Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

textusa És.: 48: 3—4.) némi nyelvezeti simítást kellene tenni, mit a tartozó kegyelet megsértése nélkül könnyen lehetni eszközölni és akkor egészen hasznáható, jó prédi­kációk lesznek; sőt a 2-ik beszéd igazán szép. Hogy kiadathassék, ugyancsak, de már jelentékenyebb stylaris polirozásra volna szüksége a Pred.: VII.: 2 felett tartott farsangi beszédnek ; melynek erős kifejezéseit bizonyára a gyülekezet helyi viszonyai adták az iró tollába s bizo­nyára ily »kemény beszédekkel® kellett az akkori hallga­tókat megrázni ; de e kifejezéseket a tartalom megcson­kítása nélkül el lehet hagyni s a szép gondolatok meg­maradnak. Értékes és igen jó a II. Pét.: 1—6 felett tar­tott 2-ik farsangi beszéd. Igazi protestáns szellem hatja át, mély vallásossággal és egyszerű keresetlenséggel páro­sultan az »Oszszel, vetéskor* c.beszédet. A maga egész egyszerűségében igazán magragadó az »Oszi hála ünnep* Chatelaine után. Gyönyöiű felosztása van. Szép a Cel­lerier után dolgozott nyári prédikáció és genialis inven­tiókban gazdag a »tavaszi« Cselek.: XVII : 27 felett. Pia szabad tanácsolnom is valamit Ntiszteletűsé­gednek, a kiadáskor — szerény véleményem szerint — minden aggodalom nélkül kihagyható volna a Pred.: IX.: 8—11 felett tartott beszéd, a mennyiben igen ke­vés benne épen az alkalomszerű gondolat s inkább megfelelne az elhunyt nagy emlékének, ha egy-egy pil­lanatra elfáradt lelkének termékeit csak a fiú őrzi meg magának. Különösen nincs ezek közrebocsátására szük­ség akkor, midőn lelke erejének olyan terméke is ma­radt még fenn, mint a minő a Hagg. : 1 — 9 felett irott új kenyérre való úrvacsorai beszéde, mely ha­talmas szónoki erővel és mégis népszerű közvetlen egy­szerűséggel van írva kitűnő felosztással. Egészen a bol­dogúltnak irói egyén: ségét tükrözteti »A magukat ex cusáló vendégek* cimű beszéd; mintha még azt a szakgatott, töredékes, egy-egy gondolatot csak úgy oda­vető, mélyen megrázó és érdeklődésünket mindvégig mégis fogva tartó előadást is hallanók belőle szólani, mely őt, mint szónokot is egészen sajátossá, mondhatni egyetlenné s utánozhatatlanná tette. »A föld termé­kenysége* Cellerier után szintén nem fogja zavarni a többi prédikáció harmóniáját; főleg az I. rész gondolatai igen szépek. Távol legyen tőlem hogy Nagy tisztelet űséged bö'cs elhatározását, bár a legkisebb mértékben is, befolyásolni akarnám ; de mivel szives barátsága véleményadásra mégis feljogosított, legyen szabad amaz óhajomnak ki­fejezést adnom, hogy bár amaz egy jelzett beszédnek kihagyásával, a többit mind kiadásra alkalmasnak tartom, sőt egyházi irodalmunknak határozott vesztesége volna, ha cs ak magánvagyonnak maradnának, mégis jó volna, miután az imák úgyis egy egész kötetet nem adnak ki, s nem is lehet belőlök még csak egy kis rendszeres imaköny­vet sem összeállítni, e beszédek legszebbjeit összeválo­gatni, melléjük csatolni azokat a felséges »bűnbánati hétre« való könyörgéseket, melyek mélységükkel és köl­tészetükkel, vallásos szellemükkel és kiválóan szép for­májukkal, megrázó erejükkel és felemelő szárnyalásukkal valódi remekei lesznek imairodalmunknak — és úgy bo­csátani egy V. kötetet közre, míg azután egy Vl-iknak anyagát az országgyűlési beszédek képeznék. Igen saj­nálom hogy mindeddig nem jutottak kezeimhez ; hadd szívhattam volna 'belőlük lángoló hazaszeretetet s ha csak még egy olyan beszéd van is köztük, mint