Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

tátott s azon kívül a tanítói karból ketten. E bizottsághoz fog áttétetni ezentúl minden tanügyi dolog, úgy az ezen gyűlés elé terjesztett kérvények is. Bizottság választatott továbbá a gymnasiumi és gondnoki számadások felülvizsgálására is. Tudomásul vétetett a rendes tanítói állomásra pályázók e héten tett próbája, de a választás elhalasztatott, mert a presbyterek még több jelöltet is meg akarnak hívni a próbára. Végre a pozsonyi theol. akadémiának szakkönyvek kiadására 20 frtnyi segély szavaztatott meg, s ezzel a közgyűlés véget ért. * Értesítés. Az eperjesi ág. evang. kerületi collegiumi jogakadémián az i888

/9

. tanévre a beiratások folyó évi szeptember 1 -tői 9-ig eszközlendők; az előadások pedig szeptember ro-én veszik kezdetüket. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a collegium kebelében fennálló convictus és alumneum kedvezményeiben; (az ezekre nézve megállapított díjak, — mindig félévenként értve, — a következők : alumneumi ebéd és vacsoráért 25 frt, convictusi ebéd és vacsoráért 31 frt, alumneumi ebédért 13 frt, convictusi ebédért 19 frt) az erre érdemesek igényt tarthatnak a collegium által évenként kiosztatni szokott több és tekintélyes összegű ösztöndíjakra; valamint a szegény sorsúak a jelentékeny alaptőkével rendelkező »Jogász segély-egylet« támogatására számíthatnak. Megjegyeztetik végül, miszerint úgy a jogakadémiai ifjúsági, mint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére álland. Eperjes, 1888. május havában. — Az eperjesi ág. ev. ker. collegiumi jogakadémia igazgatósága. * A vasárnapi munkaszünet ügye ismét szóba jött hazánkban, és pedig ezúttal a kereskedő ifjak kassai kongresszusán, Deil Jenő kereskedelmi kamarai titkár javaslata kapcsán. A kongresszus hosszabb vita után elhatározta, hogy a vasárnapi munkaszünet törvénybe foglalását és ez által kötelező erejűvé tételét szükségesnek tartja, s ennek sikeres keresztülvitele érdekében a kormány támogatását kikéri. Részünkről örömünket nyilvánítjuk a mozgalom felett, de kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy maga a munkaszünet s vasárnapot sokak, igen sokaknál csak blaumontaggá fogja tenni; üdvössé a vasár- és ünnepnap az által válik, ha a munkaszünethez ama napoknak megszentelése, azaz vallásos megtartásuk járul. * A népiskolai tananyag és tanórák leszállítása ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a fővároshoz. A tanács ugyanis a tanterv revíziójában, illetőleg a tananyag és tanórák leszállításában és a tankönyvek tartalmának megállapításában kereste azokat az eszközöket, melyek az elemi népiskola feladatát képező oktatás alaposságát biztosítják, a nélkül, hogy ezen iskolák tanulói akár szellemileg, akár testileg tulterheltetnének. A miniszter figyelmét ennek folytán első sorban az általa kiadott tantervre fordította s megvizsgáltatta, vájjon az csakugyan alaposan vádolható-e az elemi népiskolákban tapasztalt túlterhelés előidézésével és örömmel konstatálja, hogy az országos közoktatásügyi tanács is határozottan nemmel felelt ezen kérdésre és kijelentette, hogy a túlterhelésnek okát nem a miniszteri tantervben, hanem ellenkezőleg e tanterv félre-, illetőleg túlmagyarázásában látja. Nem a miniszteri tantervben előirányzott tananyag mennyisége okoz túlterhelést, hanem az az eljárás, hogy a tanítók nagy része azon igyekszik és abban keresi az érdemet, hogy a gyermek a tananyagból minél többet, habár megemésztetlenül, értelem és gondolkodás nélkül sajátítson el. A miniszteri tanterv a tananyag mennyiségét részletesen nem állapítja meg, hanem az iskolai hatóságokra bizza azt, hogy a megadott keretet a helyi viszonyokhoz, mérten betöltsék. Minthogy tehát a miniszter az aitala 1877. évben kiadott tantervet a túlterhelésért felelősnek nem tekintheti, a tanácsnak a tanterv megváltoztatására von&íko£Ó:

