Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-18 / 12. szám

felesége. Továbbá Pánin gróf, I. Pál nevelője, gróf Razumovszki, herceg Beszborodko, s a kit legelőbb kellet volna említenem : Szuvorov, kinek sírján eme, saját maga által készített katonás rövidségü fölirat olvasható : »Itt nyugszik Szuvorov.« A Szent-Lázár feltámadásáról nevezett szentegyházban s a hozzátartozó temetőben is síremlék siremléket ér. Ez az orosz főnemesség temetkezési helye, a Trubeckóiak, a Suvalovok, a Seremetjevek stb. sírjaival. A pétervári lavra metropolitai székhely; roppant épületei egyik szárnyában papi szeminárium, 240 növendékkel, s egy felsőbb papi akadémia (duchovnaja akademija) 120 hallgatóval foglal helyet. E hallgatókból, valamint a fölszentelt bazilitákból alakítják azt a remek chorust, melyet a moszkvai Csudov muzseszkoj monasztjir énekkara mellett, Oroszországszerte a legkülönbnek tartanak. A régi zsidók harsogó trombitákkal, hárfával és a szintén pengető psalteriummal dicsérték az Urat. A római katholiküs egyház a ceremoniális éneklés kisérése, vala.mint a hívek áhítatának emelése végett, a MII. században behozta a víz-orgonát (orgánum hydraulicum), majd a XlII-dikban a fujtató-orgonát (orgánum pneumaticum). A renaissance művészi szelleme mise-közben többféle hangszert kezd alkalmazni; fra Angelico és Rafaello lantot, hegedűt, traversát és virginát adnak az angyalok kezébe. S már Voltaire, a korabeli francia katholiküs lithurgiát tekintve, méltán nevezte a nagy miséket »a szegények operájának (l'opéra des pauvres).« Egyedül a katholiküs hierarchia feje, a pápaság, maradt e részben is hűséges megőrzője az ó-keresztyén traditióknak. A pápa, saját vatikáni kápolnáiban máig nem engedi meg emberi kéz alkotta hangszerek pengetését. Oly istenitiszteleten, melyben a pápa is részt vesz, nincs más zene mint az emberi hang, az ének. Még orgona sincsen, mely — miután századokig mindig csak ö dög kintornája (quinterna diaboli) gyanánt emlegették, újabb időben a protestáns templomokba is széliére fölvétetett.*) A zene minőségére nézve, a római pápaság — • de csak tulajdon palotája kápolnáiban — a Milanóban érvényben lévő ambrozianus ritus és az orosz egyház, teljesen egy alapon állnak: az ó-keresztyén hagyományok alapján. A görög-orthodox egyház, a mint a képzőművészetek közül csupán a mindenek fölött spirituális festészetet veszi igénybe, úgy zene dolgában is egyedül *) Még 1674-ben a protestáns Mihály deák, pápista erőszakoskodásnak bélyegzi codexében (közölve: ^Egyetemes Philologiai Közlöny* 18S8. évf. 160. lap), a zene bevitelét a gyülekezetekbe: Ez alatt nyögődnek most sok ekklézsiák, Kik tanítójoknak híröket sem hallják, Mise hallgatásra erőszakkal hajtják, Ha azt nem követik, pénzzel bírságolják. Az szent irás helyütt virginát nyomtatják, Az dudát közöltök nagy dallal fujtatják... . a legszellemibbet, az imádsággal legjobban megférő éneket. Lelketlen fa vagy érc-hangszereket nem szenvedhet az Isten házában. Isten dicsőítésére kizárólag az emberi hangot, az élő muzsikát tartja méltónak. És pedig a lavrákban — a laodiceai zsinat határozataival megegyezőleg — csupán a barátok, diakonok, akadémikusok és szeminaristák énekét. Nők egyáltalán nincsenek a karban ; egyedül az apácaklastromokban szabad szervezni merőben apácákból álló énekkarokat. A nép nagy áhítattal hallgatja a barátok énekét; sokan szemlátomást csak annak a kedvéért mennek a misére, mert a mint vége az éneknek, rendesen egyszerre igen számosan hagyják el a templomot. Az az ének valóban fenségesen komoly, egyszerű és természetes, a basszus uralkodik benne és sohasem csap át vontatott vagy »birbitelő« hangokba, mint pl. a spanyol papoké. A kincstár itt is — t. i. a Nevszki lavrában — szerfölött gazdag. A drágaságok és ritkaságoknak hosszú sora van kiállítva, mint aminők : Szent-Sándor koronája a Nevszki-Sándor rend nagy keresztje, melyet II. Katalin hordott, két arany kehely Katalin, egy Erzsébet, egy Mencsikoff herceg ajándékából, drágakövekkel és gyöngyökkel pazarul kirakott püspöki koronák, Nagy Péter és Katalin életnagyságú képei, Nagy Péter által esztergályozott püspöki pásztorbot, valamint az az ágy, melyben meghalt, stb. Szóval van itt mit nézni a templomban és a kincstárban s van itt mit hallani, a karének megzendiilésekor. Mindamellett az egész telep, több okból, még csak egy napon sem említhető a másik két lavrával. A kievi nagy monostor nemcsak a görög keresztyénségnek, de azzal együtt az orosz nép polgárosodának is kiinduló pontja volt. Az látta le századokon át püspökökkel az orosz egyházat. Ott másolta le Szent-Hilarion a szent könyveket, melyeket Nikon kötött be a Szent-Theodosius által szőtt szövetekbe , ott írta Nesztor az ország, Simon és Polycarpus az egyház első krónikáit, Gergely barát a szentek életét. Ott működött Agapith szerzetes, az első orosz orvos, és Aiyp barát, az első orosz festő. Szóval Kiev lavrája azt a missziót teljesíté, mit nálunk a benedictinusok, s maga Kiev olybá veendő, mint nálunk Esztergom. A Moszkva melletti Szergius lavra hasonlóan nagy történeti múlttal dicsekszik. A nagy-oroszok ősi szent helye, maga Moszkva városa meg az orosz művelődés tekintetében afféle mint nálunk Debrecen. Az orosz Alföld fővárosa, még úgyabbati mint a hortobágyi metropolis a magyar Alföldnek. Mi ezekkel szemben Pétervár ? Újdonsült, nemzetközi jellegű hivatalos főváros, de még ez sem oly mérvben, mint nálunk Budapest, melylyel állami és társadalmi centralisatio dolgában csupán Franciaország Párizsa mérhető össze. S a mint Pétervár csak az orosz birodalom s nem a Szent-Oroszország vagy az orosz nép valóságos főhelye : úgy lavrája sem emelkedhetett az ősi alapítású nemzeti lavrákkal egyenlő színvonalra.