Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-03 / 23. szám

n o Nagy Imre, Szívós Károly, Dézsy Mihály, T. Molnár Albert, ifj. Csekey Isvtán, Thúri Károly, Kátai Endre, Toronyai József és Munkácsi Lajos rendes lelkészek, kiknek május hó 27-kén leendő felavattatásuk elhatároz­tatott. Egyszersmind tudomásul vétetett több, más ke­rületből átjött s azokban annak idején felavatott lelkész­nek fölszenteltetéséről szóló jelentése; ellenben Dr. Zs. volt katholiküs lelkész, ki a kath. ordinatióra való hi­vatkozással a ref. fölavatás alól magát fölmentetni kérte, e kérelmével egyhangúlag elutasíttatott. Következett ezután Szász Károly püspöki jelentése, melyet helyenként zajos helyesléssel fogadott a közgyű­lés, s melyet fennebb egész kiterjedésében közlünk. A püspöki jelentés után két rendbeli bizottság kiküldése volt a tárgysorozatba felvéve, melyek tárgyalá­sánál élénk eszmecsere fejlődött ki. A konvent által lekül­dött két tárgy egyike a Közalapból adható kölcsönök ügye, másika az országos lelkészi gyám- és nyugdíj-inté­zet kérdése volt, melyekre nézve az elnökség két külön bizottság kiküldését javasolta, melyek még e gyiilés folyama alatt véleményes jelentést készístenek és mun­kálatukat már e gyűlésen előterjeszszék. A modus poce­dendire-re nézve számos felszólalás történt, több heves nyilatkozás is, melyek pro et contra egyoldalúságba és túlzásba csaptak. Dányi G. a felső-baranyai egyházmegye nevében oly értelemben szólalt fel, hogy a lekészi gyám-intézet ügye tanulmányozás céljából előbb az egy­házmegyékhez küldessék ie, mert az egyházkerületnek csak az egyházmegyék hozzá járulásával van joga statútumo­kat hozni. Szász Károly s majd Szilády Á. helytelennek mondtak e felfogást és hosszadalmasnak ez eljárást, mert az egyházmegyéknek eddig is volt már alkalmuk megismerni ez ügyet a Konvent jegyzőkönyvéből. Mészá­ros jános hivatkozva arra, hogy a tolnai tractus ez évi közgyűlésekor a konventi jegyzőkönyvek még nem vol­tak kéznél, kivánja, hogy a papságot és a gyülekezete­ket oly közvetlenül érdeklő emez ügyben hallgassák meg előbb az egyházmegyéket. Tisza L. főgondnok noha nem ellenzi az indítványt, de sajnos fogalomzavart lát az indítványozóknál. Az egyházkerületnek nem köteles­sége az egyházmegyéket vagy az egyházközséget meg­hallgatni. Fábián D. a régi szokás s az egyházkerületben fenalló rendszabály értelmében az egyházmegyék meg­hallgatását sürgeti. Szász Karoly a zsinati törvényre való hivatkozással részletesen és élesen cáfolja a partikuláris felfogást. Szóltak még Szilády János és Décsey Lajos, mire gróf Tisza Lajos a vitát azon nyilatkozattal zárta be: sajnalni lehet, hogy oly vélemények hangoztattak, melyek a régi, elmaradt képviseleti elmélet maradványai. Határozatul pedig kimondotta, hogy a szóban forgó két ügyben két külön bizottság küldetik ki, melyek még e gyűlés folyama alatt javaslatokat készítvén, a nyűg- és gyámintézetre vonatkozó véleményes javaslat az egyház­megyékhez is leküldetik s ezek véleménye meghall­gatásával fog határozni a kerület e fontos kérdésben. A közalapból adható kölcsönök ügyében működő bizottság tagjaiul az elnökségen kívül a kerület konventi képvi­selői, a nyugdíj-bizottságba pedig Kerkapoly elnöklete alatt Baksay, Koncz, Szilády Á, Kovács Albert, Papp Károly és Dányi Gábor küldettek ki. A közgyűlés második napján, vasárnap, a lelkész­avatás ment végbe. A 11 felavatandóhoz népes és díszes közönség jelenlétében Kenessey Béla theol. tanár tartotta azon emelkedett szellemű és tartalmas prédikációt, melyet Lapunk mult számában közöltünk. Az ifjúi hévvel, erős meggyőződéssel elmondott beszéd nagy hatást keltett és újabb levéllel gazdagította a kitűnő paptanár