Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

birnakcc (4. §.). Ez aztán igazi tiszta fejű s nemes szívű íelfogás! Az újabb alapszabályok azonban látszólag szűkebb korlátok közé akarják terelni a társulat működését, a mennviben annak feladatául »külö-3 J nősen és első sorban a hazai prot. egyháztörténelemnek művelését és terjesztését^ tűzik ki, (2. §.) s még a mi engedményt a tervezet a 2. §-ban tenni látszik is a többi theol. tudományágaknak, visszavonja azt a 3. §-ban, midőn azt mondja : »E cél elérésére a társaság a hazai prot. irók és történetkedvelők egyesítése, egyes egyházkerületek és esperességek közre működésének bevonása, egyháztörténelmi dolgozatok irása és kiadása, valamint levél- és könyvtárak tanulmányozása és ismertetése által törekszik.« Szóval egy tisztán történelmi társulatot contem piál. Ezt a §-t okvetlen módosítani kell és pedig egyetemesebb szellemben s ezzel összefüggésben módosulni fog önkényt egy csomó más §. is. Az alapszabály-tervezet első cikkelyeire s általában egész tartalmára bizonyosan az adott okot, hogy a tisztán objectiv történelem mezején vélték a tévézők leginkább egyesíthetni nemcsak a különböző nézeteket, de törekvéseket is. Ha azonban csakugyan tudományos irodalmi társaságot akarunk, a valódi tudomány mellett mindez ép úgy meglehet, mint a történelem terén. Annak a szűkkörű alapszabály tervezetnek másrészről már csak azért is okvetlenül módosíttatnia kell, mert e társulat lesz hivatva egyházi életünknek mindamaz érdekeit előmozdítani, cultiválni, a melyek csak irodalom által egyáltalában művelhetók és elérhetők: a tudományos műveken kívül majd a népies irodalom felkarolása, vándorgyűléseknek s ezeken népszerű vallás-erkölcsi felolvasásoknak és magában a fővárosban és vidéki nagyobb városainkban a már megkezdett s nálunk épen igen látogatott ily nemű előadásoknak tartása. Az irodalmi társulat szerintem nem csak a hazai egyház történelem terén, hanem a theologiai tudományok minden más terén is hivatva van az évek folyamán át úgy a speciális tudós, mint a népies irodalom számára egy új irói nemzedéket nevelni, hogy hazai talajból nőhessen ki idővel úgy a tudomány, mint a népies vallásos irodalom. Mert e téren is szent meggyőződésem, hogy — mint Széchenyi monda egy más tekintetben, —nem kisebb a feladatunk, mint hogy kifejtsük népünk eredeti, romlatlan ősi jellemvonásait, vallásos kedélyét és gondolatait az egész egyházi és theologiai világot egy eddig ismeretlen vagy félre ismert néppel és irodalommal ajándékozzuk meg. A keleti nyelvekhez legközelebb álló keleti nyelvre: a magyarra lehet a bibliát majd legszebben lefordítni. Az Írásmagyarázat e mi keleti nyelvünkön egészen más alapra lesz fektetendő, mint volt a nyugoti irodalmakban, melyek a keleti költészet és próza iránt kevés érzékkel birván, tömérdek dolgot belemagyaráztak a szent irásba. A dogmatika magyar talajon kell, hogy megszabaduljon a tömérdek elvont és a gvakorlati vallás-erkölcsi O j életre vajmi kevés hatással biró elemétől. A gyakorlati theologia a mi viszonyainkhoz alakul és nem külföldi formáknak lesz utánzója a buzgóbb és tehetségesebb ifjú papoknál és a seminariumokban. Végül a népies irodalom megszűnik hemzsegni angol matrózoktól, tengerészkapitányoktól, rabszolga kereskedőktől stb. és lesz a mi jó, egyszerű volt patriarchalis viszonyainknak stb. felelevenítője, táplálója és magyar földből kinőtt hazai érdekek szolgálója. így várok új eget és új földet. Hiszem, hogy az egyesült erőknek még a lehetetlennek látszó is lehetséges lesz. Szívemből óhajtom, hogy e reménységem meg ne szégyenüljön ! Kenessey Béla. ISKOLAÜGY. Egyesületi élet. A magyarországi tanítók »Eötvös-alap« ját gyűjtő és kezelő országos bizottság közleményei. Tisztelettel alulírottak a következő bizottsági határozatról értesítjük a magyarországi tanítói egyesületek illetőleg testületek mélyen tisztelt Elnökségeit valamint az »Eötvös-alap« ügyei iránt érdeklődő igen tisztelt Kartársakat: 1. Azon több oldalról, az »Eötvös-alap« gyűjtő és kezelő országos bizottsághoz intézett kérdésre nézve, hogy egyes tanító-egyesületi avagy tantestületi körök beléphetnek-e országos jótékony intézetünk örökös rendes tagjai közé, az Eötvös-alapot gyűjtő és kezelő országos bizottság f. évi január havában tartott rendes gyűlésén alapszabályaink 48. §-ának értelmében a következő hátározatot hozta : Tekintettel alapszabályaink 48. §-ának azon tételére, miszerint az »Alap jótéteményeit osztó »országos bizottság« gyűléseire mindazon tanító-egyesületek és testületek egy-egy rendes képviselőt küldhetnek, a melyek az »Eötvös-alap« alapszabályzatának 6. §-ban foglalt C. pontnak megfelelőleg az »Eötvös-alap« pénztárában egyszer s mindenkorra legalább 100 frtnyi egyleti tagsági tőkét befizettek, habár azok nem küldhetnek is képviselőt az országos képviseleti tanítói gyűlésre, az »Eötvös-alap« gyűjtő és kezelő bizottság egyetlenegy tanítói testületi körtől, sőt még az egyes nagyobb iskolák tanítói testületétől sem tagadhatja meg azt a jogot, hogy a magyarországi tanítók Eötvös-alapjának örökös rendes tagjai közé léphessen és mindazon jogokat gyakorolja, a melyeket alapszabályaink mindazon tanítói testületeknek és egyesületeknek biztosít, melyek a 100 forintnyi egyesületi tagsági tökét az alap pénztárába beszolgáltatják. A midőn ezen elvi határozatot az illető ügybuzgó