Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Péter is felemlíti 1 9 ) -— Telegdy Miklós prépost embere­ket fogadott,, a kik azt bizonyítanák, hogy Bornemisza Péter Sibolthy Demeterrel együtt a szentek képeit ösz­szetörte, a nemességet a király ellen támasztotta, mely ről ő maga is megemlékezik, midőn így szól : 2 0 ) »Két fő Pispek(ek) addig tőrének én reám, hogy fel kelleték jűnnem császár eleibe Sz(Z)olyomból: Elein(tén) azzal vádoltak császár előtt, hogy oltárt rontottam és eretnek vagyok és észvesztő. Végre hogy szembe kelék, azt kez­dék kérdezni, miért házasottam meg, miért nem vettem tőlük föl az papságot, miért az Wr Vacsoráját ke­nyérrel szolgáltatom, miért azt nem imáttatom. . .« Úgy hiszem maga az az egy körülmény, hogy az urvacsorájaban ostya helyett kenyeret szolgáltatott ki, teljesen elegendő bizonyíték arra nézve, hogy fíome­misza már 1564-ben határozottan a kálvini irány liíve volt. A melyre külömben magából azon ténykörülményből is lehet következtetni, hogy csakis azzal a szilárd, rendületlen hittel nevelhetett a serdülő gyarmathi gróf Balassa Bálintkából oly állhatatos ref. főurat, a kiről az evangelikus Czvittinger is azt írja,2 1 ) hogy a kálvini irányú hittétel feltétlen követője volt. Kétségtelen, hogy Bornemisza szigorú puritán jelleme áthatotta és befolyásolta az ifjú Balassa Bálint fogékony lelkét is, mivel ugyanaz a vallásos érzés vonúl át »Isten énekei*-n mindenütt, mint a mily Istenbe való bizodalom ömlik ki Bornemiszának prédikációiból, melyekben ostoroz minden bűnt, a mi csak van a világon. Ez az ihletettség, vallásos vonások, s Bornemiszának prózában Ís zengzetes magyar irályától eltanult gördülékenység tették azokat az énekeket oly kedveltekké, elterjedtekké, hogy a XVII. században 13 kiadást értek, s az istenitiszteletek alkal­mával az evangélikusok és reformátusok egyaránt éne­kelték azokat, melyekről azoknak első kiadója, Rimái János azt írja, hogy olyat magyarul egy könnyen senki nem írhat, ha csak valaki magától Apollótól, a költészet és zene Istenétől el nem tanulja, vagy a tenger szélén űlő, bájolóan szép, csalogató énekű S'réntől, vagy a hires bűbájos nőtől Circétől, vagy a sziklákat és fákat báj hangokra csalogató Ampbiontól nem születik.'2 2 ) A XVI. szá/ad eme nagy költője már 10—11 éves korában — 1562-ben — Bornemisza Pétertől szívta magába a tu­domány és vallás első e'emeit.2 3 ) Bornemisza Péter a midőn Semptéről az 1578-ik évben elűzetett, Balassa Menyhért udvari papja lett; de hogy melyik évben lett semptei prédikátor, azt határo zottan eldönteni még nem lehet, az azonban bizonyos, hogy 1573-ban már ott volt. Mint már előbb is emlí­tettem, ő maga semptei pap korában Pozsonyt legutolsó helyen hozza fel tartózkodási helyei között, a hol az 1569-diki országgyűlésen prédikált is, melyről így ir : >2 i ) »Keservesen néztem szegény Maximiüanus császárra azért, hogy Posoni gyűlésben három bolondval nagy édesdeden min t elteréczelt asztala felöt. Mihent engem megláta, ottan1 'elkülde előle azért: hogy az ország előtt az gyűlésben prédikáltam és tiltását meg nem fogadtam az ő pap tanácsi szerint.« (Folyt, kciv.) Thúri Etele, fegyházi ref. lelkész. 19 ) Bod Péter: »Magyar Athénás.« 239. 1. 2°) »Ördögi Kísértetekről* írt műve 864. levelén. 21 ) Davidis Czvittingeri: »Specimen Hungáriáé Literatae.* Frank­furti et Lipsiae, 1711. pag. 28. 2a ) Davidis Czvittingeri: ^Specimen Hungáriáé Literatae.« Frank­furti et Lipsiae, 1711 pag. 28. 23 ) > Századok* 1884. évf. 243. 1. 