Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

Péter a dunántúli magyar gyülekezetek legelső püspöké- j nek említtetik a reformátusoktól.® Bornemisza vagy latinosan Abstemius Péter régi nemes c.e

alád sarjadéka, született Pesten 1535-ben febr. 22-én, amint ez kitetszik »Evangyéliomi magyarázatai«nak ötödik kötetéből. És mivel munkáin pestifi-nek írja magát, nagyon valószínű, hogy a berzencei Bornemisza családból való és azon Bornemisza Jánosnak a fia, a kit Mátyás király emelt a porból kincstartóságra, s a ki Ulászló korában Budavára kapitánya volt és 1514-ben a kuruc lázadás legyőzésében részt vett. Nagy Iván 1

0

) ugyan azt írja erről, hogy már 1526-ban meghalt, de mivel a többi Bornemisza családok közül egyik sem tartózkodott Budán, Péterünkről pedig azt irja,u

) hogy azok közé tartozik, kiknek családi eredetüket, összeköttetésüket nem ismerjük, de mint az irodalom emberét hittani magyar munkáiért felemlítí: én kifejezést adok itt azon véleményemnek, hogy Bornemisza Péter a tolnavármegyei Berzenczei Bornemisza János fia, a ki »1520-ban a mohácsi vész idején II. Lajos királyné Mária mellett Budán levén, végig ennek hűségében maradt,*1

2

) s Péter fia hihetően késő vénségében szü'etett és mint az egykori királyi kincstartó árva gyermeke talált menedéket a főurak udvaraiban. Ezt bizonyítja Thallóczy Lajos ís, a ki azt írja róla : »Apja a híres budai Bornemisza családból való, s Péternek is volt egynémely jussa a Buda körüli helységekben. 1

3

) Szülőitől még gyermek korában megfosztatván, serdülő korát számos viszontagságok között. főurak udvaraiban töltötte. Tanult Kassán, hol 1553-ban Feledi Lestár kassai kapitányt 18 éves létére figyelmeztette, hogy ne imádkozzék a fakép előtt, a melyért ez őtet buzogánynyal nagyon megveré, mely után azt a jegyzetet teszi Bornemisza, hogy: Otet (t. i. Feledit) is úgy veré egy szolgája Cálnai nevű, hogy meghalt bele, «1

4

) — majd saját lelkének vonzalmától a tudományos pályára adta magát, s jólehet úgyszólván semmi vagyona sem volt, külíöldí akadémiákra ment, melyről azt írja Bod Péter, hogy : »nyolc forintokkal indult el Magyarországból idegen országokba tanulni, nyolc esztendőkig odalakott Olasz- (páduai egyetemen), Francia-és Németországba látásért, hallásért, nyelvek és egyéb szükséges tudományoknak tanulásokért, s mikor végre már mint kész hittudós a tudományokban meggazdagodva visszajött : akkor is nyolc forintja volt, sem több, sem kevesebb.®1

5

) Már mint bécsi tanuló saját szállásán prédikációkat tartott a népnek, melyekre — mint maga írja —1

6

) : »sokan gyűltek és a mely miatt (Ez miatt) Oláh Miklós, egri érsek Veranczius Antal és az Nitrai Bornemisza Pispek reám gyülekeztek és hol eléjekben, hol az császár eleiben hivattak, íjes^töttek sokképen, hogy ne prédikálnék.« Ugyancsak Bécsben adta ki Sophokles »Elektra« című tragédiájának fordítását is ily cím alatt: »Tragoedía Magiar nelvenn, az Sophocles Electrajabol nagiob reze fordítatot, ez az Kerezteneknek erkölczöknek iobitasokra például szépen iateknak mogia szerint, rendeltetet Pesti Bornemizza Peter Deák altal 1558.* (Folyt, köv.) Thúri Etele, fegyliázi ref. lelkész. ! Hungaria Historica.« II. Andreae Schmalii »Adversaria« Pestini 1863., 54. pag} lft

) Nagy Iván: » Magyarország Családai.* II: 178. I. ") Ugyanott, 186. ia

) Ugyanott, 178. ls

) »'Történelmi Tárc 1878. 383. 1. 14

) Bornemisza P.: »Az ördögi kísértetekről.< Sempte, 1578. 880. lev. 15

) Bod Péter: » Magyar Athénds.c 1766. 50. 1. 1C

) Bornemisza P.: »Az ördögi kísértetekről* 668. lev. IRODALOM. Dobrowszky és Franké kiadásában »A Magyar Ipar Úttörői« cím alatt érdekes új könyv hagyta el legközelebb a sajtót. Gellért Mór, a jeles és termékeny közgazdasági író állította össze a magyar ipar jeleseinek élet és jellemrajz gyűjteményét, hogy az iparos ifjúság ez érdemes úttörők példáján buzdulva lelkesüljön aí ipar fejlődésének nagy eszméjeért, tanuljon a nehézségekkel megküzdeni és ismerje meg a kitartás jutalmát. A derék könyvben ott találjuk az ipar régi jelesei közül Beliczay Imre, Ganz Ábrahám, Schlick Ignác, Rajka Péter, Madarász András, gr. Zay Albert, Vidats István, Röck István, Valeró Antal, a Felmayerek, Sziagyi István, Streitmann, Szentpétery József, a Trattner Károlyiak sikerült arcképei és életrajzai mellett a mai é'ő iparosnemzedék kiválóbbjait is, különös tekintettel a nagy és kis iparra, a fővárosra, a vidékre, sőt az erdélyi részekre is. Ezenkívül egy-egy fejezet van szentelve az iparral oly szoros kapcsolatban levő kereskedelem és forgalom jeleseinek is, valamint az ipar szellemi munkásainak, kiknek sorát Széchényi, Kossuth és Trefort nyitja meg. A mű célja, hogy ipariskolai vizsgálatok alkalmával mint jutalomkönyv osztassék ki, s hogy az ifjúsági könyvtárak készletét gyarapítsa; de haszonnal forgathatják azt az önálló iparosok is, mintán a mű egyegyúttal a kegyeletteljes elismerés kifejezése gyanánt is tekinthető. A 21 ívre terjedő 82 sikerült arcképpel ellátott díszesen kiállított könyv ára fűzve 2 frt, díszkötésben 2 frt 50 kr. Az evangyéliomi lelkészi tárból, melyet Czelder Márton szerkeszt és ad ki, a IV—VI. füzetek jelentek meg. A hármas füzetben 15 egyházi beszéd van, közöttük kettő Révész Mihálytól s egy Szekeres Mihály tói, a többi beszédek szerzői nincsenek megnevezve. A jelenlegi füzet a tartalmasabbak közé tartozik, csak Szekeres Mihály beszédének nem volna helye egy ily irodalmi vállalatban. Gyakoroljon a szerkesztő komolyabb kritikát, ha bizonyos magas színvonalon kívánja fenntartani folyóiratát. Ha ily csekély értékű dolgozatokat is kiad, előfizetői iránt mutat tiszteletlenséget. Laptöltelékre pedig egy negyedévenként megjelenő lapban nincs szükség. A mértéket inkább magasabbra kell szabni, mint azt mindég a termelés sekélyességének megfelelőleg lejebb szállítani — így utóvégre a »Szent ponyvairodaimig* sülyednek le. Ez pedig nem célja egyáltalában a szerkesztőnek. A »Lelkészi tár« előfizetési ára 3 frt. A gyermek első fejlődése, írta dr. Pechányi Adolf. Különlenyomat a »Néptanoda« ez évi folyamából. Ára-40 kr. Megjelent Pécsett. Sok tekintélyes forrás tanulmányozása s a szerzőnek saját megfigyelései alapján irott munkácska s eléggé részletes feltüntetése a g> érmék Összes érzékei és tehetségei kifejlődésének. Természetesen még e téren nem egy hypothesis van, mert hiszen épen maga a fejletlen gyermek semmiképen nem tudja megerősítni, a mit mi ráfogunk, hogy ezt vagy amazt miért teszi stb., de másfelől e megfigyelések míg egyrészt igen érdekesek, másrészt igen tanulságosak is. A nevelőt, a szülőt sokban eligazítják s ép erre tekintettel haszonnal forgathatják azt a neveléssel foglalkozók. Jézus föltámadásának valósága. Tudori értekezés. Irta Szvetics Anzelm zirci hittanár. E címmel küldetett be egy 173 lapra terjedő munka, mely *a,z egyházi hatóság engedelmével« (!) jelent meg igen ajánlatos kiállításban. Az író állásának megfelelőleg természetesen