Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-19 / 8. szám

tani, hogy az arckép előállításának költségeihez hozzá­járuljanak. Az adomány a háromtagú bizottság, (Vámossy, Somogyi és Molnár) elnökéhez, Vámossy Mihály igaz­gatóhoz küldendők. * A vallás- és tanulmányi alapok ellenőrző bizottsága Szlávy József koronaőr elnöklete alatt tartotta budget-tárgyaló ülését. A tanulmányi alap vagyonaból ez évre 169,498 frt jövedelmet várnak, a vallásalapéból 556,725 forintot. Ez utóbbi összeg 183,426 frttal több, mint a mennyi 1886-ban folyt be. A zárszámadások sze­rint az T886—diki év általában kedvezőtlen volt; a val­las-alap jövedelme jórészt építkezések és beruházások miatt 166,858 frttal volt kevesebb az előirányzott ösz­szegnél s a tanulmányi alapnál is 34,279 frttal kevesebb folyt be, mint a mennyire számítottak. Bérelengedés több mint harmincötezer forint erejéig történt és sok a hátralék is: a vallásalapnál 452,921 frt, a tanulmányi alapnál 63,271 frt. E hátralékokból csak a harmadrész behajthatasára számítanak. Elhatározta a bizottság az alapítványi birtokok új becsüjét és törzskönyvelését is. A vallásalap birtoka 117,956 hold, a tanulmányi alapé 26,996 hold. Szőnyegre került egy jelentés arról is, hogy a vallás-alap tulajdonát képező buziasi fürdőben 1876 óta mennyibe került az építkezés, fölszerelés és mennyi volt a jövedelem. A bizottság kimondta, hogy ilyen fürdő­üzlet fentartását nem tekinti a vallás-alap feladatának, a további befektetések kárral járnának s ezért a buziási fürdőt vagy el kell cserélni az állammal, vagy pedig eladni. * A katholikus kongrua-bizottság febr. 13-iki ülésén Haynald Lajos bibornok-érsék elnöklete alatt jelen voltak: Schlauch Lőrinc és Hornig Károly br. püspö­kök, Lukács György államtitkár, Ribáry József, Kárffy Titusz, László Zsigmond, Hilóczky Béla min. tanácso­sok, Boncz Ferenc közalap, kir. ügyigazgató, Angyal józsef oszt. tanácsos, Tonházv Gyula jogügyi tanácsos és Morlin Imre jegyző. Tanácskozás tárgyat az okt. 18-iki ülés megállapodásahoz képest az előadó által ő felségé­nek m. é. márc. 22-én Budapesten kelt legf. elhatáro­zásaiban kijelölt kérdések iránt készített javaslat megvi­tatása képezte volna, minthogy azonban az elnöklő bibornok jelen volt püspöktársa nevében is kijelentette, hogy a püspöki karnak a megvitandó kérdések iránti nézetét sem nem ismeri, sem pedig magát e kérdések meg­vitatására a püspöki kar által felhatalmazottnak nem tartja, ő a diskusszióban, ha az előadmány megvitatás alá Kerülne, részt nem venne, hanem azt legfelebb ad referendum veszi s a püspöki karral közli. Ennek követ­keztében hosszabb vita fejlődött ki s végre a többség abban allapodott meg, hogy a vallás- s közoktatási miniszterhez átirat intéztetik, melyben meg fog kéretni, hogy az előadói dolgozatot a püspöki karral való köz­lés végett a herceg-primásához tegye át, s ha azután a püspöki kar nyilatkozata megérkezik, ez az előadó munkálatával együttesen fog tárgyalás alá vétetni. * A vállás- és közoktatas-ügyi tárca ez évi költ­ségvetésének tárgyalása nagyon simán és minden jelen­tősebb mozzanat nélkül folyt le a képviselőházban. Tre­fort miniszter beteg és szenvedő allapotban is megjelent tárcája tárgyalásánál, mely körülmény számosakat visz­szatartott a felszólalástól és a nyilatkozókat is rövid beszédtartásra intette. Nem is igen volt figyelemreméltó discussió, a tételek változatlanul elfogadtattak, hányi most is beadta és bizonyítgatta évek óta szokásos hatá­rozati javaslatát a vallásszabadságról, de most is kisebb­ségben maradt. A közoktatás és különösen a középisko­lai oktatás haladásáról és tovább fejlesztéséről figyelmet keltő beszédet tartott Hcck János fiatal papképviselő, de helyenként erősen kirítt belőle katholikus hitfelekezeti álláspontja. Az egyházi célok tételénél Darányi Ignác szólalt fel, hogy a 317,500 frt államsegélyből levont 15,500 frtot visszaállíttassa, és hasonló célból Zay Adolf, hogy az erdélyi szászok államsegélye épségben megtar­tassék ; de felszólalásuk eredménytelen maradt, mert Tisza Kálmán azon kijelentése után, hogy a takarékosság ezen tárcánál érvényesíttetett legkevésbé s hogy az egyházak az 5°/0 levonással nem rövidülnek meg, a többség elfo­gadta a reductiót. — Hát biz ez nagyon krajcáros taka­rékoskodás és annal sajnálatosabb, mert ezt leginkább a szegény protestáns egyházak érzik meg, hol minden garasnak nagyon helye van. * A békési egyház elnökségétől a következő nyilatkozat közlésére kérettünk föl : »Nagytiszteletü szerkesztőség! A szégyenérzet és felháborodás egy neme fogott el bennünket, alulírottakat,midőn a »Protestans egyházi és iskolai lap« f. évi 6-dik számaban »Ano~ nymus«-nak »Tisztázzuk a helyzetet« című vezér­cikkéből azt olvastuk, hogy alföldi nagy gyülekezete­inkben, pl. — első helyen említve — Békésen, az orsz. közalapra nézve baj van, vagy kezd baj lenni ; mert a vezéreiknek ezen passusa által egyházunknak eddigelé hiven megőrzött jó hírneve s becsülete országos pelen­gérre állíttatott, és pedig .... a legigazságtalanabbul, legméltatlanabbul. — Biztosítjuk a nt. szerkesztőséget és és becses lapjának olvasó közönségét, hogy »Anortymus« a szó szoros értelmében ismeretlen a békési viszonyok­kal, s az a forrás, melyből informátióját merítette, hatá­rozottan hamis: nem mondjuk, hogy piszkos is. Mert ha ő tudja azt, hogy a békési ev. ref. egyház előjáró­sága a törvény iránti kész engedelmességgel a konventi utasítások vétele után a legnagyobb csendben azonnal dologhoz látott, s rendezte, sőt rendbe is hozta minden egyes adózóval szemben az orsz. közalap ügyét, és azóta a legpontosabban kezeli és szolgáltatja be az illető pénztárba a 7—800 frtra rugó évi járulékokat, s nem enged ezekből hátralék címen szerepelni csak egy krajcárt is; ha tudja, hogy mindennek dacára itt senki egy lélek sem lett az orsz. közalap miatt, valamint más okból sem, sem unitáriussá, sem babtistává, sem naza­rénussá; ha megkérdezi a békésbánáti egyházmegye esperesét s értesül tőle, hogy itt más tekintetben is meg van az ékes és szép rend: akkor bizonyosan tartózko­dott volna Békésre, és pedig legelső sorban Békésre hivatkozni, mint olyan helyre, a hol a lelki gondozás hijányos volta miatt kezd romlásimkra válni az, t. i. az orsz. közalap, a mire pedig minden kálvinista ember csak büszke lehet. — Önmagunk és egyházunk reputa­tiója szempontjából tehát tiltakoznunk kell itt a nyilvá­nosság — a »Prot. egyh. és isk. lap« közönsége előtt, a hol a gyalázat hazug pora a legméltatlanabbul sze­münkbe szóratott, minden a vezércikk szavaiból Bé­késre vonható feltevések és következtetések ellen. — És tesszük ezt a nt. szerkesztőség becses engedelmével annál is inkább, hogy cikkírónak, mint — feltételez­zük — tisztességtudó embernek, legyen alkalma bármi okból történt tévedése őszinte beismerésére, s Békésre vonatkozó nyilatkozatának szintén a nyilvánosság előtt leendő visszavonásra; mit tőle mindenesetre el is vá­runk. — Kiváló tisztelettel Békésen, 1888. február hó. — Szegedi Károly, lelkipásztor. — Pataki István, egyházi gondnok.« A ntiszt. szerkesztőség szives közlése folytán al­kalmam lévén a fentebbi nyilatkozatot még kéziratban olvashatni, arra most megjelenésével egyidejűleg meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom