schlegel Kristoph, 1647 —1656, Böhm Kristóf 1658— 1660, Zabler Jób 1662—1664 és Seelmann Keresztély 1665 —1634. 1674-ki ápril havában az evangélikusoktól elvették a templomot, melyet 1682-ben Tököly Imre Lőcsét elfoglalván, megint visszaadott a protestánsoknak, mely azonban 1687-ben megint a katholikusok által elfoglaltatott. 1705-ben Rákóczy Ferenc a protestánsoknak a templom nyugoti részét istenitisztelet tartásra átadta, de 1710-ki febr. hóban a katholikusok e részt is véglegesen magukénak tulajdonították. E templomban több prot. lelkész sírköve is találtatott, mely azonban a katholicismus uralkodása alatt eltűnt, vagy megsemmisült. Thurzó János f 1508, Thurzó János f 1558, Thurzó Keresztély, Thurzó Staniszló f 1625, Thurzó Elek de Bethlehemfalva f 1543, a reformátio támaszai szintén itt szép emlékkövekben tiszteltetnek. E templomban nagy és az akkori időre jellemző ünnepélyességgel végeztetett Böhm beiktatása. Junius 2-kán már 6 órakor reggel egybegyűltek a parochián a lelkészek a városi hatóság és a község tagjai. A harangok kongása alatt megindult az ünnepies menet. Elöl ment az iskolai ifjúság énekelve, azután következtek a lelkészek, Böhmet kisérték egy oldalról Wagner Márton Superintendens és bártfai lelkész, a másik oldalról Eccárd Ábrahám, az eperjesi lelkész. A menetet kiegészítették a bíró, tanács, kapitányság és az egész község. A templomba belépvén a nagy orgona összhangzó dal-