Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-27 / 22. szám

Mát. 26, 26. Ábrahám feláldozza fiát I. Móz. 22, 10 és Jézus feládoztatik isten által a keresztfán Luk. 23, 35. Jónás feltámad a hal belsejéből Jónás, 2, 11 és Jézus feltámad a sötét sírból Mát. 28, 6. Illyés próféta meny­bemenetele II. Kir. 2, 11 és Jézus menybemenetele apóst. csel. 1, 20. A déli karzaton ugyanannyi, tehát 12 angyalfő magas­lik ki, mely ezeket a hittényeket átellenben nézi és me­rengve csodálja. Ezen déli karzat meghosszabbításán a sekrestye felé még igen találó versezetekkel találkozunk: »Wie Gott mich führt, Das weiss ich nicht, Doch hab' ich diese Zuversicht, Dass er s1 zu meinem besten rieht. Willst du geben Sonnenschein So nehm ich's an mit Freuden, Soll's aber Kreuz und Trübsal sein, WiII ich' geduldig leiden. Herr, wie du willst, Du bleibst mein Schild, Dein Wille mag geschehen, Wie du mich führst und führen willst, So will ich gerne gehen. Bleib in dem rechten Glauben rein, Dein Leben richte christlich ein, So wird dein Sterben sel: g sein. Obschon die Welt ist wider dich. Mit Undank lohnt gemeiniglich, So glaub gewiss, Gott liebet dich, Er wird dich segnen mildiglich, Hier zeitlich unci dort ewiglich. Ein Joseph gehet hin, zu sehn der Brüder Weide Und diese schimpfen ihn. verkaufen ihn zum Leide, Gott aber, dem er traut, und stetig halt in Ehren, Der sieht ihn gnädig an, macht ihn zum grossen Herren. Most következik egy kép, mely József eladatását testvérei által jelezi, és azután a versek így folytattatnak: Wer mit Kraft Gott rufet an, Hat sein Sach schon halb gethan, Ohne Beten ist's um sonst Mühe, Sorge, Witz und Kunst, Am Beten is gelegen viel, O weh1 dem, der nicht beten will. Bete fleissig, folge willig, Arbeite redlich, bleib bestendig, Mein' es treulich, schliesse selig. Lob, Ehr, Preis und Dank Sei unserem Gott von nun An bis in Ewigkeit! Amen!« Akár a sok találó feliratot tekintjük, akár a szép és sikerült képeket, festményeket és faragványokat szem­léljük, bátran lehet állítani, hogy Magyarországban alig lesz valahol templom, mely ezeket és ennyit előmutatni képes volna, mint a mennyit itt megtekinteni alkalmunk van. A szentírás itt nyitott könyv, melyből a művészet a hit főtényeit tetsző és megragadó formákban szemünk elé varázsolja. E templom gazdag és művészies kiállítása azonban minden időre hangosan hirdeti alkotói, elhalt apáink vallásos lelkesedését és minden áldozatra kész hitbuzgalmát.*) Weber Samu. *) Hol az itt ott elmosódott betűk vagy szavak már olvasha­tók nem valának,' ezek Gcners:ch Geschichte der S'adt Késmárk 1804. című műve szerint egészíttettek ki. KÖNYVISMERTETÉS. Die Hollandische JPhilosophie im neimzehnten Jahrhwidert. Eine Studie von G. von Antal. Utrecht, 1888. 112 l. 8\ Mióta Dr. Kovács Ödön a nagy-enyedi Bethlen­főtanoda jeles tanára külföldi, különösen hollandiai tanul­mányainak beszámolója gyanánt *) művét kiadta, alig jelent meg egyetlen önálló dolgozat, melyen ifjaink külföldi egyetemeken töltött hasznos munkásságának gyümölcse szélesebb körben figyelmet keltő érdeklődést, mondjuk igazi tudományos értéket mutatott volna fel. Az utóbbi évtized alatt külföldön megfordult ifjaink szórványos dolgozatain legtöbbször az idegen nyelvvel való vajúdás, gyakran önállóság nélküli másolás, (elhallgatva, vagy az ismert »ez s ez munka alapján készült« nagyon meg­bizhatlan vallomás alá rejtve) vagy a pusztán tapaszta­lati benyomások alapján szerzett, e körülményeket s tör­téneti háttért merőben félreismerő tapogatódzás nyo­mai vehetők észre s épen ezért érdemleges birálat tár­gyául alig szolgálhatnak. De ez talán nem is lehet másként. Legtöbb külföldi egyetemre menő ifjú emberünk a kellő nyelvismeretek hiányában alig is tehet többet, mint hogy a künn töltött egy-két év alatt úgy a hogy meg­emészti a nyelvet, a szeme elé akadó saját viszonyaink szokásainktól eltérő jelenségeket megfigyeli s esetleg azokat ugy a hogy megfejteni is megkísérli, esetleg le­irja valamelyik egyházi lapunkban, aztán a mikor már a nyelv bírása, s a helyi viszonyok alaposabb ismerete mellett önállóan gyűjteni, valamit teremteni akarna : felmondják a vendéglátási szívességet, vagy épen a hon­vágy, az idehaza való mielőbbi gyökér-verés haza paran­csolja az illetőt s egy csomó nemes ambitióval, de a melyek közül vajmi keveset vált be a jövő, visszatér, hogy honi, siralmas egyházirodalmi körülményeink köze­pette legyen minden nagyobb szabású munkásságról s leg­fellebb s mult édes reminiscentiájának éljen. Vajmi ke­vésre megy azok száma, kik erősebb impulsust nyerve J oda künn, hazajőve még nehezebb körülményük közepette is megtartják hő lelkesedésöket s bár kisebb szabású mű­j vekben, de legalább annyira-mennyire számot adnak komolyabb, külföldön megkezdett s itthon tovább foly­tatott sáfárkodásukról. Az meg pláne ritkaság, hogy valaki már ott künn oly erősen megfogja a munka vastagabb végét, hogy annak szemmellátható eredménye már onnan kívülről jelezze a hű munkást, az avatott, a megbízható szemlélődőt s a reményekre jogosító criticus búvárt. Nekem jutott a szerencse, hogy a fent közlött című művet s benne szerzőjét néhány szóval bemutassam a melyen tisztelt olvasó közönségnek, mint olyat, ki hosz­szabb idő óta külföldi egyetemeken megfordult ifjaink között talán egyedül áll, ki egy teljesen önálló s igazi tudományos becscsel biró munkával számol be ott künn végzett sáfárkodásáról. Annál nagyobb örömmel teszem pedig ezt, mert ugyancsak én okoztam nekie ezelőtt rövid idővel egy kis galibát alaposan megcibált catalo­gusaiért, — melyeket ugyan én is csak mellék passió­ból írogattam le, kutatgattam föl, de azért megtartottam a történetírók által oly nagyrabecsült történeti hűség parancsolatját — de meg mert e téren mint vélem szin­tén egy gyékényen árulót üdvözölhetem, melyről eddigi, *) »Het protestantisme in Ilungarije gedurende de laatste twintig j aren« cimfí tudori értekezését 1869-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom