Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. Iskolai életünk különböző k viszonyainak, haladásá­nak, fejlődésének, itt-ott talán esetleges stagnálásának, sőt visszaesésének fokmérői az iskolai értesítők, melyek még legkisebb statisztikai adataikban is elég érdekes dolgokat tartalmaznak arra nézve, hogy velők tüzetes­sebben foglalkozzék a tanügy barátja. Nagyon fontos ugyan, hogy az egész ország iskolai viszonyairól egy áttekinthető kép legyen minden évben előttünk; de reánk nézve különösebb érdekkel épen prot. egyházi is­koláink bírnak: azért, a míg egyébb tanintézeteknek értesítőit sem kívánjuk figyelmen kívül hagyni, addig, ha részletesebben egyenesen csak a mieinkkel fogunk foglalkozni, ezt azért tesszük, mert legelső sorban épen a saját egyházi és iskolai viszonyainkat tartozunk la­punk hivatásának és céljának megfelelőleg figyelemre méltatni, szem előtt tartván az apostolnak amaz intését »kiváltképen a ti hiteteknek cselédeivel tegyetek jót.« * * * i. A budapesti ev. ref. főgymnasium értesítőjét Vamossy Mihály igazgató állította össze. A főgymna­sium történetében, mely a lefolyt iskolai évvel életének huszonkilencedik évét fejezte be, nagy változás állott elő. A főgymnasium eddigi, kálvin-téri helyiségeiből, melyek az újabb közoktatási kívánalmaknak nem voltak már megfelelők, az új iskolai évvel a Lónyai-utcai pa­lotaszerű épületbe költözködik át, mely a szükséges nyolc tantermen, a természettan, a természetrajz és a rajz tanítására a speciális célnak megfelelőleg berendezett előadási termeken kívül még más hat tantermet foglal magában, úgy hogy ezekben, ha a szükség úgy kívánja, minden nehézség nélkül állíthatók fel parallel-osztályok. Van benne továbbá egy nagy gyűlés terem, tornahelyi­ség, könyvtár, természettani- és rajzi gyüjteményterem, igazgatói lakás és iroda s a tanári kar számára egy kö­zös tanácskozási terem. Az új épületbe való költözkö­déssel a tanítási órák berendezésében is változás áll be; ugyanis az új iskolai évtől fogva a tanítási órák nem délelőtt és délután, hanem csupán d. e. 8—i-ig fognak tartatni. Ezt az új beosztást nem tarthatjuk ugyan va­lami szerencsének és pedig egyenesen paedagogiai és methodikai szempontból nem; de a tanári kar, különö­sen a fővárosi viszonyokat tartva szem előtt, ajánlotta ezt a presbyteriumnak. A. viszonyok kényszerítő hatása előtt persze meg kell hajolni, különösen akkor, a mi­dőn a fővárosi állami iskolák mind délelőttre szorítot­ták a tanítási órákat. Vannak bizonyos szerencsétlen áramlatok, divatok, melyeknek hódolni kell, ha valaki le nem akar mondani a versenyről s állítóiagosan a „kor színvonalán" akar maradni. Ám tegyék! Az i887 /8 . iskolai évre beíratta magát 378 tanuló, a mult évi 395-höz képest 17-tel kevesebb. A rendes tanulók száma 360, a magántanulóké 18 volt. Az inté­zetet gyakrabban meglátogatták Szász Károly, Ballagi Mór, Végh Ignác és Gönczy Pál. A tandíjmentesek száma 29 volt, kikkel mintegy 672 forint erejéig való jótékonyságot gyakorolt az intézet. Az ifjúsági önképző­körnek 138 tagja volt; könyvtára 1687 műből áll. A segély-egylet vagyona 6133 55 kr - Az ^én 37° rintnyi segélyt osztott ki. Az egyleteken kívül még a szabadtéri játszótársaság és a zene-egylet működött az ifjúság körében. A tanári kézi könyvtár 985 műről, mely 1321 kötetet tett, 1029 műre 1371 kötetben szaporo­dott. E szaporodás részint vétel, részint ajándékozás útján történt, ugyancsak ez uton szaporodott a földrajzi és rajzolómértani gyűjtemény is. A