javaslatai elfogadhatónak nem találja. Hogy azonban ezen tanterv keretén belül az egyéni felfogás szabadága korlátozva ne legyen, a miniszter a tanácsot oly-intézkedésiek megtételére hívja, fel, melyek a tanterv anyagának -a helyi viszonyokhoz való feldolgozását lehetségessé, teszik, innál is inkább, mert ezek az intézkedések lehetségessé tennék a főváros összes elemi iskoláiban a harmonikus tanítást. Ezután, a tanítás eredményeinek fokozása tekintetéből szükségesnek látja a miniszter a folytonos szakszerű felügyeletet, s igy helyesli a tanács javaslatának ,azt a részét, hogy, az ellenőrzés az elemi iskolák-vezetésével megbízott egyének (igazgató-tanítók) által gyakoroltassák. Minthogy azonban az elemi iskolák vezetői jelenlegi munkakörük mellett az ellenőrzést hatályosan nem gyakorolhatják, felhívja a miniszter a tanácsot oly intézkedések megtételére, melyek az igazgatók által, való ellenőrzést lehetségessé teszik. Végül a miniszter a tanításra vonatkozólag részletes utasítást ad. A * »A tanítók tagsági joga az egyházmegyei gyülésen« cím alatt megjelent közleményre a következőket jegyzi meg, a töhia^baranyá-somógyí ág. hitv. ev. esperességnek egyik tagja. Az indítvány első része, hogy »a tanító is hivatalból tagja legyen az egyházmegyei közgyülésnekcc nem annyira fontos elvi kérdés, mint inkább túlhajtott követélés. Egyházmegyénkben van 34—35 lelkész, 80 — 85 tanító,' kik választás útján tagjai lehetnek a közgyűlésnek ; mert mint Egyházi Rendszerünk mondja: »a lelkész és helyi felügyelő hivatalból tagja az esperességi gyűlésnek, a tanító pedig követül választható.« Megválasztattak á tanítók eddig is, megválasztatnak ezután is képviselőkül- az esper. gyűlésekre; de hivatalból gyűlési tagokká tenni őket, annyi volna, mint egyházunk alkotmányát fénékestől felforgatni. Jól mondja e Lapok szerkesztője, hogy e' kérdés eldöntésére nem illetékes az egyh. megyei gyűlés. A kerület által hozott törvényt csupán a kerület változtathatja - meg, s az esperességi gyűlés e kérdést oda is terjesztette. — Az indítvány 2. részére, mely a jegyzőkönyvnek az iskolai könyvtár számára való megküldését kérelmezi, határoztatott, hogy a jegyzőkönyv prot; szegénységünk miatt, egy-egy példányban küldetik ugyan meg a gyülekezeteknek, de a lelkész köteles azt a tanítóval is közölni, a mint ezt eddig is megtette minedn lelkész; Az indítvány 3. része, mely a tamtói szakkönyvtárak felállításáról szól, a közgyűlés által elfogadtatott s a gyülekezetek ez iránt fölkérendök lesznek. A tudósítás azon részéből, hogy »a tanítóknak felszólalással megbizott képviselőjétől a szó is megvonatott,« cáak annyi az igaz, hogy espr. felügyelőnk Nádosy Kálmán úr, ki maga a megtestesült igazság és mívehség Haiszer Henrik paksi tanítót, mint előadót, mikor már negyedszer is szólt, figyelmeztette, hogy kénytelen lesz tőle a-Szót megvonni, ha sértően s néma tárgyhoz. szól. így volt ez s nem másként. * Egy mégtért lélek ára. Egy chigag'ói polgár áttanulmányozta az összes misszionárius társulatok jelentéseit és kiszámította, hogy hány dollárba kerül egy pogánynak áttérítése a keresztyén vallásra. Az ő nézete szerint az illinoisi pogányokat lehet a legnehezebben megtéríteni, mert ott egy megtért lélek 394V4 dollárba kerül. A különböző keresztyén felekezeteknek következő költségbe kerül egy-egy lélek megtérítése: methodistáknak 25, baptistáknak 30, congregacionálistáknak 45, presby-