24 ) íÖrdögi Kísértetekről* című műve 862. levelén. IRODALOM. A magyar nemzeti irodalom ismertetése a költői műfajok gyakorlati és elméleti tárgyalása alapján, pol­! gári és rokoncélú iskolák számára szerkesztette Nóvák Sándor főv. polg. iskolai tanár. A polgári-iskolák tan­tervéhez alkalmazott fennti tankönyv azok közé tarto­zik, melyeknek hosszas életet jósolhatunk irodalmunkban. Bevezető pontjai után három szakaszban az egyes költői műfajokat, a lyrait, epikait és drámait ismerteti, míg a negyed k szakasz az elszórt irodalom-történeti anyagot szedi rendszerbe. Az egyes műfajok elméleti ismertetése rövid, de találó és minden tömörsége mellett annyira világos, hogy a polgári-isko'ák növendékei is könnyen megérthetik. A megértést nagyban elősegítik a gondo­san ö-szeválasztott kitűnő példányok, melyek mindenütt megelőzik a műfaj elméleti ismertetését. A gyakorlat eme párosítása a/, elmélettel a könyvnek egyik legerő­sebb, de nem egyetlen jóolda'a. Tárgyismerete egészen biztos s az irodalom-történet legújabb felfedezéseire is kiterjed. Szerzője nemcsak azzal van te jesen tisztában, hogy mit adjon tanítványainak, hanem a/zal is, hogy miként közölje velők a tananyagot. Valóságos paeda­gogus, ki mindenütt ki tudja választani a lényegest, s mellőzni a lényegtelent. E mellett világosan, szabatosan és magyarosan tud írni, mely jó tulajdonságát már »Irály tan «-ának ismertetésében is kiemeltük most egy éve. A derék tankönyv Kókai kiadása s 1 frt 20 krért kapható. Melegen ajánljuk a tanférfiak pártfogásába. Magyar nyelvtan mondattani alapon. Irta Király Pál. Első rész. Polgáriskolák és középiskolák első osz­tálya számára. Budapest, Méhner Vilmos kiadása 1888. Ára ? íme elvalahára egy iskolai tankönyv, mely alapos szakismeret mellett didaktikai tapintattal írva szem elől nem téveszti, kinek és mi célra készült. Szerző, mint gyakorlott tanférfiú, tudja, hogy más a tudományos ku­tatásnak és más a tudomány közlésének methodusa, hogy az elsőnek a középiskolában helye nem lehet, az utóbbi pedig el nem döntött és tisztába nem hozott föltevéseket kerülve csak azt vonhatja tanítása körébe, a mihez egyáltalában kétség nem fér. Szerző tehát hátat fordítván az újabb keletű, de kétes értékű elméleteknek, a régi nyelvtanítók nyomdokiba lépett. »Innen lett, — mondja — hogy például a névragozásnak részben új rendszerét állítottam föl; hogy az igeragozásnál a módok és idők elnevezésében s osztályozásában in­kább a régi fölfogáshoz hajlottam, s hogy a mondat­részek csoportosításával és elnevezésével inkább a régi jobb elméletekhez közeledtem.* Mit is kezdhetne tan­férfiú az igeidők olyatén osztályozásával, mely hogy a trichotomiát töriks/.akad keresztülvigye, oly megkü'ön­böztetéseket tes'., mikre a nyelvben jelzés nem létezvén, a sző fogalmát módosító képzést az idők viszonyára vo­natkozó ragozás sorába teszi s az inchoativ értelmű igeképzést az igeragozás között szerepelteti, tanítván, hogy van folyamatos jelen : áll, bevégzett jelen : állott és beálló jelen: megáll, mozdul; hasonlóképen van folya­matos mult: áll vala, bevégzett mult: állott vala és be' álló mult: álla; természetes aztán, hogy a jövő is három­féle van : folyamatos jövő : állani fog, bevégzett jövő : álland és beállott jövő: meg fog állani. E szép arányo­san kicirkalmazott, de minden ízében hamis osztályozás ellenében szerzőnk csak hétféle időt különböztet meg, névszerint : jelen időt : ad , tartós multat: ad vala, elbeszélő multat : ada, egyszerű multat: adott, nyoma­tékos multat: adott vala v. volt, határozott jövőt: adni

Next

/
Oldalképek
Tartalom