zárünnepélyen kitün­tetettek névsorát, valamint az érettségi vizsgálatok ered­ményét annak idején már közöltük. A tanári karban az a változás történt, hogy dr. Heimich Alajos, a német nyelv tanára, a budapesti VII. kerületi állami gyrnna­siumhoz neveztetvén ki, helyére Kacziány Géza válasz­tatott meg. Egy érdekes találkozásnak, az 1868-ban érettségi vizsgát tett urak találkozásának volt színhelye még a gymnasium régi helyisége; az akkor érettségit tett 64 ifjú közül most csak 30-an jelentek már meg. A tanulók nemzetiség szerint a következőleg oszlottak meg: magyar 357, angol 1, szerb 1 és román 1; vallás szerint pedig reform. 170, ágostai 32, római kath. 83; gör. kel. 5 ; mózes 88. A tanév kezdete szept. hó i-éti lesz ; 4-én pedig az ünnepélyes megnyitás. 2. A kecskeméti ev. ref. főgymnasium értesítő­jében, melyet Csabai Imre igazgató állított össze, »A testgyakorlás fontosságá«-ról van egy névtelen bevezető értekezés, majd az igazgató évi jelentése. E jelentés mindenekelőtt kegyeletes sorokat szentel az elhunyt kartársnak, Szakács Istvánnak ; majd megemlékezik Szász Károly püspöknek három napra terjedt iskola látogatá­sáról s végül egyébb kisebb, belköri eseményről. A tanári kar a segéd- és helyettes tanárokkal együtt 18 tagból áll. A könyvtár 61 művel gyarapodott, de hogy össz­állománya mekkora, az nincs feltüntetve; pedig elég érdekes adat volna. A főgymnásium költségvetése a következő volt: Bevétel az iskolai-, a tápintézeti-, a könyvtári- és az ösztöndíj tőkék kamataiból, Kecskemét városától, tandíjakból (1600 frt), tápintézeti segélyből, pályadíj-alapítványok kamataiból, földhaszonbérből s más forrásból összesen 17,496 forint 81 kr. Kiadás pedig 17,463 forint 28 kr. A pálya- és ösztöndíj alapítványok 908 frtot tesznek, mely összeghez járul ezentúl Szalkay Gergely végrendeletileg hagyományozott 1000 frt ja és Csikai Mihálynak 100 frtos alapítványa. A tápintézet, mely ezentúl házilag fog kezeltetni, 40 tanulót látott el, kik egész kosztot 70 forintért kaptak. A tápintézetre befolyt segélyadományok összege 759 forint 18 kr volt. Szegény tanulók 656 frt erejéig részesültek segélyben az intézet részéről, 3 tanuló pedig teljes ingyenes ellá­tást élvezett. Pályadíjakban kiosztatott 130 forint; szor­galomdíjakban pedig 748 frt 86 kr. A tandíj elengedés által összesen 290 frt 50 kr erejéig gyakorolt jótéte­ményt az intézet. Az ifjúság körében a szépirodalmi kör, a gyorsíró egylet és olvasókör működött, mely utóbbinak könyvtára 1572 kötetből áll, szaporodás 28 kötet. Az év elején beiratkozott 194 nyilvános és 11 magántanuló, míg az év végére maradt 179 nyilvános-és 10 magántanuló; kik között ev. ref. volt 105, ág. hitv. 12, róm. kath. 38, gör. kel. 17 és izraelita 17; anyanyelvre nézve magyar 171, német 3, román 10, szerb és tót 5. Érettségi vizsgára jelentkezett 42 ifjú, közülök írásbelire bocsáttatott 38; szóbelit tett 33 és pedig jelesen 1, jól 6, egyszerűen 26. Mit tesz az, hogy gyakorlatipályára készül 1 ? ! Tanév megnyi­tása szept. 1. 3. A kis-kún halasi ev. ref. lyceum értesítőjét Csontő Lajos igazgató szerkesztette. A halasi iskola az 1867—8-ik évben lévén főgymnasiummá — bár fenn­állása már az 1760-ik évvel igazolható — most a 20-ik év végén érdekes összehasonlítást tesz az igazgatói jelentés az akkori és a mostani állapotok között. i867 /s -ban volt a tanintézetnek 88 bejegyzett tanulója, most 240; volt 8 tanára, most a rendkívüli tantárgya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom