Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

márkát; tehát átlag esik egy-egy gyermekre mintegy 42 márka. Ha ezen összeghez még hozzá adjuk a g}7

ermek-gyógyhely-egyletek által kiadott összegeket, melyeket a német tenger partok mellett fürdőhelyek stb. építésére költöttek, akkor Németországban 1885-ben beteges szegény gyermekek szünidei gyógyítására és ápolására 785,856 márkát költöttek. Abban a tiz évben mióta ezen intézmény fennáll, 65,857 gyermek nyert szünidei ápolást; 24 városban, pénzgyüjtés által, biztosítva van a szegény beteges gyermekek gyógyítására irányult törekvés; az e célra adott ajándékok és hagyományok 1886 végén 219,909 márkát tettek ki. És hogy a nyári szünidei ápolás véletlen akadályokba ne ütközzék, egyes helyeken nyári-ápoló-házakat építettek ; így Bannen városa emelt gyermek házat Königsbornban, Lübeck Travemündeben ; követték e példát Boroszló, Langenaubad, Warthe melletti Landsberg, Herrenhausen Hannovera mellett; Lipcse és Bréma is terveztek már szünidei gyermekházakat. Mindenkinek nagy meglepetésére dr. Ponsik ügyvéd kikelt az iskola-szüneti koloniák ellen, és ezt az intézményt »társadalmilag károsnak« tartja, különösen azért, mert egyrészt egészségi szempontból nem hasznainak semmit az ilyen rövid ideig tartó gyógyeszközök, és másrészt nevelési szempontból is elvetendők, mert a gyermekek ilyen iskola-szünidei koloniakon vagy nemsokára azután elégedetlenekké, követelőkké, kapzsiságra, irigységre, sőt »socialdemokratikus« érzelmekre hajlandókká lesznek. Ezen támadást is megcáfolták. Tagadhatatlan, hogy itt is, mint mindenben, a túlzás árt; tagadhatatlan, hogy az iskola-szünidei koloniák a gyermekek testi-lelki fejlődésére jótékonyan hatnak, azonban hasznuk még sem lehet oly rendkívüli nagy, mint azt némelyek állítani szeretik. A »Gyermek-Gyógyhelyek Egylete« (Verein für Kinderbeilstátten) 1885. junius i-én nyitotta meg Nordencyban alapított menházát, mely 250 gyermeket képes befogadni. Ez mintegy fél millió márkába került és nyolc egymástól elválasztott payillonból áll; van nagy fürdőháza külön tengeri vízvezetékkel és a szükséges gazdasági épületekkel; azonban a pavillionokban, melyek 40—40 gyermeket képesek befogadni, csak a háló- és játék-termek vannak; azonkívül van külön közös étkező terem is. Az egész intézet az egészségtan szabályai szerint és különösen a Refsnásben (Dániában) és a Berc sur merben (Franciaországban) fennálló hasonló minta intézetek szerint van berendezve és felszerelve. Az iskolai egészségtan terén élénk vita tárgyát képezte az iskola-orvosok kérdése és a nemzetközi egészségtani kongresszus Centben az iskola-orvosok teendőit és kötelességeit a következőkben állapította meg. »Az iskola-orvos kötelessége iskola-építésnél a beépítendő helyet és az épület tervét egészségtanilag megvizsgálni és jóváhagyásától függ az építés, melyre felügyelni tartozik; utasításától függ az iskolai ablakok száma, fekvése és nagysága; utasítása szerint rendezendő be a fűtés és szellőztetés, építendők az árnyékszékek, készítendők az ülőhelyek ; minden iskolai év elején tartozik minden gyermeket megmérni, és neki testi nagyságának megfelelő ülőhelyet kijelölni; köteles évenként a gyermekek szemeit megvizsgálni, túlnépes sötét iskolatermekben a gyermekek számát kevesbíteni, rosz iskolai padokat eltávolítani, kis nyomású könyveket kitiltani s kiküszöbölni, joga van a tanítás alatt jelen lenni, de kötelessége havonként legalább egyszer tanítás közben meglátogatni az egyes osztályokat, és ekkor szemügyre venni különösen a világítást, szellőztetést, a