Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

mindaddig míg a kérdéssel tisztába nem leszünk, együtt nem lehetünk. E társulat kibővítette körét, a népies irodalom ápolását is megáévá tette. Még kevésbé tár­sulhatunk most már az unitáriusokkal. Szeretjük mi kérem az unitáriusokat, csak azt nem akarjuk, hogy ebbe a társaságba ki tegyék őket annak, hogy felekezeti súrlódásokba belekeveredjünk és vívódásban emészszük a magunk erejét. Vályi János módosítását pártolom. Tisza Lajos gróf. Távol van tőlem előttem szóló­val akár történelmi, akár dogmaticus discussiókba ele­gyedni. S szerintem nem volt időszerű e kérdés szőnyegre hozatala. A mult évben kibocsátott felhívásnak Ferenc József és Dániel Gábor, az unitárius egyház püspöke és főgondnoka is alá vannak irva. Furcsa volna, hogy azo­kat zárjuk ki a társaságból, a kik a felhívást kibocsá­tották. A debreceni egyházközönségnek és a debreceni trac­tusnak jogában lett volna ezen felhívásnak alá nem írni, de azt mondani: én csak úgy állom szavamat, ha ezt kirekesztjük, az idejét multa ! Azt mondta továbbá előt­tem szóló hogy fogunk a nép kezébe olyan olvas­mányt adni, a mi az unitárius dogmák szerint van fogal­mazva. Én nem képzelem azon olvasmányokat dogma­ticusoknak (Úgy van!) Itt a vallás-erkölcsi életnek művelése a fő. Én ebben veszedelmet — megvallom — nem látok ; de arra nagy súlyt óhajtok én is fektetni, hogy majd azok, kik hivatva lesznek ezen kiadványok felül bírálatára, higgadt, nyugodt és a dolgot értő embe­berek legyenek (Élénk helyeslés). Révész Kálmán. A felhívás az alakulására olyan aláírással történt, hol az unitárusokat is ott láttuk; de e gyűlésre kibocsátott meghívót csak Vay Miklós báró és Prónay Dezső báró írták alá. Midőn az aláírási moz­galmak folyamatban voltak, hasonlóképen csak a ref. és ágostai kerületek pártoló nyilatkozatát láttam, de az uni­tárius egyháznak, mint egésznek nyilatkozatát nem lát­tam. Ebből én s velem együtt a módosítványt aláírók azt következtetjük, hogy itt e gyűlésen szó sincs az uni­táriusok szövetkezéséről. Szász Károly. Megvallom, nem szándékoztam e dologhoz hozzászólani, de az előttem szóló kényszerít erre. A dolog érdemét teljesen kimeríti meggyőződésem szerint Tisza Kálmán úr ő excjának nyilatkozata. Én azt hiszem, hogy t. barátom, Révész Kálmán sok könyvet olvasott, s nagy jártassággal bir az iroda­lomban, s így talán eljutott a Phaedrus első mesejének olvasásához. Felette csodálkozom, hogy egy tegnapelőtt történt dologgal, a víz első lefolyásának egy hullámával akarja indokolni az ezelőtt egy esztendővel és féleszten­dővel történt dolgot. Azon meghivónak, mely e gyűlésre szól, báró Vay Miklós és báró Prónay Dezső voltak aláírva, abból a természetes okból, mert őket saját kon­ventjeik erre felkérték. De hogy e dolog győzhette Volna meg azokat, kik e módosítvány mellett vannak, s hogy egy esztendővel ezelőtt abban a hitben lettek volna, hogy itt az unitáriusokról még csak szó sem lehet, holott az unitárius püspök és főgondnok a tár­saság alakulására kibocsátott felhívást ez előtt egy évvel aláírták: már ez a fédrusi mese farkasának okoskodá­sára vall. (Úgy van !!) Azt hiszem tisztelt alakuló gyűlés, hogy ezen meg­hívásnak aláírásából ép oly kevéssé lehet következtetni az unit. felekezet kimaradására, mint a két. nagy feleke­zet kimaradására. Prónay Dezső báró. Tisztelt közgyűlés! Ha nem történt volna egyenesen hivatkozás reám, feleslegesnek tartanám felszólalásomat, mert azon helyeslés, mely Tisza Kálmán főgondnok úrnak felszólalása után itt felhangzott, engem arról győzött meg, hogy a többség nem hajlik Vályi János főgondnok úr indítványa felé. A mai gyűlésre való meghívót csak ketten irtuk alá. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogyha azt gyaní­tottam volna, miszerint oly indítvánv tétetik, melyet az exclusivitás jellemez, igen meggondoltam volna: vájjon alkalmas-e e pillanat e gyűlés egybehívására. (Úgy van !) A legelső felhívást kell irányadónak tekinteni, mert ennek alapjan nyilatkoztak az egyesek és testületek, A protestáns szó használata iránti minden kételyt a hazai nyelvhasználat kizár. Lehetnek egyesek, kik nem tartják kívánatosnak ily jellemű társaság alakulását, ez kinek kinek egyéni meggyőződése, de az én nézetem szerint ez némileg túlhaladott álláspont (Helyeslés). Én párto­lom Tisza főgondnok úr indítványát (Helyeslés). (Vége köv.) A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. F. hó n-én tartatott meg Budapesten Szánthó János h. esperes és Várady Károly gondnok urak el­nöklet alatt, a tagok nagymérvű érdeklődése között. Vargha László egyházmegyei tanácsbiróvá elválasz­tott lelkész az esküt letéve, egy költői fordulatokkal ékes beszéddel foglalta el székét. Az esperesi jelentés úgy szellemi mint anyagi té­ren örvendetes haladást constatál. Hivatal változás tör­tént a bugyi-i egyházban, hol Molnár Albert választatott lelkésszé, s most megerősíttetett, ugyan csak bugyi-i ta­nítóvá Czanik Pál, s gyömrőivé Nyíkos Ferenc erősít­tetett meg. Az úgyis véginségben tengendő Szt.-Endrei egyház legfőbb, jövedelmi forrása szőlleje tönkre ment s kiir­tatás'a megengedtetett. A domestica részére befolyt 2946 frt 48 kr, a mult évinél több 646 forinttal. Ugylátszik lassanként kezd a közvélemény beletörődni emez üdvös, de sok keserűség forrásául szolgált intézmény iránti kötelesség teljesítésébe. Született összesen 1351 fi 1229 nő = 2580. Meg­halt 1042 íi, 892 nő = 1934- Szaporodás születés által 646 lélek. Confírmáltatott 597. Házasult 653 pár. Az egyházmegye lélekszáma 53,311. Úrvacsorával éltek az elmúlt évben 25,382-én. Más vallásról hozzánk tért 55 fi, 62 nőnemű r= 117. Tőlünk kitért 12 fi, 22 nő = 34. Zsidó ke­reszteltetett 24. A hozzánk tértek összes száma 141 a kisértéké 34. Hozzánk térés által való szaporodás 107. A közjótékonyság terén kiemelkedik Budapest mely 210 frt 96 krt osztott ki a szegények között, Vác hol az összes szegény iskolás gyermekek ruhával, köny­vek és írószerekkel elláttatnak, Veresegyháza hol a sze­gényeket sorbafőzéssel táplálják, Adakozások egyházi célokra = 7811 frt 27 kr. is­kolák számára 173,308 frt 75 kr. Összesen 181,120 forint 2 kr. Sajnos, hogy a kedvező jelenségeket az egyház­megye felső községeiben nyomort szerző filloxera pusz­títás — a jövőbe tekintve — ellensúlyozza. Egyhangú örömöt keltett a jelentésnek nt. Sípos Pál esperes úrra vonatkozó ama biztatása, hogy hosszú súlyos betegségéből felgyógyulva, legközelebb megkezdi hivatalos működését. A tanügy terén is örvendetes a haladás anyagilag szellemileg, alig egy-két egyház iskolái hagynak fenn kívánni valót. Illés Dániel elaggott péce.li lelkész, tanácsbirói

Next

/
Oldalképek
Tartalom