Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Péter is felemlíti 1

9

) -— Telegdy Miklós prépost embereket fogadott,, a kik azt bizonyítanák, hogy Bornemisza Péter Sibolthy Demeterrel együtt a szentek képeit öszszetörte, a nemességet a király ellen támasztotta, mely ről ő maga is megemlékezik, midőn így szól : 2

0

) »Két fő Pispek(ek) addig tőrének én reám, hogy fel kelleték jűnnem császár eleibe Sz(Z)olyomból: Elein(tén) azzal vádoltak császár előtt, hogy oltárt rontottam és eretnek vagyok és észvesztő. Végre hogy szembe kelék, azt kezdék kérdezni, miért házasottam meg, miért nem vettem tőlük föl az papságot, miért az Wr Vacsoráját kenyérrel szolgáltatom, miért azt nem imáttatom. . .« Úgy hiszem maga az az egy körülmény, hogy az urvacsorájaban ostya helyett kenyeret szolgáltatott ki, teljesen elegendő bizonyíték arra nézve, hogy fíomemisza már 1564-ben határozottan a kálvini irány liíve volt. A melyre külömben magából azon ténykörülményből is lehet következtetni, hogy csakis azzal a szilárd, rendületlen hittel nevelhetett a serdülő gyarmathi gróf Balassa Bálintkából oly állhatatos ref. főurat, a kiről az evangelikus Czvittinger is azt írja,2

1

) hogy a kálvini irányú hittétel feltétlen követője volt. Kétségtelen, hogy Bornemisza szigorú puritán jelleme áthatotta és befolyásolta az ifjú Balassa Bálint fogékony lelkét is, mivel ugyanaz a vallásos érzés vonúl át »Isten énekei*-n mindenütt, mint a mily Istenbe való bizodalom ömlik ki Bornemiszának prédikációiból, melyekben ostoroz minden bűnt, a mi csak van a világon. Ez az ihletettség, vallásos vonások, s Bornemiszának prózában Ís zengzetes magyar irályától eltanult gördülékenység tették azokat az énekeket oly kedveltekké, elterjedtekké, hogy a XVII. században 13 kiadást értek, s az istenitiszteletek alkalmával az evangélikusok és reformátusok egyaránt énekelték azokat, melyekről azoknak első kiadója, Rimái János azt írja, hogy olyat magyarul egy könnyen senki nem írhat, ha csak valaki magától Apollótól, a költészet és zene Istenétől el nem tanulja, vagy a tenger szélén űlő, bájolóan szép, csalogató énekű S'réntől, vagy a hires bűbájos nőtől Circétől, vagy a sziklákat és fákat báj hangokra csalogató Ampbiontól nem születik.'2

2

) A XVI. szá/ad eme nagy költője már 10—11 éves korában — 1562-ben — Bornemisza Pétertől szívta magába a tudomány és vallás első e'emeit.2

3

) Bornemisza Péter a midőn Semptéről az 1578-ik évben elűzetett, Balassa Menyhért udvari papja lett; de hogy melyik évben lett semptei prédikátor, azt határo zottan eldönteni még nem lehet, az azonban bizonyos, hogy 1573-ban már ott volt. Mint már előbb is említettem, ő maga semptei pap korában Pozsonyt legutolsó helyen hozza fel tartózkodási helyei között, a hol az 1569-diki országgyűlésen prédikált is, melyről így ir : >2

i

) »Keservesen néztem szegény Maximiüanus császárra azért, hogy Posoni gyűlésben három bolondval nagy édesdeden min

t elteréczelt asztala felöt. Mihent engem megláta, ottan1

'elkülde előle azért: hogy az ország előtt az gyűlésben prédikáltam és tiltását meg nem fogadtam az ő pap tanácsi szerint.« (Folyt, kciv.) Thúri Etele, fegyházi ref. lelkész. 19

) Bod Péter: »Magyar Athénás.« 239. 1. 2°) »Ördögi Kísértetekről* írt műve 864. levelén. 21

) Davidis Czvittingeri: »Specimen Hungáriáé Literatae.* Frankfurti et Lipsiae, 1711. pag. 28. 2a

) Davidis Czvittingeri: ^Specimen Hungáriáé Literatae.« Frankfurti et Lipsiae, 1711 pag. 28. 23

) > Századok* 1884. évf. 243. 1. 24

) íÖrdögi Kísértetekről* című műve 862. levelén. IRODALOM. A magyar nemzeti irodalom ismertetése a költői műfajok gyakorlati és elméleti tárgyalása alapján, pol! gári és rokoncélú iskolák számára szerkesztette Nóvák Sándor főv. polg. iskolai tanár. A polgári-iskolák tantervéhez alkalmazott fennti tankönyv azok közé tartozik, melyeknek hosszas életet jósolhatunk irodalmunkban. Bevezető pontjai után három szakaszban az egyes költői műfajokat, a lyrait, epikait és drámait ismerteti, míg a negyed k szakasz az elszórt irodalom-történeti anyagot szedi rendszerbe. Az egyes műfajok elméleti ismertetése rövid, de találó és minden tömörsége mellett annyira világos, hogy a polgári-isko'ák növendékei is könnyen megérthetik. A megértést nagyban elősegítik a gondosan ö-szeválasztott kitűnő példányok, melyek mindenütt megelőzik a műfaj elméleti ismertetését. A gyakorlat eme párosítása a/, elmélettel a könyvnek egyik legerősebb, de nem egyetlen jóolda'a. Tárgyismerete egészen biztos s az irodalom-történet legújabb felfedezéseire is kiterjed. Szerzője nemcsak azzal van te jesen tisztában, hogy mit adjon tanítványainak, hanem a/zal is, hogy miként közölje velők a tananyagot. Valóságos paedagogus, ki mindenütt ki tudja választani a lényegest, s mellőzni a lényegtelent. E mellett világosan, szabatosan és magyarosan tud írni, mely jó tulajdonságát már »Irály tan «-ának ismertetésében is kiemeltük most egy éve. A derék tankönyv Kókai kiadása s 1 frt 20 krért kapható. Melegen ajánljuk a tanférfiak pártfogásába. Magyar nyelvtan mondattani alapon. Irta Király Pál. Első rész. Polgáriskolák és középiskolák első osztálya számára. Budapest, Méhner Vilmos kiadása 1888. Ára ? íme elvalahára egy iskolai tankönyv, mely alapos szakismeret mellett didaktikai tapintattal írva szem elől nem téveszti, kinek és mi célra készült. Szerző, mint gyakorlott tanférfiú, tudja, hogy más a tudományos kutatásnak és más a tudomány közlésének methodusa, hogy az elsőnek a középiskolában helye nem lehet, az utóbbi pedig el nem döntött és tisztába nem hozott föltevéseket kerülve csak azt vonhatja tanítása körébe, a mihez egyáltalában kétség nem fér. Szerző tehát hátat fordítván az újabb keletű, de kétes értékű elméleteknek, a régi nyelvtanítók nyomdokiba lépett. »Innen lett, — mondja — hogy például a névragozásnak részben új rendszerét állítottam föl; hogy az igeragozásnál a módok és idők elnevezésében s osztályozásában inkább a régi fölfogáshoz hajlottam, s hogy a mondatrészek csoportosításával és elnevezésével inkább a régi jobb elméletekhez közeledtem.* Mit is kezdhetne tanférfiú az igeidők olyatén osztályozásával, mely hogy a trichotomiát töriks/.akad keresztülvigye, oly megkü'önböztetéseket tes'., mikre a nyelvben jelzés nem létezvén, a sző fogalmát módosító képzést az idők viszonyára vonatkozó ragozás sorába teszi s az inchoativ értelmű igeképzést az igeragozás között szerepelteti, tanítván, hogy van folyamatos jelen : áll, bevégzett jelen : állott és beálló jelen: megáll, mozdul; hasonlóképen van folyamatos mult: áll vala, bevégzett mult: állott vala és be' álló mult: álla; természetes aztán, hogy a jövő is háromféle van : folyamatos jövő : állani fog, bevégzett jövő : álland és beállott jövő: meg fog állani. E szép arányosan kicirkalmazott, de minden ízében hamis osztályozás ellenében szerzőnk csak hétféle időt különböztet meg, névszerint : jelen időt : ad , tartós multat: ad vala, elbeszélő multat : ada, egyszerű multat: adott, nyomatékos multat: adott vala v. volt, határozott jövőt: adni