Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

Ezen s más hasonló tételekben nyilvánul Weingarten felfogása a régibb egyháztörténetről, mely téren azonban ma már nem egyedül áll. 2. Az ó-kath. egyház köréből. Mult hó 25-én ült össze Bonnban Reinkens püspök elnöklete alatt az ó-kath. zsinat, a melynek tárgyát Rieks, volt heidelbergi ó-kath. lelkész s az ó-kath. Merkúr volt szerkesztőjének ismeretes egyházkormányzati fegyelmi ügye képezte. A zsinat egyhangúlag elitélte nevezett lelkészt, állásától felfüggesztette, s egyszersmind kimondotta reá nézve azt is, hogy az ó-kath. ügy szolgálatába többé nem léphet. Erre a személyesen is jelen volt Rieks kijelentette, hogy többé nem áll az ó-kath. hitvallás álláspontján, s mint hallom, már a porosz protestantismusba lépett át. Az ó-kath. zsinatnak döntő Ítéletét valamennyi német ó-kath. egyház képviselősége helyesléssel fogadta. Ezen kellemetlen s már e Lapokban is röviden érintett kellemetlen incidens dacára bensőleg szépen halad az ó-katholicismus ügye. A bonni egyetem ó-kath. theol. fakultásán jelenleg 7 német és 2 osztrák theologus tanul, a kiknek számára mult év december hó i-jén ó-kath. gyűjtésekből konviktust nyitottak. 3. Rövidebb hírek. A német-svajci protestantismusnak 2 nagy halottja van. A legközelebbi napokban hunyt el dr. Stáhelin, a buzgó baseli lelkész, s dr . Schmidt Waldemar lipcsei egyetemi theol. tanár. Stahelin szül. 1829. Baselben; 1860 óta baseli lelkész, ki számos egyesületnek buzgó és tevékeny tagja. Művei közül megemlítjük: IV. Henrik francia királynak áttérése a katholicismusra, 1856., a melyért a königsbergi egyet, theol. fakultása a theol. dr. címmel tisztelte meg, s wKálvin János 1860-62a című 2 kötetes s szélesebb körökben is ismeretes művét, mely a »Leben und Schriften der Váter... der ref. Kirchecc vállalatban jelent meg. Schmidt IV. szül. 1836. Meissenben, tanult a lipcsei és göttingai egyetemeken, gymn. vallástanár lett Zwickauban, végül 1866. rendkívüli, 1876. rendes tanára lett a lipcsei egyet, theol. fakultásnak. 1876. tisztelte meg a göttingai theol. fakultás a theol. Dr. címével, 1886—87 pedig az egyetemi rektori tisztet viselte Lipcsében, f jan. 31-én tüdőgyuladásban. 1869. kiadta »Jakab levelének tanfogalma,« 1882. »Az apostolok cselekedeteinek könyve Stephanusrólcc című művét. Hercog Realencyklopadiájának II. kiadása számára ő szerkesztette a »hermeneutika,« »az új szövetségi kánon,« »Pal apostol« s más c. cikkeket, s ezen felül kiadta Meyer ephesusi kommentárjának 5. és 6. kiadását (1878. és 1886.). A német protestánsegylet pünkösd táján Bréma városában tartja r. évi közgyűlését, értekezésül a pápasághoz való viszony s az ismeretes Hammerstein-Kleist-féle javaslat van fölvéve. A swedtnborgianusok jan. 29-én ünnepelték alapítójuk Swedenborg Manó 200 évi születésnapját. 4. A Thümmel-ik\t pörben dr. Nippold jénai theol. tanár »egyháztörténeti és egyházjogi szempontbók írt jeles röpiratára figyelmeztetjük olvasóinkat, mely kimutatja, hogy „a mi Pecci grófnak Romában jogos, az Thümmel lelkésznek Remscheidban méltányos" s nevezetesen élesen világítja meg az egész pörnek büntetlenül maradt római provokátióit, s az elberfeldi kath. egyházfelügyelőnek hamis esküjét, mely állítólag mai napig büntetlenül maradt. Míg a protestantismus ellen ilyen nyilt sérelmek napirenden vannak, addig másrészt hódolatát fejezi ki Berlin Róma előtt, a melyről Beyschlag helyesen jegyzi meg: hogy ilyen hódolatokat evangy. hitünk főellensége előtt nem lehet összeegyeztetni a reformáció megtisztult evangyéliumának nyílt hitvallásával. Hogy a dolgok Németországban idáig fejlődtek, annak oka maga a német protestantismus azon türelmetlen és szeretetlen eljárása, a melylyel az egyes theol. pártok egymás ellen viseltetnek. Elszorúl a prot. ember szíve, ha Luthardt luth. lapjának legközelebbi számában azt olvassuk : »nem lehet eléggé figyelmeztetni arra, miszerint korunkban Róma, az unió, szekták és materialismus ellen nincs más gyógyszer, mint az Írásból s egyházunk (az egyedül üdvözítő luth. egyház) hitvallásaiból merített tannak (tehát dogmatikai tanrendszernek) szilárd megállapítása.« Tehát Luthardtnál Róma, unió, történetileg föllépett egységes protestantismus, szektaság és materialismus egy kategóriába esnek! Ezt sugallják állítólag »a jelen német egyházi állapotok! »Ez ugyan szép luth. theologia, megköszönné azt Luther, a keresztyénség nagy reformátora. »Uram bocsáss meg néki, mert nem tudja mit cselekszik !« mondaná az írás. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Luther Márton. Életrajz. Irta : Gyurátz Ferenc ev. lelkész. A 21 ívre terjedő érdekes munka Pápán jelent meg. Ára 1 frt 30 kr. Addig is, míg részletesebben ismertetnők, a jónevü szerző ez újabb művét igen melegen ajánljuk t. olvasóink szíves figyelmébe. Örvendetes jelenség, hogy ág. hitv. testvéreink minő élénk munkásságot kezdenek kifejteni ama régi alapoknak felmutatásában, melyeken hitük felépült s ama kitűnő alak életrajzának feldolgozásában, a kinek korszakalkotó működésével kezdődik egy új világ. A hitéletnek élesztésére kétségtelenül igen sokat tesz a vallási téren működött kiváló egyéniségek felmutatása, mert mint Eötvös igen szépen mondja: »Az emberi nemnek szüksége van nagyszerű példákra, hogy a serdülő ivadék fölfelé tekinteni, nemes célokért lelkesedni, értök fáradni, nekik áldozni tanulj 011.« Halotti beszédek és imák. Irta: Kupai Dénes runvai ev. ref. lelkész. Annak idején már közöltük az ezen munkára kibocsátott előfizetési felhívást, most készséggel jelenthetjük a kész munka megjelenését. A mű Eerenczi B. kiadása, Miskolcon. Ára 1 frt 20 kr. Részletes ismertetésére rövid időn sort kerítünk. Franklin-Társulat kiadásában megjelent, a Jeles írók Iskolai Tárának XXXI. füzete gyanánt: Botond. Regényes költői elbeszélés, irta Cucor Gergely, magyarázta Vozári Gyula, főgymnáziumi tanár. Ára 40 kr. Továbbá : Rhetorika. A gymnáziumok VI. osztálya számára irta Góbi Imre, gymn. tanár. Ára 1 frt 60 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Legfelsőbb adományok, Király ő felsége az alsó-sajói evangélikus, a ménes-gyoroki és nórápi református és a homoród-szentmártoni unitárius egyházközségeknek részint iskola-, részint templom-építési célokra egyenként 100—100 frtot adományozott. * Az »Irodalmi Társaság4

-ba szerkesztőségünk útján közelebbről beléptek : alapitó tagokul a ceglédi egyház 200 frttal, melynek 5%-át fizeti, a gyomai egyház 100 frttal, melynek kamatját fizetendi; rendes tagokul évi 6 frt fizetés mellett: Garzó Gyula és Kálmán Farkas lelkészek Gyomán, Balogh Sándor lelkész Pálfán (mezőföldi egyházmegye) Bachát Dániel ág evang. lelkész és főesperes Budapesten; pártotó tagul 3 frt fizetéssel Nagy Gida esperes Diós-Jenő (Nográdmegye). — Debreceni