Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-06-19 / 25. szám
konventnek, részint a közalap végrehajtó-bizottságának különös figyelmébe ajánl és használás végett felterjeszt. —- A vallási kézikönyveket készíttető bizottság néhány évi szünetelés után az ülés első napjaiban fölfrissített erőkkel megalakulván, beterjesztett jelentésében a vallási tankönyvek ügyének egyelőre főként anyagi rendezését tűzte maga elé, egyszersmind tudatja, hogy püspök úr két hozzá benyújtott konfirmációi kátét adott át megbirálás végett, minek eszközlésére a bizottság intézkedést tett. — Oarzó Pál zalátai volt tanítónak kegyelmi kérvénye kedvezőleg intéztetett el s neki Zaláta kivételével valamely gyülekezetben tanítói hivatalba léphetésre kegyelmi engedély adatott. — Szaporca—Tésenfa eddigi társegyházak elválásába egyházmegyei helybenhagyásra a ker. gyűlés is beleegyezését nyilvánította, de oly feltétel alatt, hogy hivatalnokaik megválasztása előtt ezek fizetése teljesen megállapíttassék, továbbá hogy Szaporca, hol az ügyek rendben vannak, azonnal lelkészt választhat, Tésenfa azonban a maga lelkész-tanítóját csak akkor választhatja meg, mikor a jelenleg Tésenfán működő rendes tanító hivatali áthelyezése valamely más egyházba már megtörtént, addig a tésenfai gyülekezet gondozása valamely szomszéd lelkész gondozására bízatván. — A szolnoki leányegyháznak anyásításra irányuló kérvénye, tekintve, hogy lelkészének kielégítő és elég szilárd alapon nyugvó fizetést biztosít s hogy ily fontos ponton az önállósításból erőfokozás várható, teljesíttetett s így Szolnoknak anyaegyházzá való alakulásra az engedély megadatott. Junius 9-én több fontos indítvány került szőnyegre. Décsey Lajos gondnok és 15 társa azt indítványozták, hogy a ker. közgyűlések ezután ne tavaszszal, hanem az ősz elején tartassanak. Indokuk főként az, hogy akkor a ker. gyűlést megelőző tractualis gyűlések s az ezeket megelőző esperesi látogatások a mostani időnél 2—3 hónappal később tartatván, sokkal alaposabb tapasztalatokat szerezhetnének mind a népiskolák állapotáról, mind az egyházi-vagyoni stb. ügyek helyzetéről. A közgyűlés az indítványt bővebb megfontolás és a konventi ülésekkel s más fontos tényezőkkel való összevetés céljából egy bizottságnak adta ki, hogy az a jövő tavaszi közgyűlésre javaslatot készítsen. — Az elnökségnek szintén volt két indítványa. Első a tanácskozási és ügyrendi szabályzat revisiójára vonatkozik, mely Vécsey T. azon pótindítványával kiegészítve, hogy a jegyzőkönyveknek r a közgyűléstől oly sok időt elraboló hitelesítése jövőre bizottság által eszközöltessék, szintén elfogadtatott és javaslattételre bizottság küldetett ki. A másik indítvány a tanácsbirók számának szaporítására irányult, mit a közgyűlés hasonlókép magáévá téve, 4 egyházi és 3 világi tanácsbiró választására a presbyteriumokat felhívta, a szavazatok beadásának határidejéül 1887. dec. 31-dikét kitűzte s a szavazatok felbontása s netáni új szavazás elrendelése körüli intézkedésre az elnökséget felhatalmazta. Az egyházmegyék ügyei során megerősíttetett a pesti egyháznak, az egyházmegye által helyben hagyottsagimnásium építése folytán szükségessé vált eladási és kölcsön felvételi ügye, valamint fontos elvi döntvény hozatott a bugyi-i eset alkalmából. Bugyin a 3 kijelölt közül időközben még a választás előtt egy vissszalépvén, az esperes a választást nem tarthatta meg, az egyházmegye pedig kérdést intéz a kerülethez, hogy ily esetben minő eljárás követendő ? Az egyházkerület Bugyin a jelen esetben új pályázatot és új jelölést rendelt el, jövőre nézve azonban elvül kimondotta, hogy ha a választásra kijelölt 3 egyén közül