Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

folyton terjedő vadházasságok gyökeres megakadályozása céljából felterjesztést intéz a felsőbb egyházi hatóságok­hoz, hogy ezek az »egyházi házassági törvényszékek« felállítását szorgalmazzák. A pesti ref. egyházmegye f. hó ii. és 12. napjain tartott közgyűlésén nagy "örömmel vették tudomásul, hogy Sipos Pál esperes egészsége annyira megjavult, hogy az egyházmegye vezetését, melytől súlyos betegsége másfél év óta visszatartotta, nem sokára ismét átveheti. A közgyűlés lefolyásáról jövő számunk hoz részletes tudósítást. A debreceni ref. egyházmegye e hó n-én tartott közgyűlésében egyhan­gúlag elhatározta, hogy az Irodalmi Társaságba partfogó tagul 500 frttal csakis oly feltétel alatt lép be, mint a debreceni egyház, ha t. i. a társaság kizárólag az ev. ref. és ágost. evang. protestánsok közül alakul meg. — Czelder elitéltetése. Lapunk zártakor veszszük Kecskemét­ről a hírt, hogy az egyházmegyei törvényszék a meg­ejtett pótvizsgálat alapján Czeldert az Egyh. törv. 257. §. e) f) és h) pontjaiban vétkesnek találta és a 246. §. e) pontjában kiszabott büntetéssel, t. i. hivatalából való elmozdítással büntette. NECROLOG. Nem, nem azoknak, kik zajjal nagyot tettek, A kik hiúk voltak inkább tán, mint hívek; De a szerénynek, a ki csendben dolgozott: A Krisztus szelleme oszlopot állított,.,. Deák György, a csorvási ev. ref. lelkész hagyott el bennünket, kimúlt hó 24-én esti 10 órakor, életének 49-ik, házasságának 9-ik évében nyugodott el, mint a gyászjelentés mondja : hirtelen, egész váratlanul. A bol­dogult Losoncon született és iskoláit itt, Kecskeméten és Sárospatakon végezte. Egy nagyon szegény, de val­lásos lelkű özvegy anyának volt O kiálván szeretett fia, egy özvegynek, a ki két karjának erejével s a Krisztus iránti olthatatlan szeretetének hűségével mutatta meg azt, hogy földi vagyon nélkül is lehet nevelni az Úr szőlejének munkásokat. Megbízható öreg 110 volt, a kinek nemcsak a lelkészlakon, de általában az uri házak­nál is örömmel fogadták szolgálatát. Ez alapon volt Deák György is, az ő fia ismeretesebb a városban, mint egyéb szegénysorsu gyermekek. Nevét a nép nyelve ugy fordította meg: »Gyuri deák.« Es ez a szigorú anyagi körülmények között növekedett szegény deák, felküzdötte magát a segéd-lelkészek sorába, melynek örömét megérte még édes anyja is. De rendes pappá lételét már nem érhette meg. Kárpótolta a gondviselés más nyereséggel, mely az anyai szívre nemcsak nyere­reség, de egyszersmind megtisztelő is volt. Deák György ugyanis a hírneves Kis Gábor (ma pápai lelkész) Lo­soncról történt távozásakor éppen Losoncon volt és rendelkezés alatt állott; megtudván tehát azt az egy­háztanács, felkérte az esperesi hivatalt, hogy a tanár­sággal is terhelt tudós és hitbuzgó Vitéz Lajos mellé, kisegítő káplánul alkalmaztassék. Deák György előtt már ekkor nem volt idegen hely a losonci szószék, miután már mint theologus, vasárnap délutánonként — a nagy szünidők alatt — fel-fellépett reá s mindnyájunk tett­szését megnyerve prédikalgatott. Csakhogy nagy különb­ség volt ám abban az időben — nw nem' tudom ! — Losoncon a délelőtti és a délutáni gyülekezet kőzött. Délelőtt, főként pedig nagyobb ünnepeken fényes uri nép, környékbeli nagybirtokosok, doctorok, tanárok, ügyvédek, mérnökök, hivatalnokok s ezek családjai, oly nagy többségben s olyan igényekkel, hogy a ki egy