volt a Tunyogi Lőrinc felett tartott temetési beszéd, (pedig előre is tudom, hogy van még sok olyan), akkor is mindnyájunk örökségétől fosztana meg a fiúi féltékeny szeretet, ha azokat pusztán magának akarná, mint a íösvény, kincses házába bezárni. Ezekben kivántam Nagytiszteletűséged kedves le­velére válaszolni és felhívni a nagyt. lelkészi kar szíves figyelmét arra, hogy minő sok drága kincset rejt még a szalk-szentmártoni egyszerű parochia boldog emléke­zetű Dobosunk hagyatékaból. Az én gyenge szóm nem ^örvendetes hírnek« kiáltó szava akart lenni, nem is vagyok méltó, hogy csak zsólyáját viseljem a Nagynak, kiről emlékezém, pusztán a kegyeletnek egy újabb hal­vány kifejezése, melyre alkalmat nyújtott az elhunyt­nak fia. Fogadja ezért Nagytiszteletűséged hálámat s kö­szönetemet. Budapesten, 1887. nov. 28-án. Kenessey Béla, ev. ref. theol. akad. tanár. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Bugyii pestmegyei egyházunk lel­készévé, mint magán úton értesülünk, T. Molnár Albert ottani h. lelkész választatott meg szavazattöbbséggel. — Debreczeni Károly kántorjánosii segédlelkész Sza­niszlón a reform, egyház lelkipásztorává vá'as ta'ott. — Szeghegyen a bács-szerémi ev. esperesség egyik legna­gyobb egyházában Engisch Frigyes ottani segéd-lelkészt egyhangúlag a gyülekezet rendes lelkészévé választották. * Tudósítás. Alólirott tisztelettel tudatom a hazai prot. könyvtárakkal, miszerint a Béza-Marot-féle francia zsoltároknak a Sztrejcz György által 1587-ben eszközölt cseh fordításának 3-ik (1596) kiadásából egy példány Farnád-on (postahely, Esztergomm.) kapható. További tudósítással szolgál t. Luppa Lajos ottani ev. tanító úr. — Kérem a hazai prot, lapokat e tudósítás átvételére. — Kálmán Farhas. * Az Egyházi Közigazgatás Kézikönyve. Eötvös Károly Lajosnak a magyarországi összes egyházak köz­igazgatását és a felekezeti iskolajogot rendszerbe foglaló nagy munkája Hornyánszky Viktor akadémiai könyv­kereskedő kiadásában nem 3 hetenként kibocsátott kisebb füzetekben, hanem sok megrendelő kívánságához képest 12 —15 íves nagyobb szállítmányokban fog megjelenni. Az első — négyes — fiizet januárban küldetik szét. * »Maqyar prot. tudományos irodalmi társasagi tagságra* a'áirtak az alsó szabolcs-hajdu vidéki ev. ref. egyházmegyében: I. A'apitó tagoltul: Katona Endre ev. ref. lelkész H.-Nánás, Soltész László ev. ref. lelkész H.-Szoboszló, Soltész Farkas ev. ref. le'kész Tetétlen. Gr. Dégenr eld József e. m. gondnok. — II. Rendes ta­goltul : Fodor Béniámin ev. ref. lelkész H.-Dorog, Tóth Miklós ev. ref. lelkész Szentmihály, Sőrés János ev. ref. s. lelkész Szentmihály, Lápossy János ev. ref. lelkész T.-Eszlár, Szeremlei József ev. ref. lelkész H.-Böszörmény, Borús Lajos ev. ref. lelkész T.-Lök, Bagdi Imre ügyvéd T.-Lök, Szűcs Gábor ev. ref. lelkész T.-Dada, Tóth La­jos ev. ref. lelkész T.-Dob, Pető Bálint ev. ref. lelkész T.-Csege, Pap Sámuel ev. ref. lelkész B.-M -Újváros, Barkóczi János ev. ref. lelkész H.-Böszörmény, Pákozdy Lajos ev. ref. lelkész H.-Nánás, Baksa Barnabás ev. ref. s. lelkész H.-Böszörmény, Zsigmond Sándor ev. ref. lel­kész H.-Szoboszló, Nagy József ev. ref. s. le'kész s val­lástanár H.-Szobszló, Trocsányi Imre gyógyszerész H.­S/oboszló, Szivos Géza városi főjegyző H.-Szoboszló, Kálmán Lajos tv. ref. lelkész P.-Ladány, Kántor István ev. ref. lelkész Saáp, Erőss Lajos ev. ref lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom