Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-22 / 30. szám
hanem teszszük abból a kötelességérzetből kifolyólag, a mely nyelvünk iskolai oktatására vonatkozólag lelkünkben is tevékenykedik. A haza közjava követeli azt, hogy egymást kölcsönösen felvilágosítsuk s minden erőnkkel azon legyünk, hogy meghallgatván egymás jóindulatú figyelmeztetését a hazai nevelés-oktatás ügyét előbbre vigyük. Ugy de hogyan tekintsünk be az egyes intézetekbe a nélkül, hogy eljárásunk vádat ne alkosson föllépésünk ellen! Az országos közoktatásügyi tanács a megbízást magától a vezető kormánytól kapta, a mely egyik iskolától egy, másiktól — esetleg — két növendéknek a dolgozatához hozzájutott. Hozzájutott pedig úgy, hogy az ezerféleképpen rémítgetett, ugyanazért rendkívül izgatott ifjú leány kidolgozott a fölvételi vizsgálaton egy oly tételt (a Nemzeti Nőnevelés című folyóiratban mindeniknek a címe közölve volt), a mely ellen többé-kevésbbé nemcsak az ő helyzete, hanem a képezde célja és a pedagógia is tiltakozhatott volna. S ezen kidolgozott tételek, némelyek talán csak tisztázatlan fogalmazványok, az ítélő fórumok elé jutottak. Mi biztosabb, kétségbevonhatatlanabb alapra állunk. Elkérjük a volt növendékektől a füzetet s annak foglalatjából, tehát a tanítás menetéből Ítéletet alkotunk a magyar nyelv iskolai oktatására nézve. A növendék célunkból mit sem sejt, mi tehát a magyar nyelvi Írásbeli dolgozatokat nyugodtan végig tekinthetjük. De mit akarunk e szemlével ?! Talán csak nem célunk hazai, fővárosi tanítónőképző-intézeteink tanári karát kisebbíteni ? Nem. Célunk az, hogy kimutassuk, miszerint nyelvtanításunk akkor lesz módszeresebb, gyakorlatibb és képzőbb a leány polg. iskolákban, ha képezdéink eljárása is tökéletesebb, kevésbbé kifogásolható lesz. * * * Atalánosságban mondva Ítéletet, úgy nyilatkozhatunk, hogy sem az állami, sem a felekezeti iskola Írásbeli dolgozatai után nem lehet rendszerről szólani. S azon osztályokban, a melyekben a nyelv tanítása (tehát az első és második osztályban) fő feladat, csupán esetlegességgel, találgatással, majdnem érthetetlen időtöltéssel találkozunk. Rendszeres, átgondolt szellemfejlesztéssel a kedély és érzelem meghódításával, a gondolatok kifejezését illetőleg könnyedséggel és készséggel a fogalmazványok láncolata sehol sem lep meg. Sőt úgy látszik, eme iskolákban a magyar nyelv tanításának nincs pedagógiai célja. De talán túlságos szigorral avagy lelkiismeretességgel bírálom e füzeteket, a melyek az 188ö /7 . és 1887 /s —ik évi dolgozatokat foglalják magokban? Erről a részletezés győzhet meg bennünket. Az egyik intézetben az I886 /7 . isk. évben az első osztályban három u. n. nyelvtani dolgozatot készítettek. Ezek címei: »Arany J. Keveháza című költeményének tartalma«, »Tompa Mihály Kenyérkő című költeményének tartalmaee, »A naplóirásról.« Ugyancsak ebben az intézetben a második osztályban az i887 /8 -ik isk. évben a következő dolgozatokat készítették : »Távolból. (Lemásolás)«, »A Néptanítókhoz című olvasmány összetett szavai«, »Irjanak io névmásos és io névmástalan kérdőmondatot!ee »Br. Eötvös József A Néptanítókhoz című vezércikkének, (mely a »Népt. L.« I. számában jelent meg) rövid tartalma®.. A bölömbika (Tompa után), továbbá: »Udvarias levél. Tárgy : Egy befolyásos egyén pártfogásának kikérése abból a célból, hogy egy tanítói állást nyerjünk el.