Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-15 / 16. szám

tűkbe és politikai jellemükbe. Ugy hogy az Izlamnak így adhatnók rövid deíínitióját: Az Izlam a Korán mely szerint millió, meg millió ember él. A mi az Izlam polygamiáját illeti, a műveltebb és vagyonosabb osztályokra nézve az mind igaz lehet, a mit a polygamiáról mondottak, de az tény, hogy a mo­bamedan népek zöme nem tartozik ezen osztályokhoz. A legnagyobb rész igen szegény arra, hogy egynél több feleséget, egynél több családot tartson és így szegény­sége miatt monogamiára van utalva. Abban a nagy küzdelemben, melyet Keleten a keresztyénség és rao­hamedánismus folytat egymással: a mohamedánok ha­talmas fajú ellenség, melynek életerejét nem gyengí­tette meg a polygamia. Végtelen nehéz munka a büszke moslemekben a bűntudatot fölkelteni. Azok a fanaticus törökök vagy arabok, kik a keresztyéneket »kutyáknak«, »disznók­nak «, »hitetleneknek« nevezik, a kik bizonyos szánako­zással néznek a keresztyénre, legyen bár az művelt, gaz­dag és igen jó ember; a kik fegyvert ragadnak a »hitet­lenek* ellen és életüket is feláldozzák hitükért, ha kell : azok igen nehezen vezethetők arra, hogy érezzék bűnös voltukat, a megbánás szükségét, és hogy megalázkod­ván a keresztre feszített Megváltó előtt, higyjenek ő benne. A bűnöknek az a mély érzete, mely a nyugati keresztyének között általános: csaknem ismeretlen Ke­leten, még a megtérteknél is. Ha még ezekhez hozzáadjuk, hogy a mohamedan népek különböző törzsű, vallású és nyelvű népektől vannak körülvéve, melyek féltékenyek egymásra és ellenségei a misszionárius munkának; ha hozzáadjuk, hogy a keresztyénség Keleten minő megromlott formá­ban jelenik meg, nem lévén képes a moslemeket tiszte­letre gerjeszteni maga iránt : akkor láthatjuk minő nagy küzdelmekkel jár a moslemek evangelizatiója. Az ango­lok és amerikaiak azonban nem rettentek vissza a ne­hézségektől, és bár eddig indirect és inkább csak elő­készítő — de azért már is nagykiterjedésű munkát vé­geztek a moslemek között. Különösen szép eredményt értek el a nevelés terén. A syriai evangeliumi iskolákban körülbelül 15 ezer gyer­mek tanul és legalább 25 ezerrel több Armeniában és az európai Tőrökországban. Ezeknek egy igen tekin­télyes része mohamedan. A török birodalomban a ke­resztyén misszionáriusok befolyása alatt egy nevelési rendszer állapíttatott meg, mely szerint a fiuk a nép­iskolákból az akadémiákra, az akadémiákról a collegi­umokba és onnan a theologiai seminariumokba mennek. A Róbert-collegium Konstantinápolyban, a török köz­ponti clolegium Aintabban, az armeniai collegium Har­pootban, az ossiut collegium Egyptomban és a syriai pro­testáns collegium Beirutban hatalmas bástyái a keresztyén és protestáns eszmének. Ez utóbbi intézet a legnagysze­rűbb, egészen modern berendezéssel és előkészítő-, iro­dalmi- és orvosi facultással. Épen mellette van a syriai pro­testáns misszió theologiai seminariuma, mely 1883-ban épült. A theologián a fősúly arra van fektetve, hogy a növendékekben az Isten igéjében való hit megerősíttes­sék, és hogy a szentírást tudományos alapon magya­rázni képesek legyenek. Theologiai seminariumok van­nak még Marsovanban, Marashban, Harpootban és Os­siutban. A nőnevelést illetőleg szintén sokat tettek már a keresztyén misszionáriusok, minek látható jele az, hogy Törökországban a nők értelmi-, erkölcsi- és társadalmi tekintetben sokkal magasabb fokon állanak, mint meg­előzőleg. A hittéritők felsőbb leányiskolákat alapítottak Konstantinápolyban, Samakorban, Marsovanban, Beirut­ban, Sidonban a Libanon hegyén, Názáretben, Jaffában Jezuzsalemben, Cairóban stb. Ezen intézetekből képzett tanítónők küldetnek ki, a birodalom különböző részeire, hogy tanítsák, képezzék nemüket, hogy ezáltal pél­dául szolgáljanak másoknak és neveljenek jó török, anyákat. A biblia-elárusítás igen szépen folyik a mohame­dan népek között. A konstantinápolyi „biblia-ház" és a beiruti magas hegyen épített „biblia-ház" ugyancsak lá­togatottak. A brit- és külföldi-, valamint az amerikai biblia-társaságok a mohamedánok között évenként átlag 2 millió bibliát árusítanak el, melyek közül mindenik egyre-másra 50 krajcárba kerül. Nem régiben adtak ki a mohamedánok számára szószéki-, házi- és útravaló bibliákat. Azt a sok nehézséget és fáradságot, melylyel a biblia 7 fordítása és revíziója járt a Török biroda­lomban, nem szükség említenem. Goodell, Pratt, Riggs, Schauffler, Perkins, Éli Smith és Van Dyck nevei e té­ren örökké emlékeztesek lesznek. A bibliának török nyelvre való lefordítása 1878-ban fejeztetettbe, az arab nyelvű pedig 1864-ben és azóta a szentírás arabul és a Korán szent nyelvén mindenütt árultatik Syriában, Egyptomban, Indiában, Chinában és még Közép Afri­kába is eljutott. Hogy mily nehézségekkel járt ez, el lehet képzelni. A protestáns egyházak szervezkedése a Török birodalomban nem régiben befejeztetett. A kis mustár­mag sok helyen terebélyes fává növekedett. Hatalmas gyülekezetek keletkeztek, melyek közül sok már maga tartja fen magát és a nép nagy szegénysége dacára a Török birodalomban a protestánsok között évenként körülbelül 120 ezer forint jön össze adakozások útján. Az első protestáns egyházmegye Syriában 1883. október havában alakult. Tizenkét egyház küldöttei jöttek akkor össze Jedaide nevű faluban, a Hermon lábánál, a Jordán forrása közelében és létrehozták egymás között a pres­byteri szervezetet. A civilizáció terjedése igen sokat tett, de bizonyára még többet fog tenni jövőben a mohamedan népek evan­gelizaciójában. A távíró, posta, sőt újabban a vasutak, melyek mind inkább kezdenek meghonosulni Keleten, sokat ártottak az Izlamnak. A meccai zarándokiások gőzhajóval vagy vasúton a régi fárasztó gyaloglás he­lyett, elvesztették régi vonzerejüket és jelentőségüket. Az utazás könyebbsége és így az érintkezések gyakoribb volta legjobban bizonyítják, hogy a XlX-dik század civi­lizációja legnagyobb ellensége a mohamedanismusnak. A diplomacia és a háború szintén elősegítették keleten a keresztyénség és protestantismus győzelmét. A krimi háború a protestánsoknak vallásszabadságot és minden osztálynak egyenlő jogokat birtosított. A berlini congressus azt a vallás-szabadságot és ama jogokat megerősítette és a bibliának szabad áruitatást biztosított. Az Izlam területvesztésé Európában, Ázsiában és Afri­kában, a hatalom vesztését jelenti. És ha a Török biro­dalmon túl nézünk, ötven millió moslemet találunk ke­resztyén kormányzás alatt! Azonban a munka még távolról sincs befejezve. Még száz millió moslem vágyakozik a Krisztus evan­géliuma után!! Szőts Gerő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom