Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

Mór, Kerkapoly Károly, Várady Gábor és Károly Beöthy Zsigmond, Móricz Pál, Darányi Ignác, Arany László, gróf Teleky József, Fuchs Gusztáv, Szilády Áron, Izsák Dezső, Haan Lajos, Szabó János, Bachát Dániel, László József, Kiss Gábor, idősb Kiss Áron, Mocsáry Lajos, Lükő Géza, Szekeres Mihály, Lukács Ödön, Láng Ádolf, Zsilinszky Mihály, Szentiványi Árpád, Boné Géza, Bernáth István, Dávidházy János, K. Tóth Kálmán, Horváth Sándor, Nagy Lajos, Derzsi Károly, Farkas József, Pap Károly, Joó István, Tresztyénszky Ferenc, dr. Kiss Áron, dr. Csiky Kálmán, Kiss Albert, Szilágyi Benő, Nagy Ignác, Radácsi György, Garzó Gyula, Doleschall Sándor, Ádám Gerzson, Nagy Ferenc, debreceni ügyvéd, Batizfalvi István, Széli Ákos, H. Kiss Kálmán, Csikv Lajos, Dicsőfi József, Révész Kálmán, Lévay Lajos, dr. Szlávik Mátyás, Thúri Etele, Szalay József, Mokos Gyula, a pesti theologia tanárai és vagy negyven hallgatója, a pesti ref. és evang. gymnasium több tanára, a pesti ref. és evang. egyház segédlelkészei, a pestvidéki papság nagy része stb. Az érdekes gyűlés főbb mozzanatairól a napi lapok utján már bizonyára értesültek lapunk t. olvasói; mi hogy a történet számára megőrizzük e nagy fontosságú ülés egész lefolyását, gyorsírói feljegyzés alapján (Apostol Pál III—ad éves tbeologus után) lehetőleg szószerinti hűséggel közöljük az ott tartott beszédeket. A megelőző napon, április 15-én tartott előértekezlet egyedüli tárgyát az egyesülési alap felett folyt élénk eszmecsere képezte. A közgyűlés napján d. e. 10 órakor először szót emelt Báró Vay Miklós. Igen tisztelt közgyűlés! Báró Prónav Dezső egyetemes felügyelő s a magam nevében van szerencsém üdvözölni a megjelent tagokat. Egyszersmind hálás köszönetet nyilvánítok azért, hogy felhívásunkat elfogadva, ily szép számmal jelentek meg; ily szép számmal — mondom — mert ez tanúsága annak, hogy ezen előttünk levő tárgy iránt mily nagy az érdeklődés, hogy átlátták annak szükségét, mit mi ezen társaság által elérni akarunk. Minden ilyen nagy munkának sikeres végrehajtása — azt lehet mondani — a kiindulástól függ; a kiindulási pont az, mely ennek jövendőjére is kétségtelenül döntő befolyással van. A kiindulási pont érzületje nem lehet más, mint a keresztyén;

szeretetnek, egyetértésnek és bizalomnak érzelme. (Elénk helyeslés). Ezen a téren munkalkodva, arathatunk csak sikert. Azt hiszem, hogy Isten segedelmével — ezen részvét tanúsága szerint — el is fogjuk azt a célt érni, a mit kitűztünk. Az alapszabályok tárgyalása az első tárgy. A tanácskozmány menete — minthogy házszabályaink nincsenek — a parlamentaris életben megszokott legyen (Helyeslés). Azt hiszem mindnyájunk érzelmét tolmácsolom, midőn a bpesti evang. egyháznak köszönetet mondok e terem átengedéséért és célunknak megfelelő berendeztetéséért. (Helyeslés). A jegyzőkönyv vezetésére Szőts Farkas theol. tanár urat kérem fel. Baró Prónay Dezső. Igen tisztelt közgyűlés! A megalakítandó prot. irodalmi társulat ezen első alakuló gyűlésére s magára az általunk felkarolt ügyre nézve igen szerencsés körülménynek tartom azt, hogy^ eme gyűlésnek báró Vay Miklós O excja az elnöke (Éljenzés), és hogy ezen társulat az egyetértésre és keresztyéni szeretetre építi alakulását (Éljenzés). Ezen rövid szavakban kitűzte ő excja azon célt, melynek mindnyájunk szemei előtt kell lebegni. Szerencsés auspiciumnak tartom, hogy b. Vay Miklós nyithatta meg ülésünket azért, mert a magyar ref. öt egyházkerület