« »Bizalmas levél: Egy nem régen olvasott mű megbeszélése, melyet a címzett ismercc, »Üzleti levél«, »bizonyítvány (szobalánynak), bizonyítvány (egy isk. széki tag a tanítónő működéséről), nyugtatvány I., II., elismervény, kötelezvény, (54,000 frtról 7 sorban), engedmény, egy kötelezvény átruházása, utalvány, térítvény (N. N. megengedi a fürdést), ellentérítvény, szerződés (bérleti).« Mielőtt mondanánk valamit ezen dolgozatokról, soroljuk fel a felekezeti nőképezde Írásbeli munkálatait is! Emez iskolában az 1. és 2. dolgozat abból állott, hogy »dictandó« leírták »A papagáj és a parasztee, azután meg »Az aranybokonc című olvasmányokat. A 3-ik dolgozat ez : »Kiiratván a következő mondatokból a névmások, tétessék ki mindegyik után, hogy az a névmásoknak mely fajához tartozik, s a mondatnak miféle részét képezi ?« Le van dictálva tizenhárom mondat. Pl. »Anyám és én sétálni megyünk. A mi nagybátyánk megvette azt a házat, melynek megtekintésére téged is meghívott« stb. Következik a »Kidolgozás.« Pl, »En, sz. n., alany. Mi, birtokos n., jelző. Azt, mutató n., jelző Melynek, visszahozó 11., kiegészítő. stb.« 4. dolgozat : »A következő gyakorlatban sok hiba van a szótagolás ellen. E hibák fölkeresendők és kijavítandók. Zriny-i Mi-klós Szig-et-vár-nak par-ancs-nok-a volt. Sol-i-man, tör-ök csász-ár, rop-pant ser-egg-el tám-ad-ta meg Szig-et-várt. Zriny-in-ek kev-és emb-er-e volt a várban« stb... Következik a »Kidolgozás.« 5. dolgozat: »Irjátok le, kedves olvasóim! a következő elbészélést, s jelöljétek ki, hogy annak egyes szavai miféle állást foglalnak a mondatban, vagyis : a mondatnak miféle részei ?« »1552-ben nagy erővel támadtatott meg Eger a törökök által.« stb. Kidolgozás : »1552-ben (határozó) nagy (jelző) erővel (hat.) támadtatott meg (áll.) Eger (alany) a törökök által (kieg.)« stb. — 6. dolgozat: »Kijavítandók az alábbi mondatokban a számnevek kiírásában elkövetett hibák. A 894. évben lett Árpád fejedelemmé: Sz. István 10. püspökséget alapított.« stb >>7. feladat: Mely szók nyertek az alábbi mondatokban a ragozás vagy képzés következtében változást ? A huszárnak nyerges lova van. A fejedelmek hatalma Istentől van. Árkot ugrott a farkas. stb.« Kidolgozás.... »8. feladat: Javíttassanak ki a következő elbeszélésben előforduló helyesírási hibák! Atyám követ vett, mészét és homokot hordatott a patak partjára. Ott azután malomot építe— tett« stb. Kidolgozás »9. feladat: Javíttassanak ki az alábbi tanításban előforduló helyesírási hibák ! Az oktalan állatnak nincs értelemje és szabadakaratja« stb. (25. sor.) Kidolgozás.... »io. feladat. Javíttassanak ki a következő leírásban előforduló helyesírási hibák! A földet méltán nevezik édes anyának, mert nemcsak táplál, hanem sok más javaivaly is szeret minket Isten után.« stb. (24. sor.) Kidolgozás »II. feladat: Kerestessenek ki az alábbi mondatokból azon melléknevek, melyeket fokozni nem lehet ! A koromfekete tehenek is hófehér tejet adnak.ee stb. Kidolgozás. ... »i2. feladat: A következő mondatok egyes számba teendők ! Hozzatok vizet, fiúk! Gyógyszerész urak, adjanak gyógyszert!« stb. Kidolgozás »I3. feladat: A következő mondatok igéi, a személy- és számviszonyoknak megtartásával, óhajtómódba teendők! Ha nem esett, most az udvaron játszom.ec stb. Kidolgozás... »i4. feladat: A következő szókban állíttassanak helyre a netalán megváltozott igetők vagy igeragok, minden egyes rag pedig kötjel által különítessék el mind az igetőtől, mind más igeragtól. Sántikálnak stb. Kidolgozás: sántikál-nak stb... >>15. feladat: A következő mondatok igéi, a személy- és számviszonynak megtartása mellett, pa-