egy még a választás előtt visszalép, a kandidáló bizottság a folyamodók közül azonnal egy új egyént jelöljön 3-ikul, hogy a választás megejthető legyen ; önkényt értetik, hogy ha 4 vagy 5 egyén közül történik visszalépés a minimalis 3 szám megtartásával, akkor új je'ölésnek nincs helye s a választás az első jelölés alapján tartandó meg. — A gyömrői községi iskolának felekezetivé visszaállítása készséggel engedélyeztetett. A pátkai tanító és tanítónénak azon eljárását, hogy a tanítói laknak postahivatali célra felhasználhatására és a hivatalos címer kifüggesztésére a presbyterium engedélyét előre ki nem kérték, a közgyűlés helytelenítette ; de az egyházmegye határozatát, mely a tanítólaknak ily célra való felhasználását s a posta-címer kifüggesztését megengedi, a ker. gyűlés helyben hagyta. — A vértesaljai egyházmegye indítványát egy káplántartási alapnak a közalap segélyével eszközlendő felállítása iránt a közgyűlés a konventhez azon kérelemmel terjeszti fel, hogy annak elnöksége a nyugdíj bizottságnak esetleges felhasználás végett kiadni méltóztassék. A junius 10-ki ülésben a missziói bizottság érdekes jelentébe került tárgyalás alá. A dunamelléki egyházkerületben most már 4 missziói telep van, ugyan annyi misszió lelkészszel, u. m. a beskai, úf-banovcei, szelistei és a csajkás-kerületi, melyek közül a két első már a rendezésnek előhaladottabb, a két utóbbi még kezdetleges stádiumában van; a csajkás-kerületi, melyre lelkész is csak most rendeltetett, Tisza-Kálmán-falva központtal fog szerveztetni. A beskai telephez már .4 iskola és 1250 lélek tartozik, de sok bajuk van az evang. hívekkel, kik nagyobb számukra támaszkodva az újabb földkihasítás alkalmával közösen kapott 59 hold földet kizárólag maguknak követelték s pörre vivén a dolgot az első forumon meg is nyerték. A banovcei telep Keck Zsigmond lelkész buzgó tevékenysége által szépen fejlődik. A szelistei misszió csak januárban kapott lelkészt Göde Sándor személyében, de dolgai jól indulnak. A közgyűlés helyeslő tudomásul véve a jelentést, elismerő köszönetet szavazott püspök úrnak azon lankadatlan buzgóságért és kitűnő sikerű fáradozásért, melylyel miszszióink ügyét fenn és alant képviseli, vezeti, gondozza s e hathatós gyámolítást jövőre is kéri, úgy a szervezett missziók fejlesztése, mint a szórványok missziói szervezése érdekében. A vagyoni ügyek közül a Baldácsy-alapból folyóvá tett összegek felosztása tárgyában a kiküldött bizottság javaslata szerint határozatilag kimondatott, hogy a Baldácsy-alap jövedelmei mindenkor 4 egyenlő részre osztassanak ; 2 /4 részt vagyis az összeg felét állandóan a pusztuló, Ínséges és építkező egyházak segélyezésére, l/i részt a püspök javadalmazására, részt pedig két felé osztva felében csekélyebb fizetésű lelkészek, felében pedig lelkészek özvegyei és árvái Ínséges sorsának enyhítésére fog fordítani a kerület. Az ezen arányban kiosztandó segélyezést a jövő 1888 ik évben kezdi meg, a mikor az eddig folyóvá tett két (1886. és 1887.) évi összegnek, 4500 forintnak, segélyezésre fordítandó részét azaz 3375 frtot fog az egyházak, lelkészek és lelkészek özvegyei-árvái közt kiosztani. Segélyek egyházaknak és lelkészeknek csak oly kérvényekre fognak utalványoztatni, melyek tökéletesen az .államsegély-kérvények kiállítására vonatkozó Utasítás értelmében fognak felszereltetni; lelkészek özvegyeinek és árváinak pedig a közpénztárból nyerhető segélyekért benyujtatni szokott kérvényekre. Amazokat az államsegély-osztó bizottság, emezeket a közpénztári segély-osztó bizottság vizsgálja át. A Baldácsy-alapból utalványozandó segély-összegnél az alapítvány címe mindenkor megemlíttetik.