érdem­koszorúját. Az avatás liturgiáját Szász Károly püspök végezte az esperesi kar segédlete mellett, s különösen megható volt benne az a jelenet, midőn egyik espere­sünk saját fiára tette áldó kezét s kérte a Szent-Lélek áldását. A theol. énekkar az egyes aktusok közét kitű­nően előadott énekdarabokkal töké be. A közgyűlés harmadik mpját jó részben az iskola­ügyek foglaltak el. A népiskolai ügyeket H. Kiss Kálmán terjesztette elé a tanügyi bizottság megállapodásai szerint. A nép­iskolák i887 /8 -iki állapotáról beterjesztett rajz egészben véve nemcsak kielégítő, hanem örvendetes képet nyújt. Népoktatásunk a fejlődés, az örvendetes haladás utján van. Az iskolába járó növendékek száma a 6—12 éve­seknél r5°/0 -kal, a 13 —15 éveseknél 5%-kal szaporo­dott; a tantermek száma növekedett 10-el, a tanítók száma több lett 8-al, a túlnépes tantermek száma jelen­tékenyen csökkent. Mindezeket örömmel vette tudomásul a közgyűlés, de egyszersmind erélyesen sürgette az ér­dekelteket, hogy a tanügyi bizottság által jelzett hiányok pótlását minél előbb eszközölni kötelességüknek tartsák. A nagykőrösi tanítóképezde i886 /7 -ki állapotáról szóló jelentés e fontos intézetünk folytonos emelkedéséről tesz tanúságot. A jelentést — alkalom szerint — egész terjedelmében közölni fogjuk. Itt csak azon adományo­kat jegyezzük fel, melyekért a közgyűlés is jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A nagykőrösi egyháztanács két lelké­sze jubileuma alkalmából Filó L. nevére 300 és Kovács L. nevére 200 frtos alapítványt tett. Id. Szotyori Nagy Károly debreceni ének- és zenetanár Templomi és Temetési karénekes-könyveiből 100—100 példányt kül­dött s árát mindaddig tőkésíttetni kivánja, mig az 2000 frtra nő, s akkor ez összeg kamatja az egyházi zenében legjelesebb kép. növendék jutalmazására fordít­tassék. Sz. Varga Jánosné néh. férje könyvtárának felét (534 drb könyvet) a képezdének (másik felét a nagy­kőrösi főgymnasiumnak) ajándékozta. Kalocsa Balázs a faragászat meghonosítása céljából a saját költségén esz­közöket vásárolt s a faragó növendékeknek ösztöndíja­kat adott. — A népiskolaügyet érdeklő miniszteri intéz­vények között most is volt néhány nagyobb figyelmet keltő. így azon miniszteri rendeletet, mely a népiskolai tanítók fizetésének kiszolgáltatását minden más iskolai szükséglet előtt rendeli el, a ker. gyűlés minden egyes gyülekezet presbyteriumának komoly figyelmébe aján­lotta. — A halottaknak iskolás gyermekek által éneklés­sel való kikisérését megszüntetni célozó min. rendeletre a közgyűlés némi vita után azt határozta, hogy a mi­niszternek aggodalmait főként egészségüg}T i szempont­ból teljesen figyelemre méltóknak találja s addig is, míg a Konvent e tárgynak kivált liturgialis ágában intézked­nék, utasítja a lelkészeket és tanítókat, hogy járványok idején és rosz időjárású évszakokban temetéseknél a népiskolás gyermekek alkalmazását lehetőleg korlátozzák. — Ugyancsak a közoktatási miniszter egvik átiratában értesítette az egyházi főhatóságot, hogy a kántortanítók­nak nemcsak tanítói, hanem jógérvényesen megállapított kántori járulékait is kötelesek a közigazgatási hatóságok végrehajtás utján behajtani; a miniszter ezen rendelete ör­vendetes tudomásul vétetett. — A váci siketnémák vallás­oktatása tárgyában a váci reform, lelkésznek a pesti egy­házmegye által pártolólag felterjesztett emlékirata alapján a tanügyi bizottság javaslatára elhatároztatott, hogy miután a kérdéses szerencsétlenek mind az öt egyház­kerületből kerülnek össze, a vallásoktatás díjazásához mind az öt egyházkerület, illetőleg az egész egyetemes ref. egyház járuljon s így ez egész ügy intézkedés végett

Next

/
Oldalképek
Tartalom