Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-29 / 31. szám
zás alá. Ezek közül 146,223-nak volt német nyelvi iskoláztatása, 5033-nak más nyelvi, 1677-nek semmiféle iskolai képzettsége nem volt. i875 /( .-ban 331 r, 188%-ben 2406, 1887,-ban 1992, i883 /4 -ben 1923 és 1887.-ben 1851 iskoláztatás nélküli újonc volt. Az analphabeták számának folytonos csökkenése még jobban kitűnik a százalékok összehasonlításából, mert míg r 87 3 /0 -ban valamennyi hadkötelesnek 2-37%-a, 188%-ben i*590 /0 -a nem tudott, most csak ro8°/0 nem tud írni és olvasni. Nagyon különböző továbbá az egyes német államok részvételé az analphabeták számarányában. így Poroszország (r68°/0 ), Meklenburg-Strelitz (i-69°/0 ) és Meklenburg-Sclnverin (0-6970) kivételével egy német állam sem mutat fel több mint o^/o-nyi analphabetát, és 13 államban már i885 /ft-ban egyetlen egy behivott hadköteles sem volt, ki írni-olvasni nem tudott volna. Poroszországban, mint láttuk a katonai analphabeták számaránya általában i'68°/0 . De az egyes porosz tartományokban, dacára annak, hogy 1875 óta folytonosan fogy az arányszám, az mégis nagy és igen eltérő. .így iskoláztatás nélkül maradt volt 100 újonc közül Posenben 7-59%, Nyugot-Poroszországban 6-66%, Kelet-Poroszországban 5-36%, Sziléziában i'2fl0 , Pommerániában I °'3 5°/.>, Brandenburgban Berlinnel együtt o-i<~fl0 -:\ Szásztartományokban O'2°/0 , Westfaliában O'i7°0 , Hannoverában és a Rajnai tartományokban o-i4%, Schleswig-Holsteinban o-ii0 /0 és Hessen-Nassauban o-i0 /0 . Legtöbb tehát Posenben, hol 100 újonc közül 7 nem tudott írniolvasni, és legkevesebb Hessen-Nassau-ban, hol 1000 közül egy analphabeta volt. Még kedvezőbb viszonyokat találunk Bajországban, hol i885 /( S -ban következő eredményt mutattak a vizsgálatok, mert Felső-Bajorország, Felső-Franktartomány, Svédtartomány és Neuburg o-o°/0 az az egyetlenegy, Közép- és Alsó Franktartomány és Aschaffenburg o-o°/0 i Pfalz Alsó-Bajorország Felső-Pfalz és Regensburg o-23°/0 volt képviselve analphabetákkal. Átlag tehát Bajorországban az újoncok között ü'99470 vagyis több mint 1000 besorozott között csak egy nem tudott írni-olvasni. A szász-királyságban s szász-királyi statisztikai hivatal kimutatása szerint i877 /8 -ban 8157 újonc soroztatott be, kik közül csak 26, tehát 0'32°/0 nem tudott írni-olvasni, i884 /5 -ben pedig 8840 közül csak 7 vagy o-o8°/0 analphabeta volt. (Paedagogisches Jahrbuch 1887). Tehát az arányszám még jobb, mint Bajorországban. Mennyi teendő vár még a magyar néptanítóra, hogy e tekintetben csak némileg utóiérjük a rnívelt Nyugot-Európát! (Vége köv.) Gamauf György, tanítókép. tanár. Statisztikai kimutatás, a nngykőrösi ev. ref. tan. képezdéről, az lS87 /g -ik tanévet illetőleg. A nagykőrösi ev. ref. tan. képezdében működött az 1887 /s —ik tanévben 10 intézeti tanár s 1 róm. kath. hitoktató. Az intézet növendéke volt az év elején 52; a végén 48. Ezek közül: 4 növendék kapott pénzsegélyt; 1 kapott intézeti s 1 magán lakást — ingyen. A tápintézetben ingyen ellátást 1 ; kedvezményt, (félellátásnak felel meg) első félévben 30; második félévben 26. Ösztöndíjas volt az 1887 /s —ik tanévben 22. Az intézet költségén jótéteményes volt az év elején 31; az év végén 29. Magán segélyt kapott az első