szobák fűtését és a gyermekek testtartását; részt vesz a tanterv megállapításánál; neki kell minden ragályos betegségi esetet feljelenteni, tőle függ mikor bocsátható a ragályos betegségből kigyógyult gyermek ismét az iskolába; ő vigyáz arra, hogy ilyen gyermek könyvei, füzetei és ; ruhái kellőleg desinficiálva legyenek; végre kötelessége az i iskola-orvosnak az iskolát bezáratni, ha a tanulók negyedrésze ragályos betegségbe esett. Az iskola-orvosok intézménye ellen is emeltek szót tekintélyes tanférfiak, és kimutatták, hogy az iskolai egészségtan követelményeinek eleget lehet tenni, és nagyrészben eleget is tesznek a rendes viszonyok között levő iskolák iskola-orvos nélkül is. Kétséget nem szenved, hogy az iskola-orvos kérdése komolyan megfontolandó, és bár mennyire üdvös intézmény volna az különösen nálunk, gyakorlati keresztül vitelénél számos akadály gördülhetne elébe. Mert az iskola-orvosnak a fennjelzett kötelességek teljesítésére a szokásos orvosi kiképzés nem volna elegendő ; ő neki beható tudomással kellene birnia a iskolai ügykezelésről és általános paedagogiai míveltséggel, mialatt első sorban elméleti és gyakorlati lélektani ismeretet értünk. Ilyetén képesített iskola-orvosok nagy városokban, hol reájuk ugyancsak szükség volna, könnyen volnának beállíthatók, de nagy nehézségekkel járnak kis városokban és falukon. Egyébiránt a genfi kongresszus által felállított tételek közül számosak megszivelendők, különösen az orvos szakvéleménye uj iskola épület felállításánál, az orvos működése ragályos betegségeknél stb.; de számos oly kötelességet ró fel az iskolaiorvosnak, mi által a tanítás menete megzavartatik, a mi amúgy is a tanítói teendői közé tartozik. Göttinga városának példájára több város iskolai fürdőhelyek felállítását tervezte. A berlini és stettini városi hatóságok is tettek javaslatot a városi képviselő testületnek; de ezek ellene nyilatkoztak és elvetették azt. Hasonló nézetben van számos orvos, s azok között különösen dr. Hoffmann egészségügyi tanácsos és tornatanító kepző-intézeti .anár is. Ő ugyan elvileg nem ellensége az iskolai fürdőhelyeknek, azonban a göttingainak berendezése nem tetszik neki ; különösen ellenzi, hogy a fürdő a pince helyiségekben legyen ; mert a pincelevegő élenyben és napfényben szűkölködvén sápkórságot szül ; éleny és napfény épen fürdés után legszükségesebbek, hogy az elbágyadt testbőr uj tevékenységre ösztőnöztessék. Ezután a törölközési mód ellen is nyilatkozik ; a törölközésre nagy gondot kell fordítani, és arra is, hogy a gyermekek nedvesen ne vegyék fel magukra ruhájukat, hogy meg ne hűtsék magukat ; a hol, mint Göttingaban 50—60 gyermek egy óra alatt megfürösztetik, ott nem lehet kellő gondot fordítani a leszárításra; végre elítéli a zuhany-fürdő használatát is, mert ez alkalmatos szív- és mellgörcsök előidézésére, és kártékonyán hathat a gyermek idegzetére. Hoffmann azonban tervezetet is ad, milyennek kellene lennie az iskolai fürdőnek, ha már ilyent felállítani kellene. Nagyobb városokban könnyen menne az, mert itt több iskola számára lehetne a torna-terem mellett alkalmatos fürdő helyiséget berendezni, melynek természetesen az egészségtan követelményének kellene megfelelnie, de kisebb városokban, vagy falun ilyen fürdő berendezése a lehetetlenséggel majdnem határos. Hamburgban az uszó-egylet feladatául tűzte ki 1885-ben, hogy a népiskolai tanulók számára az uszástanulás kötelességgé tétessék; minthogy azonban céljától még nagyon messze van, elhatározta, hogy évenként 80—100 gyermeket ingyen részesít az uszás-tanításban. Gamauf György.