Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

Első benyomások Kelet-Indiában. A Hindu-társadalom alaptörvényei. Előadás, melyet a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész egyesület ismeretterjesztő estélyen 1888. jan, 29-én tartott Dr. Duka Tivadar ny. törzsorvos az angol királyi bengaliai hadseregben, a magyar t. akadémia 1. tagja stb. Az érdekes felolvasásban, miután az előadó elmondotta volna, hogy hogyan került a világosi katastrópha után külföldre, majd Kelet-Indiába, részletesen leírja Kelet-Indiát, ennek fővárosát Calcuttát, adja ennek rövid történetét, azután ismerteti Hindostán égalji viszonyait, a családi életet, a kaszt rendszert, e kasztokhoz kötött követelményeket, u. m. a házasságot, az étkezést, a mindennapi foglalkozást és a temetkezést, végül rövid, de igen tanulságos következtetéseket von le a kasztrendszer hátrányait illetőleg. A külföld előtt is nagy tekintélyű tudósunknak, egyházunk meleg szivű barátjának igazán értékes kis tanulmánya ez, melyet melegen ajánlhatunk olvasóink figyelmébe. A mi meglepő, hogy e lelkes hazánkfia oly hosszú távollét után is (sőt még most is Londonbari tartózkodik állandóan) még annyira jól bírja nyelvünket, bár ő maga engedelmet kér a nehézkes, döcögős irályért. A kissé nehézkes, angolos szófűzés azonban semmi esetre sem teszi élvezhetetlenné az érdekes tartalmat. KÜLÖNFÉLÉK. * A prot. irodalmi társaság alapitó tagjául legújabban Verbay István csurgói ev. ref. lelkész jelentkezett roo frttal, s 5 frtot, mint alapítványának egy évi kamatát, már szerkesztőségünkbe be is küldötte. Továbbá alapitókul jelentkeztek még: Egy névtelen Debrecenben, Nagy István lelkész Bissén (Baranyam.), Czi'tcz Lajos lelkész Szaván (Baranyam); rendes tagnak évi 6 forint fizetése mellett ÍJrházi Sándor s.-lelkész Budapesten. * Az Irodalmi Társaság alakuló gyűlésére utazó vidéki tagok több oldalról kifejezett óhajtására a központban lakók lépeseket tettek a vasúti igazgatóságoknál utazási kedvezmények kieszközlésére. E lépések azonban, mint sajnálattal értesülünk, nem vezettek sikerre, mert a 'mostanság szokásba jött szigorúbb gyakorlat egy magát még nem constituált társaság tagjainak, illetőleg az ilyenekül jelentkezett egyéneknek nem engedélyez utazási kedvezményeket. * Tisza Kálmánné mint a budai ref. egyház védasszonya az építendő templom javára nagyszabású előadást rendez f. hó 23-án Budapesten az opera házban. Az előadás tárgyában f. hó 5-én népes értekezlet tartatott a buzgó védasszony lakásán, egyházunk számos kitűnőségének, a szereplő művészeknek és a sajtó néhány képviselőjének részvételével. A megállapodott programm szerint lesz drámai, népszínműi és operai előadás, felemelt helyárakkal. Az előadás iránt élénk érdeklődés mutatkozik, számos előjegyzés történt már az értekezleten is. * Az Irodalmi Társaság és a parokhiális könyvtárak. E cím alatt figyelemre méltó vezércikk jelent meg a Sárosp. Lapok húsvéti számában Radácsi György szerkesztő tollából. A cikk a Társaság jövőjét akkor látná biztosítva, ha megalakulása összeköttetnék parokhialis könyvtárak alakításával. Rámutat azon statisztikai tényre, hogy Magyarországon jelenlég 1980 reform. 612 agöst. hitv. és 106 unitárius tehát összesen 2698 protestáns, anyaegyház van, melyet parokhiális könyvtárakká alakulva, ugyanannyi taggal szaporíthatnák az Irodalmi Társaságot. Viszont a Társaság is tegve meg azon ker. szeretetből folyó engedményt, hogy az egyházak osztályuk minősége szerint az I. osztályban 6, a II-dikban 5, a III-ikban 4, a IV-ikben 2 frt évi fizetés mellett a társaság minden kiadványainak örökös tulajdonosaivá válhassanak. Ez uton nagyot erősödnék az Irodalmi Társaság, mert sok tagot és szélesebb körű olvasó közönséget nyerne; más felől a protestáns papi és tanítói kar azon eleme, mely szegénysége miatt a tudományos műveltségben elmaradni kénytelen, az önművelésnek olcsó és biztos eszközéhez jutna ; végre a népies irodalom tervszerű művelése által maga a nép is bevonatnék az Irodalmi Társaság érdek-körébe, ő is közvetlen hasznát venné a Társaságnak, midőn úgy szólva ingyen, jó népies olvasmányokat élvezhetne. A kivitel módjára nézve két dolgot ajánl Radácsi: mondja ki a Társaság alakuló gyűlése a gyülekezeteknek osztályuk szerinti tagsági jogosultságát s hogy az illetékes egyházi hatóságok határozzák el minden anyaegyházra nézve az Irodalmi Társaságba való kötelező belépést. Ajánljuk e nagy horderejű és termékeny eszmét mind az Irodalmi Társaság vezérférfiainak, mind az egyházkormányzóknak becses figyelmökbe! * A »Háromszékmegyei tanítótestület* legközelebbi választmányi ülésének a szokottnál különösebb érdeket kölcsönzött két pályázati jelentés. Az egyik pályázat Eötvös K. Lajos pályadíjára vonatkozott, ki »A magyar foglalkoztató tanítási mód« megírására 2 darab aranyat tűzött ki. A beérkezett öt pályamű mindenikében volt valami figyelemre és elismerésre méltó, de legsikerültebb a II—ik számú, melynek szerzője Vajna Mihály kovásznai községi tanitó, a pályadíjat el is nyerte. A Gönczy-jubileumra írott alkalmi óda — pályázat szintén szépen sikerült s a 3 beérkezett mű közül szintén a Vajna Mihály által irott lón a nyertes. Ezután elhatározta a választmány, hogy a Gönczy-jubi-, leumon f. évi május i-én Eötvös K. Lajos, Málik József, . Erdélyi Károly, Kis Lajos és Gyöngyösi István által képviselteti magát s hogy a maga részéről a Gönczyjubileumraal kapcsolatos dísz-közgyülést tart május 15 —16. napjain S.-Szentgyörgyön. * Az abauji egyházmegye tavaszi közgyűlése élénk érdeklődés mellett Göncön tartatott meg Fodor Pál esperes és Comáromy László gondnok elnöklete alatt. Isteni tisztelet után a közgyűlés az esperesi jelentés felolvasásával kezdődött, mely a vallás-erkölcsi és iskolai életről örvendetes képet tárt fel. Az iskolázás külterjileg 200 tanítvánnyal növekedett és belterjileg is figyelemre méltó erősödést mutat. Az egyházias buzgóság és áldozatkészség mind a 68 anyaegyházban elis— • merésre méltólag nyilatkozott. Még az Amerikába kivándorolt hitrokonok sem feledkeztek meg itt hagyott egyházaikról. Az egyházmegyei választások közül tudomásul vette a közgyűlés, hogy Ujj János főjegyzővé, Kovács Béla dékánná, Idrányi Ferenc pedig gyámintézeti pénztárnokká választattak. . A tiszáninneni egyházkerületben most élénk vitatárgyát képező azon kérdésben : mikor változzanak a tanítók, tavaszszal-e vagy őszszel? a közgyűlés a tavaszi változás mellett foglalt állást. Az egyházmegyei pénztárak kezelésére alkotott szabályrendeletet a közgyűlés eltogadta, valamint az egyházközségek pénzügyeinek rendben tartására nézve , beterjesztett javaslatot is magáévá tette. E javaslat a gondnoki számadások egyöntetű elkészítését és a számvizsgálat egyöntetű eljárását rendeli el. * Az erdélyi ev. ref. egyházkerületből a magy. prot. tud. irodalmi társaságba pártfogóul maga- az egy-