félévben 1 ; a 2-ik félévben 3. A növendékek által élvezett jótétemény az első félévben 353 frt 83 kr; a második félévben 525 frt. A tanulmánybeli előhaladást illetőleg: jeles 6, jó 16, elégséges 17, elégtelen osztályzatú 9=48. Az r887 /s -diki tanév folyamán általános tanítói oklevelet kaptak 23-an. Ezek közül más tan. képezdéből jött 1. Egy illetőleg több évi tanítói gyakorlat után képesíttetett mind a 23. Magán uton végzett tanulmányokat a képesítettek közül 2. A képesítettek közül egykor nagy-kőrösi tan. képezdei növendék volt 20 és idegen 3. Nem képesíttetett 1, a ki is folyó évi szeptemberre visszavettetett. A tan. képezdei gyakorló iskola hat osztályú. Működik benne egy tanító és a t. képezdei növendékek. A gyakorló isk. növendékek létszáma 52. A tanítóképezde (s növendékei) 188"/s —ik évi költségei : Egyházi forrásból (dunamelléki ev. ref. egyházkerülettől s n.-kőrösi ev. ref. egyháztól) 7490 frt 74 kr; saját alapítványaiból 1157 forint 30 kr; más forrásból 2839 frt 79 kr; összesen 11487 frt 86 kr. Az épület az nagykőrösi ev. ref. egyház tulajdona. T A R C A. Párhuzam a Krónikák s a Sámuel és Királyok könyveinek elbeszélései között. (Folytatás.) AkJiáz uralkodásáról két tudósítás fekszik előttünk a 2. Kir. 16, 2—20 és a 2. Krón. 28-ban. Elmondjak ezek, hogy Akház 16 évi uralkodása alatt mindig azt cselekedte, a mi nem kedves az Úr előtt: áldozott a pogány isteneknek. Rezin és Péka szövetséget kötnek ellene, ő viszont Tiglát Pilézer segítségét vásárolja meg ellenök a templom kincseinek árán; de nem sok köszönet van benne. Megtámadják az Edomiták is. A damascusi Isteneknek áldoz, a damascusi oltár mintájára készíttet oltárt stb. Lehetetlen az első tekintetre észre nem venni azt a különbséget, a mi van a két tudósítás között az események részletezésében és felfogásában. A Királyok könyve inkább magukat a történelmi eseményeket részletezi, a krónikás pedig ezek eredményét, ezekben akarván szemléltetően felmutatni a büntetés nagyságát, mely Akházt a bálványimádásért érte. Az részletesen elmondja Rezin és Péka támadását, Akháznak Tiglát Pilézerrel való szövetségkötését; emez pedig mindezekről csak annyit említ, hogy: »Ezokáért az ő Ura Istene adá őtet a Siriabeli király kezébe, annak felette az Izrael király kezébe is adattaték.cc Aztán azt részletezi bőven, hogy hány zsidót öltek meg, hány foglyot ejtettek, mennyi zsákmányt raboltak össze, itt közli aztán Obed beszédét, melyről a Kir. nem szól, s melynek hatása az lett, hogy az Izrael fiai szabadon ereszték foglyaikat. Csak ekkor említi az Assiriával való szövetséget, de azért később erre is rá ér megjegyezni, hogy több kára volt, mint haszna. Azt is elmondja, hogy a Filiszteusok hány várost foglaltak el, a miről a Királyok könyve szintén nem szól. Általában úgy látszik, hogy a krónikás a történelmi eseményeket nem önmagáért vette fel, hanem azért, hogy felmutassa a büntetésnek iszonyú nagyságát, mely éri az Úrtól elpártolókat. Ott »Feljöve Rezin« stb. itt »az ő Ura Istene adá őtet a Siriabeli király kezébe.« A Tiglát Pilézerrel kötött szövetség leírásánál a Kir. elmondja, hogy Akház a templom kincsein vásárlá meg az Assir király segítségét; a Krónikás pedig erről először nem szól, csak mikor e segítség káros voltát
