Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-19 / 25. szám

gyíilt lelkész vállaira rakni; mit a csapások közben megedződött hű lelkész önfeláldozólag magára is vállalt. Az új telepesek önmagukat megadóztatva, O Felsége a király és József főherceg, valamint a közalap és a Gusztáv-Adolf-egylet segélyében részesülve, már-már két év alatt remélték kivetésüket lefizethetni és a templomépítéshez foghatni, mikor f. é. május hó 22-dikén összes vetéseik a Fekete-Kőrös áradása folytán víz alá kerültek. A közös csapás azonban legérzékenyebben sújtja a szegényesen fizetett agg lelkészt, kinek csekély jövedelme az árviz folytán odaveszett. Kinek ne esnék meg szíve ezen agg pásztor sorsán, ki élete estéjének hő óhajai közé számította: vajha még megláthatná az új templomot? Segítsünk nyomorán bármely kis adománynyal, melyet e lap szerkesztősége kész lesz közvetíteni. A ref. közalap intézőit pedig kérjük, szavazzanak meg e hű pásztor részére egy rendkívüli adományt és ne feledkezzenek meg egyházáról sem. Isten áldja meg a jó kedvű adakozókat! Hogy miért tartom magamat hivatottnak e kérelem előterjesztésére, ennek oka az, hogy az 1879-diki pusztulás alkalmával és azóta folyton ajánlottam Bél-Zerindet a németországi Gusztáv-Adolf-egylet pártfogásába s érte tett lépéseim nem is maradtak siker nélkül. Ezen segélyezési ügy folytán levelezés Jött létre az egymást személyesen nem, csupán fényképek útján ismerő két lelkésztárs között s ennek legújabb, szomorú nyilvánulása azon levél, mely a legújabb árvízről értesít s melyből néhány pontot közlök. »Május 2 2-dikén ismét oly nagy mérvű csapás ért bennünket, minél csak az 1879-ki nagy árvizkori egé-z falunk elpusztulása volt nagyobb, amennyiben akkor hajlékainkat is elvesztettük s a más, messze helyen letelepülésünk által templomunktól is megfosztattunk, bár az máig is épen fennáll; vagyis világosabban szólva, május 22-én, a rohanó vizár szétszaggatván a Fekete-Kőrös aradmegyei oldalán lévő magas parttöitéseket, még az napon mély víz alá borította egész határunkat s a vadászi határnak is legnagyobb részét s megsemmisítette mindenféle őszi és tavaszi gyönyörű vetéseinket s legnagyobb része még ma is — az elöntés óta 9-dik napon — mind víz alatt van. Nem lesz sem nekem, sem a lakosságnak egy szem búzája vagy egyébféle gabonája sem. Hozzávetőleg megírom, mily káraim lehetnek saját személyemet illetőleg: 37 hold földem mind be volt vetve; nevezetesen búzával 16, árpa bükköny és tengerivel 21 hold. Épen 21-én mentem volt ki s néztem meg az elpusztult Ofalu határában lévő e vetéseimet s reméltem, hogy ezeknek terméséből, az előbbeni árvizek folytán tett 200 frtnyi adósságomat ez évben letörleszthetem s most még kamatait sem leszek képes kifizetni 1 Földeimmet felesekkel munkáltatom s ezekkel együtt, könnyedén számítva 700 frt kárunk van. Hat év óta tanítói teendőimért, még tandíjt sem kaptam, csak a 9 hold tanítói föld hasznát, mi 35—40 frt értékűnél soha többet nem termett, s ezt is felszántatva, bevettettem s így ezután sem lesz egy szem búza jövedelmem sem. Kevés fizetésem 12 köböl buza és ugyanannyi aljgabona s ezt sem tudom, hogy kapom be ez idén; mert most senkinek sem terem; itt most nem lesz aratás. Soha még ily szomorú jövőnek nem néztünk elébe; jövőre sem tudunk vetni, ha csak a magas kormány kölcsön vetőmagról nem gondoskodik reánk nézve. A gulya, tehéncsorda, ménes még a víz kirohanásakor, vasárnap reggel hazaszorult, itthon pedig senkinek egy szál takarmánya sem lévén, báró Simonyi Lajos adott rögtön, a vadaszi határban, egy darab vízmentes legelőt 600 frtért s ez viszont nagyon távol esvén, az egész lakosság tej nélkül van. Ily borzasztó körülmények közt, most már igazán nem tudom, mikor épülhet fel a templomunk ? stb. — Szocs Imre, ev. ref. lelkész * Szolgáljanak e levéltöredékek tájékoztatásul a jótékonyságra hajlandó emberbarátoknak. Bél-Zerind u. postája : Vadász, (Aradmegye.) Láng Adolf\ pestmegyei ev, foesperes, IRODALOM. Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Irta Lukács Ödön, nyíregyházai ev. ref. lelkész, felsőszabolcsi esperes, második kötet, melyben a város legújabb korának, vagyis második virágzása korszakának története van előadva a lehető legrészletesebben, 1848-tól a legújabb időkig. Nyíregyházán kívül aligha van még egy-két város a hazában, mely aránylag oly csekély idő alatt annyit haladt volna. E példátlan nagy eredmények elősorolása, részletezése, tövéről-hegyére való leírása képezi a jelen kötet tartalmát. Azon vidékre valók, s hazánk helytörténetei iránt érdeklődők, sok tanulsággal olvashatják e művet. Ara 1 frt; a tiszta jövedelem a nyíregyházai ev. reform, egyház nőnevelési céljaira fordíttatik. Emléklap Nagy Antal marosvásárhelyi ev. reform, tanítónak arany érdemkereszttel kitüntetése alkalmából 1887. márc. 27-én kiadja a maros-tordamegyei általános tanító-testület Marosvásárhelytt. A füzet a lefolyt ünnepély leírását tartalmazza és itt br. Bánffy Zoltánnak, Deák Lajos tanfelügyelőnek, magának Nagy Antalnak s Nemes Ödön polg. iskolai tanárnak stb. beszédeit. A füzet tiszta jövedelme a maros-tordamegyei ált. tanítótestület segély alapja javára fordíttatik. Ara? A »Nemzeti Nőnevelés* című havi folyóirat májusi füzete a következő tartalommal jelent meg : Budai leányiskolák és nevelő-intézetek 1775 — 1825-ig Péterfy Sándortól; A nők magasabb műveltségének haszna, angolból Berta Ilonától; Az ó testamentum pedagógiája (befejező közi.) Kenessey Bélától; A népiskolai és tanítóképző intézeti tanítás Léderer Ábrahámtól. Az irodalmi rovatban Rajnis Irma ismerteti Riedl Frigyes »Arany János*-át. A legközelebbi füzet augusztus végén fog megjelenni. A folyóirat előfizetési ára egész évre 2 frt. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek, Tanárhy Gedeon vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája legközelebb nyugalomba vonult s ez alkalomból a Szent István-rend kis keresztjét kapta, helyét Berzeviczy A. eddigi cimz. államtitkár foglalta el. — Gönczy Pál miniszteri tanácsos, egyházkerületünk tanácsbirája és pesti egyházunk egyik algondnoka államtitkári címmel és jelleggel ruháztatott föl. — Fr. Iíiss Károly eddigi óradíjas tanár, az egyháztanács által f. hó 14-én a budapesti fögimnasiumhoz egyhangúlag helyettes tanárrá választatott. — A rimaszombati egyesült protestáns Jó'gimnasium igazgató-választmánya a következő 1887— 88-ik iskolai évvel kezdődő három éves cyklusra igaz^