Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-27 / 22. szám

Harmincegyedik évfolyam. 22. sz. Budapest, 1888. május 27, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. kar. Kínizsy-uíca 29, sz. 1. sm, Előfizetési ára: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben akiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj külön 30 kr. BfiT Teljes számú példányokkal mindig szolgálhatunk. Lelkészavatási beszéd. (Elmondatott Budapesten 1888. május 27.) »Bizonyára a papnak ajakai Őrizik a tudományt és ő tőle kérdenek törvényt ; mert a Seregek Urának követe ő.« Ma la kiás : II. 7. Egyszer egy császári követ fontos állami megbízatásokkal küldetett egy másik állam főhatóságához s midőn dolgait jól elvégezte volna, a választ tartalmazó nagybecsű okmányokat hátul nyergéhez erősítette meg. De mikor visszatérőben ahoz a kis patakhoz ért, melyet odamenetelekor csak könnyedén átúsztatott, ez már folyóvá volt megdagadva. O e változással mit sem törődve a hullámok közé ugratott s nem vette észre, hogy míg ő maga ugyan szerencsésen elért a túlsó partra, a hullámok foszlányokká oszlatták szét az értékes okmányokat s magukkal ragadták fáradságos küldetésének eme gyümölcseit. Vigyázzatok, kedves szolgatársaim ! Afiai az Úrban ! hogy midőn az életnek ama kis patakja, melyen át idáig jöttetek, ha majd árrá dagad meg visszatérésiekkor, el ne ragadja fontos követségetek drága okmányait, s a habok el ne mossák emlékezetetekből az ez órában hallott és átérzett dolgokat, mert ti nem is valamely földi uralkodónak vagytok fontos megbízásokkal elbocsátott küldöttei, hanem — mint a próféta mondja — egyenesen a királyok királyának: a Seregek Urának vagytok követei. Azért meg kell őriznetek egész életetekre szent talizmán gyanánt az érzéseket és gondolatokat, melyek ez órában töltik be szíveiteket és lelkeiteket, mert a szent fellángolásnak, a buzgó elhatározásoknak, az égő lelkesedésnek, a felemelő áhítatnak zavartalan percei úgyis oly ritkák az ember életében. Mózesnek csak egyetlenegyszer szólott égő csipkebokorban az Úr; Esaiásnak nyelvét csak egyetlenegyszer érintette meg gyújtó eleven szénnel az Istennek angyala és Pál csak egyszer látott égi jelenést a damaskusi uton, midőn testben-e? vagy testen kívül ? maga sem tudta, elragadtatott volt a harmadik égiglen és hallott kimondhatatlan beszédeket (II. Kor. XII. 2 — 4): és mégis Mózes előtt folyton ott égett vezérszövétnekéül, kiolthalatlanul, a csipkebokor más-más alakban, egyszer villámban, máskor fényes felhőben és ismét tűzoszlopban. Esaiást szakadatlan szólni kényszeríti égi tűzzel érintett nyelve és Pál folyton érzi, hogy megfogattatott a Krisztustól s lehetetlen neki az ösztön ellen rugódozni. Nem adatott nékem, hogy szíveiteket vizsgáljam, s azokba leszállva hozzam fel és tartsam elétek, k. afiai! az azokat átható érzéseket; de mégis meg vagyok róla győződve, hogy midőn ide jöttetek, hogy a tiszteletes atyák által lelkészi hivatalotokra, nagy és nehéz követségtekre kézrátétel által, buzgó imádság mellett felavattassatok, kizártatok onnét minden földi, alacsonyabb érzést és csak a hálának, a Mindenható gondviselésében vetett hitnek, a Krisztus és az ő evangéliuma iránt való szeretetnek, az anyaszentegyház ügyéért való lelkesedésnek érzése hatja át, s ama szent vágy, hogy hordozhassátok diadalmasan az igét, hogy harcolhassatok, mint a Krisztusnak hű vitézei és hogy megépíthessétek élő kövekből az Úrnak, bizony még- a legtöbb helyütt mindig csak romokban heverő templomát. És az a hála-érzés, mely lelketekből felfakad, hogy idáig segített benneteket az Úr, hogy kézen fogva vezetett utaitokon addig, míg mindenikötöknek egy-egy helyet jelölt ki, a hol őrállók legyetek és mikor halljátok az O szájából az O beszédét, intsetek meg mindeneket O tőle: legyen rátok nézve egy egész életre szóló kötelezvénynyé, melyet felséges hivatásotok hű betöltésével igyekezzetek, nem letörleszteni, mert hisz ez lehetetlen, hanem csak némileg is leróvni. Az elhívásnak emez órája csak egyetlen egyszer ki-