ily reggelen lépett először szószékre ez intelligens' sereg között, e fellépésnek a megrendítő hatását nem féléjt-' hette el teljes életében. Ez volt, az egyházi beszédeinek irályában állandó műízlést s a tartalom gazdagsága mel­lett, még a legműveltebb hallgatót is templomba vonzó költészetet representált Kis Gábornak, az a híres gyü­lekezete, melynek tagjaiban a kritikai érzék még a szó­székkel szemben is oly magas niveaura:< ; emelkedett,"« mely ritkítja párját. Huszonöt év múlt el már' azóta, a midőn — mint mellette szolgált segéd-lelkész én is másfél éven keresztül Kis Gábor gazdag szíve varázsának; hatalma alatt állottam; de e negyedszázad nem birta letörölni kedélyemnek azt az aranyporát, mit ő hintett reám s adott emlékül, holott pedig — mint mindnyájan: szegény prot. lelkészek — az apostollal ő, is elmondd, hatá : »ezüstöm és aranyam nincsen énnekem.« Mint segéd-lelkész lépett fel először az igénytelen »Gyuri tiszteletes« e délelőtti gyülekezet előtt. Elkép­zelhetjük a szegény sorsú özvegy édesanya boldogságát, ott a hátulsó padok egyikében, midőn látta abban a gyönyörűséges losonci templomban, hogy fia ajkain csüng az egész sajátságosan különleges érdeklődést tanúsító szép gyülekezet. Leheteti-e ennél szebb jutalma, egy oly öreg özvegy anyának, a ki példás becsületes/é'|e s karjai munkájával nyitott utat fiának a drága szülőföld fényes szószékéhez ? Makón és Hódmezővásárhelyen, e nagy­népességü alföldi egyházakban is volt segéd-lelkész" a boldogult, s hogy feladatának e helyeken'"is megfelelt, mutatja az, hogy ellenkező esetben Bánfálván és Csor­váson, a holta után is nagynak és hatalmasnak nevezett esperes Hajnal Ábel, nem bocsátotta volna be ót rendes lelkésznek egyházmegyéjébe. Csorváson a bol­dogult tanított is, miután nincs a gyülekezet oív helyzetben, hogy külön tanítót is tarthatna. De ő beletalálta magát terhes helyzetébe, ;.s. mint/hiteles fo.rásból értesültem, igény telni megelégedésben élt, állan­dóan »szerény, srelid munkás-1 s becsületes Volt.- Egv­háza érdekeit szivén hordozta s ezt eleibe tette saját;V' érdekeinek. Híveit véghetetlenül szerette s olyan pap volt, a ki nem kereste a maga dicsőségét, hanem azét • a ki őt elbocsátottam Soha sem volt jó alkalmam, — noha pedig 17-ik évemet töltöm már Isten kegyelmé­ből az egyházmegyében, — hogy csendes otthonában^' meglátogathattam volná, miután ekéknek á népes egy- ' házaknak pásztori gondjai, terhei és küzdelmei, nagyon ' •lenyűgözik a baráti sziv óhajtásait- De örömmel hall'qt-"' tam, hogy az ő polgári családból nagy szerencsével vá-1" lasztott jó felesége, mily boldoggá tette őt> $ íriint" segí­tette neki emelni életterheit. Kinek nem juttatná ez eszébe, hogy mily gyönyörű szerep jutott Isten' orszá­gában, a hivatásukat felfogni tudó prot. papnéknak ? -Ehieí die Frauen, sie Flechten ünd weben, himlische Rosen ins irdische Leben !..; De hát hol vette ő azt a- ; tulajdonságot, hogy hű és boldog volt a kevésen : 'is ?• } Erre az az egyszerű felelet hogy nagy szegénységben folytatott tanulói pályájának ideje alatt, a sok nélkülözés''^ és küzdelmek között, kifejlődött szivében az a jellemzw^ í nás, mrlynek érzetében még a legcsekélyebb jólétnek is gyennekdt d kedélylyel tudott örvendeni s megbecsülte mindig a mit a ma adott, a nélkül, hogy a jövőben meren- 1 grt volna kívánságaival. ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom