Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

nünk a mit az egyház és ennek látható feje, a pápa tilt. A cikkíró által méltán szolgaság kátekhizmusnak nevezett szabadság-encyclica még a lelkiismeret felett való uralkodást is a pápai szék javára foglalja le, ezt árulgatja a kötés és oldás tulajdonosaként, felszabadítva az embereket arra, hogy »mikor olyat parancsolnak (t. i. az állam részéről, a mi világosan ellenkezik az isteni (= egyházi — pápai) akarattal, attól meg kell tagadni az engedelmességet.« Mindezekben cikkíró »az önteltség, az elbizakodott íelfuvalkodottság ama beteges nyilatkozatát látja, mely egy másfél ezer év óta bámulatos számítással kieszelt, dédelgetett s túltengő táplálkozása által nagyra fuvódott rendszer természetes pöffetege, a melyben az egyes al­kotó elemeket a korcs-fajzás deformáló ereje ragadja, halmozza s önkénytelen részesévé teszi annak a kinö­vésnek, a mely a gyönge növényt el is ölheti, de a melyet az egészséges, életre, virágzásra, gyümölcsözésre hivatott nemes plánta leküzd. Az emberiség pedig él, munkál és fejlődik tovább is szépen, törvényesen szer­vezkedett államokban, melyek törvényeik számára jövőre is érvényt szereznek minden polgáruk részéről (mint pl. Olaszország a maga új büntető-törvényének, noha a pápa kiátkozta annak egyes határozmányait); minden belátó törvényhozás elkülönítvén az államot az egyhá­zaktól, s az állam hatáskörét annyira »kitágítva, hogy mint bármely társaságot, Isten egyházát is az államnak rendeli alá;« az egyes egyházaknak pedig szabad tet­szésükre bízza, hogy híveiket az állam jogainak sérelme nélkül a vallás nyújtotta üdvre vezessék ; ápolva és biz­tosítva mind nagyobb mértékben a vallás, a szólás, a tanítás, a lelkiismeret szabadságát s ezzel az igazságot, a vallásosságot, az erkölcsiséget, és nem encyclikákban beszélve, hanem alkotásokban, intézményekben mind állandóbban gondoskodva »de libertate humana«, hagyva a római püspöknek a kétes és mulandó dicsőséget, hogy álcimzet alatt prédikáljon »de servitute humana.« Figyelő. Bölcsészettörténet, irta dr. Szlávik Mátyás a philosopliia akad. tanára Eperjesen. I. Görög Bölcsészet. Ára 75 kr. Eperjes, 1888. szerző sajátja. Örömmel jelez­zük a íennti cím alatt megjelent munkát, mint szegé­nyes bölcsészeti irodalmunk figyelemre méltó termékét s dr. Szlávik tanár- és dolgozó-társunk kiváló szorgal­mának újabb bizonyítékát. Hézagpótló és gyakorlati szükséget kielégítő munka, mely az egyes bölcsészeti rendszerek pragmatikus történeti összefüggését nyújtja tankönyv alakjában, a jog- és theologiai akad. ifjúság számára. A most megjelent I. rész a görög bölcsészet pragmatikus ismertetését tartalmazza, világos áttekintés­ben, szakavatottan, és tömören. Addig is míg részlete­sen ismertetnők, rövid betekintés után is melegen és annyival inkább ajánlhatjuk a bölcsészetkedvelők figyel­mébe, minthogy a mű II. része csak akkor jelenhetik meg, ha ez első rész kellő támogatásban részesül; különösen a szaktanárok figyelmét bátorkodunk a mun­kára felhívni, s beválása esetén felkérni őket, hogy elő­adásaikhoz tankönyvül bevenni s ez által a II—ik rész megjelenését elősegíteni szíveskedjenek.' Az uzsora. Irta egy népbarát. A közmívelőd ési és gazdasági egyesületeknek ajánlva. Budapest, 1888. Kókai Lajos könyvkereskedése. — Mennél inkább terjed népünk körében az uzsora — hogy pedig terjed, erről tanú­bizonyságot tehetnek különösen papjaink : annál nagyobb szükség van oly népies iratokra, melyek míg egyrészről megmagyarázzák a népnek, hogy