egyesülése és tömörülése a debreceni zsinaton szintén az ő auspiciuma alatt történt. Miként ott az öt különálló testvér egyházkerület egyesíttetett, úgy remélem, hogy bölcs elnöklete alatt a prot. irodalom művelésére is az összes hazai protestánsok buzgó férfiúit tömöríteni fogja (Éljenzés). Midőn tehát köszönetemet nyilvánítom ő excjának hogy szíves volt e tanácskozmány vezérletét elvallalni, meg vagyok győződve, hogy az ő tapasztalt elnöki vezetése alatt a mindnyájunk által óhajtott célt el fogjuk érni. (Élénk helyeslés). Azután megkezdődött az alapszabályok tárgyalása. A címnél szót emel Tisza Lajos gr. Én azt hiszem, hogy abban az esetben, ha ezen irod. Társaság meg akar felelni hivatásának és működésében a várt eredményt elérni kivánja, szükséges, hogy nemcsak kizárólagos tudományos kiadványokkal foglalkozzék, hanem a tudományos munkálkodás mellett kiterjeszkedjék arra is, hogy a prot. népnek vallás-erkölcsi helyes irodalmi termékeket nyújtson. Azért bátorkodom mar itt a címnél ajánlani azt, mit majd később a szövegben is kifejezek, hogy a társaság ciméből a »tudományos« jelző mellőztessék, s annálfogva a cím így hangozzék. »A magyar prot. irod. társaságéi (Helyeslés. Elfogadjuk!!) Az 1. §-ban a »tudománvos« töröltetik. 2. §-ban Tisza Lajos gr. En az elmondottak alapján ajánlom, hogy a második §. így hangozzék : »A magyar prot. irod. Társaság célja úgy a hazai prot. tudományos irodalomnak és pedig első sorban a prot. egyház történelemnek művelése, valamint a nép közt az erkölcsi és vallásos irányú közhasznú olvasmányok terjesztése.« Szász Domokos. Méltóztassék megengedni, hogy ezen ponthoz én is egy módosítványt hozzak javaslatba, mely Tisza Lajos gr. javaslatával nem ellenkezik, sőt meggyőződésem szerint a Tarsaság működési körének oly sphaerat biztosít, melv a Tarsaság jövendő fennállására, állandó fennmaradhatására, a mi prot. népünk ererkölcsi és vallásos eletében mélyebb gyökerek vetésésének útját nyitja meg. Az én véleményem az, hogy ezen társulat, hogy allandó gyökereket verhessen nemcsak hogy a tudományos irodalom, nemcsak hogy a népies irodalom fejlesztését kell ki tűznünk hanem ezen kívül azt is, hogy a társaság célzatainak biztosítására magára a hívek egyetemére, az egyes egyházakra számítsunk, a prot. anyaszentegyház tagozataival közvetlen érintkezésbe lépjünk. Mert ezen lépés altal a prot. anyaszentegyházat fenntartó állandó elemek érdeklődését és közreműködését, a Társaság céljainak előmozdításában hatályos befolyást és így a Társaság fennmaradhatását fogjuk biztosítani. E célra vezérlőnek tartom azt, hogy ezen társaság a maga feladata körébe azon kívül, melyek jelezve vannak, vegye fel az egyes egyházközségekben a parokhiális könyvtárak létrejöttének előmozdítását. (Helyeslés). Olybá képzelem én ezt a célzatát a Tarsaságnak, mint a mely altal, magok azon alkotó elemek, melyeken nyugszik a prot. egyház, tényleg belevonatnak azon szellemi mozgalomba, azon szellemi törekvések irányába, melyet maga a Társaság keletkezése alkalmával törekvése végcéljául természeténél fogva kitűz. Ha a Társaság e célra segédkezet nyújt szellemi s amennyiben lehet, anyagi tekintetben is — én Isten után remélem, hogy azon erők, melyek a magyar prot. egyetemes egyházban és annak tagozataiban léteznek, mind érettebb forrásai lesznek fennállásának és biztosításának. Ha ez egyesület az egyes egyházakban segédkezet nyújt a parochialis könyvtárak megalapítására, ezáltal az egyes községeket az érdekközösségbe belevonja az egyes