miben áll az uzsora, másrészről útbaigazítják azt, hogy mi niódon szabaduljon ki a hínárból, melybe saját könnyelműsége, tudatlansága vitte bele. Ilyen népies irat a javából a fennebbi cím alatt megjelent füzetke, melynek szerzője illetékesen hozzászólhatott a kérdéshez már csak azért is, 1 mivel állásánál fogva — mert. tudtunkkal egyike, jelesebb fiatal ev. lelkészeinknek — a néppel közvetlenül érintkezik, s annak bajait saját tapasztalataiból ismeri. A legmelegeb­ben ajánljuk tehát ez iratot lelkészeink és tanítóink fig3^elmébe, s bizton hisszük, hogy annak terjesztésén buzgón közre fognak munkálni, mivel ez által az uzsora kiirtására irányuló saját törekvéseik sikerét is biztosítják. Ára a csinosan kiállított, 24 lapra terjedő füzetnek 10 kr. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházi tör­vényeinek és szabályrendeleteinek tára. I. kötet. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület törvényei. Hivatalos kiadás. Kolozsvár 1888. Az egyházkerület tulajdona. Ára 45 kr. Tartalmazza a Zsin. Törvénynek az .egyetemes Kon­ventre és tanügyi bizottságra, a zsinatra, az országos Közalapra és a fegyelmi bíráskodásra vonatkozó részle­teit s ezek mellett az erdélyi egyházkerület összes ha­tályban levő törvényeit. Az erdélyi »törvénykönyv« megjelenése a gyakorlati szükség kielégítése mellett egy­házpolitikai és egyháztörténeti jelentőséggel is bir, mint egyik jele és bizonyítéka annak, hogy erdélyi testvé­reink az egyházi »unió«-t miként értelmezik és egyházi életükben miként igyekeznek megvalósítani. Az érdekes törvénykönyv részletes ismertetésére alkalmilag vissza­térünk. .' , . KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Király ő felsége Pékár Lajos tamási-i és Stur Dániel kucurai ág. hitv. evangelikus lelkészeknek az egyházi téren szerzett érdemeik elisme­réseül a koronás arany érdemkeresztet adományozta., — Korbai Károly kulai ügyvédnek, alsó-baranya-bácsi egy­házmegyénk érdemes tanácsbirájának a tanügy emelésére hozott példás áldozatkészségeért (5000 frt alapítványt tett a magyar nyelvet legsikeresebben oktató német tanítók jutalmazására) a vallás- és közoktatásügyi miniszter kö­szönő elismerését nyilvánította. — Ifj. Timár Pál árva­széki ülnök s a marmaros-ugocsai egyházmegye világi főjegyzője a m.-szigeti jogakadémia tanárává választa­tott az intézet kormányzó-tanácsa által. •— Sajó-kazinci lelkészszé Doktor Gyula barcikai r. lelkész választa­tott meg. * Lelkészválaszfási A felső-baranyai egyházme­gyéhez tartozó kiscsán-oszrói nagy jövedelmű egyházba a folyó hó 5-dikén tartott választás alkalmával egy­hangúlag Dányi Gábor nagytótfalui lelkész választott meg lelkipásztorrá.— Örömmel jelentjük e szerencsés válasz­tást s a megválasztott lelkésznek szívesen gratulálunk a megérdemelt előléptetéshez ! * Iskolai értesítes. A budapesti refom. főgymnasi­umban a IX. ker. Lónyai-utca elején az új épületbe az i888 /0 -ik iskolai évre a beiratások szeptember hó i-től é-káig d. e. 8-tól 12-ig lesznek. A javító- és magán­vizsgák a beiratás ideje alatt fogadtatnak el. Miután minden vallásfelekezetű tanuló felvétetik a növendékek sorába, tisztelettel kéretnek a szülék, hogy minél hamarabb igyekezzenek gyermekeiket bejegyeztetni, mert a törvényi­leg meghatározott számon felül senkit sem vehetünk fel. Egyúttal az igen tisztelt szüléket értesítjük-arról is, hogy főgymnasiumunkban ezentúl a tanítási órák délelőtt 8-tól i-ig fognak tartatni. Főtisztéletű Püspök úr, a dunamel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom